Az ünnepi időszakban nem lesznek hagyományos posztok, hanem a verspályázatra érkezett munkákat fogjuk kiposztolni. A szám az érkezési sorrendet jelöli.
Unott vagy és kissé durva
Miért csak melletted mindenki furcsa
Keresed, ki az újabb áldozat
Ez a legújabb változat?
Volt, hogy adtam, bármit kértek
De azt hiszem, már mindent értek
Bármennyire jártatom a számat
Nálad ez semmit sem használhat
Szívd a vérem, ez csodás érzés
Van még bennem néhány kérdés
Majd eljátszom, hogy jólesik
Mikor a kést épp belém teszik
Amit játszunk, egy furcsa játék
Amit kaptam, az mind a másé
Hazudhatnék, de nincs kedvem
Búcsúzzunk el, szépen csendben!
Bármit beszélsz, bármit mondasz
Hamisan szól minden mondat
Hegyekké nőtt büszkeséged
Nincs senkire szükséged
Egyedül vagy, de senki sem bánja
Titkolhatod, de mindenki látja
Nem érdekel, hogy mit hiszel
Tudom így is, hogy minek nézel
Ez olyan, mint egy bolondok háza
Csak nem tudni, hogy ki van bezárva
Fejedben sok ködös gondolat
Tartalom nélküli forma
Minden pénzem a barátod
Már nem keresel, de nem bánom
Lassan önmagadba szeretve,
Ráncos magányban mész a mennybe
Az utolsó 100 komment: