Az ünnepi időszakban nem lesznek hagyományos posztok, hanem a verspályázatra érkezett munkákat fogjuk kiposztolni. A szám az érkezési sorrendet jelöli.

A kép innen


 

Unott vagy és kissé durva

Miért csak melletted mindenki furcsa

Keresed, ki az újabb áldozat

Ez a legújabb változat? 

Volt, hogy adtam, bármit kértek

De azt hiszem, már mindent értek

Bármennyire jártatom a számat

Nálad ez semmit sem használhat 

Szívd a vérem, ez csodás érzés

Van még bennem néhány kérdés

Majd eljátszom, hogy jólesik

Mikor a kést épp belém teszik 

Amit játszunk, egy furcsa játék

Amit kaptam, az mind a másé

Hazudhatnék, de nincs kedvem

Búcsúzzunk el, szépen csendben! 

Bármit beszélsz, bármit mondasz

Hamisan szól minden mondat

Hegyekké nőtt büszkeséged

Nincs senkire szükséged 

Egyedül vagy, de senki sem bánja

Titkolhatod, de mindenki látja

Nem érdekel, hogy mit hiszel

Tudom így is, hogy minek nézel 

Ez olyan, mint egy bolondok háza

Csak nem tudni, hogy ki van bezárva

Fejedben sok ködös gondolat

Tartalom nélküli forma 

Minden pénzem a barátod

Már nem keresel, de nem bánom

Lassan önmagadba szeretve,

Ráncos magányban mész a mennybe