Zsepiket elő! Sajnos Leó történetén egyáltalán nem lehet nevetni, én tényleg annyira elszomorodtam, hogy elmorzsoltam egy-két könnycseppet is. Itt most nincs helye fikázásnak, beszólogatásnak, egy őszinte férfi történetét olvashatjuk, amiben van három év boldogság, egy ausztriai ösztöndíj, férfikönnyek, nemi betegség és nagy-nagy szomorúság.

Ez a történet nem lesz annyira vicces, mint amennyire szomorú, kiábrándító és főleg EMBERI. Történt márpedig, hogy 2002-ben felvételt nyertem egy felsőoktatási intézménybe, melynek gólyatáborát annak rendje s módja szerint kiélveztem. Össze is jöttem egy lánnyal legyen a neve Réka. Magáról a kapcsolatról nem sokat akarok írni, mondhatjuk, hogy boldogok voltunk, nagyon ragaszkodtunk egymáshoz, 3 hét szünet volt 2 év után, de utána úgymond minden visszatért a régi kerékvágásba. Lényegében együtt laktunk, mondhatom, hogy szerettük egymást. 3 év után aztán Réka kapott egy féléves ösztöndíjat Ausztriában, én sajnos éreztem, hogy ez egy elég nagy próbája lesz kapcsolatunknak.

2005 októberében aztán ki is ment Ausztriába, de sokat járt haza, illetve én is voltam kinn nála, úgy tűnt, hogy nem lesz semmi probléma. Minden nap beszéltünk telefonon, egészen február közepéig, amikor egy kicsit összevesztünk. Közeledett Réka hazatérésének időpontja, de a telefonok elmaradtak. Aztán 4 nappal mielőtt hazajött beszéltünk és kiderült, hogy már messze nem olyan biztos semmi sem, de azt is mondta, hogy „ha ezt a krízist kibírja a kapcsolatunk, akkor örökre együtt leszünk”. Annyira nem bíztató, de azért a remény megmaradt.

Aztán végül február végén felhívom, hogy mikor is jön haza, mikor beszélhetünk meg végre mindent erre ő azt mondja, hogy már 2 napja itthon van. Wow. Na ekkor éreztem, hogy már nagy bajok vannak. A dolog szépsége, hogy a következők a szülinapomon történtek. Átmentem Rékához, ő rövid úton kijelentette, hogy vége, the end, konyec filma. Kiborultam (nem kicsit, nagyon), őszintén bevallva még az ilyenkor egyeseknél szokásos de teljesen redundáns és hülye dolgot is elsütöttem, hogy kinyírom magam, sírtam, stb de persze semmi értelme nem volt. A szakítás egyik indoka az volt, hogy az anyukája is 50 évesen jött rá, hogy a férje nem az igazi és Réka nem akart ebbe a hibába beleesni, a másik indok az volt, hogy mást is ki akar próbálni és szerinte nekem is ki kellene. Hozzá kell tennem nekem ő volt az első és én is neki.

Három héttel ezután felhív Réka, hogy az orvos a condyloma nevezetű a HPV-vírus által okozott betegséget diagnosztizálta nála(annyira nem veszélyes, mint amennyire undorító, nem mennék bele a részletekbe, a lényeg, hogy gyógyíthatatlan, annak akit érdekel: http://www.anonimaids.hu/condyloma.htm). Persze megkaptam, hogy én biztos megcsaltam, egy utolsó szemét, senkiházi köcsög vagyok, aki mindenféle „kis kurvákkal” ágyba bújik. Én a 3 és fél év alatt egy lánnyal sem voltam rajta kívül, de nagyon megijedtem, meg voltam győződve róla, hogy ezt a szart én is elkaptam. Első reakcióm az volt, hogy felhívtam egy nőgyógyász ismerősömet, aki kioktatott a betegségről, többek között elmondta azt is, hogy 95%-ban valóban nemi úton terjed a betegség, de kis esélye van közös törülközőhasználattal illetve wc-ülőkén való terjedésre. Fel is hívtam Rékát, hogy ez is lehet az oka, ő persze továbbra is meg volt győződve róla, hogy megcsaltam és tőlem kapta el. Másnap első utam dokihoz vezetett, urulógus + vérvétel rövid úton kiderült, hogy nincsen bennem a vírus és garantáltan nem is volt. (illetve ha bennem volt, akkor a Vatikánt értesíthetem csodálatos gyógyulásomról) Fel is hívtam Rékát, akinek hirtelen elkezdett tetszeni a wc-s + a törcsis terjedési mód. Igazából eddig a pontig meg voltam győződve arról, hogy Réka engem sosem csalt meg, de ekkor elkezdtem kételkedni.

1 héttel később találkoztunk, kiderült van egy német pasija, akivel 2 hete ismerkedett meg, mert visszament Ausztriába egy buliba. Hihető. De állítólag nem feküdt le vele, tehát bizti nem kaphatta el tőle a betegséget. Ezek után kijelentette, hogy a német srácnak nagyobb farka van, mint nekem (lányok, ha egy férfi önbizalmát a 0 alá szeretnétek alázni, akkor ezzel megy a legkönnyebben). De azért nem nagyon akadtam ki, hanem megkérdeztem tőle, hogy hol látta, ha nem is történt semmi, erre ő azt mondta, hogy hát petting az volt. Erre felvetettem, hogy hoppá a HPV már orális szexszel is terjed. De Réka erre azt mondta, hogy oké, de a van 2 hónap lappangási idő…Ebből minden kiderült, fogtam magam és kb köszönés nélkül elviharzottam.

Hónapokkal később részegen egyik éjjel felhívtam Rékát, megkérdezni hogy van. Ő elmondta, hogy nagyon jól most ünnepelte a pasijával a fél éves évfordulót. Történt ez júniusban, vissza lehet számolni kedves emberek. Bizony decemberben kezdődött, amikor mi még „boldogan” együtt voltunk. Na ekkor mondtam néhány gonosz dolgot (nagyon gonosz dolgot) és ezzel vége is a történetnek. Szerintem több tanulsága is van ennek a sztorinak, de hadd ne én vonjam le. Üdv: Leó