"Szexről is szó lesz, de semmi "kutyával csináltam", csak a "szokásos", de gondoltam, időben szólok, ha ki akarjátok rakni a 18-as karikát xD"
 

A kép innen

Kedves Szakítós Blog!

Miután örömmel forgattam a könyveteket, felötlött bennem néhány régi kép, miként bántak el velem vagy én a fiúkkal és gondoltam, egyik legfrissebb történetem megosztom a nagyérdeművel - ha nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek :) Igazából önmagamon is tudok már nevetni, mert az, hogy egy szánalmas pasassal összekerültem, az én hibám is, de legalább eggyel több szaftos bejegyzéssel bővülhettek. :D Szexről is szó lesz, de semmi "kutyával csináltam", csak a "szokásos", de gondoltam, időben szólok, ha ki akarjátok rakni a 18-as karikát xD
Nemrég óta, viszont annál nagyon lelkesedéssel űzök egy keleti harcművészetet. Jól kijöttem az edzőtársaimmal, de különösebben senki meg nem dobogtatta a szívem. Egyik nap barátnőmmel épp melegítettünk be, amikor egy új arcot pillantottunk meg a teremben. Magas, intelligens és egész jóképűnek, jókiállásúnak tűnő srác jelent meg nálunk. Azonnal összefolyt a nyál  a számban és epekedve vártam, hogy párban lehessek vele egy gyakorlatnál. Lopva sikerült megtudakolnom tőle egysmást, pl. milyen suliba jár (egyetemista volt és nem valami kamu "bétékás" szakon - bocs, bölcsészek, én is az vagyok, tudjuk, milyen a bölcsészkar, de az más történés), mióta űzi ezt a harcművészetet stb. Lelkes voltam és VAK, vak mint egy bányaló. Igen, lányoknál, különösen velem elő-előfordul, hogy megtetszik valaki és annyira akarom, hogy képes vagyok direkt szemet hunyni olyan dolgok felett, amikről tudom, hogy soha az életben nem tudnék hozzászokni. Például amikor megláttam edzés után, utcai ruhában és szemüvegben - mindjárt olyan stréber külsőt kölcsönzött az egész neki, egy karót nyelt, sótlan stréberét, de hát én még ugye VAK voltam.
Járogatott edzésre, és már kb. 2-3 alkalommal összefutottunk ugye az edzés színterén, amikor a mesterünk felhívta a figyelmet a közelgő edzőtáborra. Természetesen barátnőmmel mi ilyen nem hagyhatunk ki - igen ám, de a srácot (nevezzük T-nek!) hogy vegyük rá? Na, elmondhatom, nekem van a legbelevalóbb, legtökösebb barátnőm, addig-addig dumált a gyerekkel, míg az engedett az erőszaknak és a tábor borsos ára sem riasztotta vissza.
Tudni kell, hogy edzőtábor alatt legtöbbször nem az "ottalvós-pizsipartis" táborra kell gondolni, hanem jön egy külföldi mester és pl. 3 napon keresztül délelőtt-délután tart edzéseket egy kijelölt helyen, oda el lehet fáradni egy csekélynek nem mondható összeg fejében és gyorstalpaló módon fejlődni.
Meg is beszéltük hárman aztán, barátnőm, T és én, hogy a sulim előtt azon a kedden, pontban du. 3-kor megvárnak. Hát 3-kor még csak T volt ott. És elindult valami kémiai reakció. Megdicsértem a parfümjét (tényleg finom parfümöt használ - kár, h gyárilag büdös, mint a görény, de erre is ki fogok térni ám), ő megdicsérte a hajam és megfogta a lófarkam, én levettem a pulóveréről egy hajszálat majd a következő momentum az volt, h szájon csókol és smárolunk. A fellegekben jártam, és mégis, a józan eszem ott sikítozott, h ember!! Hát hogy csókol ez az állat?! Szétharapta a számat, ahogy illik. Én picike vagyok, ő minimum 25cm-rel volt magasabb tőlem és kb. 30kg-mal nehezebb is - magához szorított, de úgy, h majd összetörte a csontjaimat és kipréselte belőlem a szuszt. A számat egy az egyben bekapta. De hát első csók, gondoltam, majd finomodik ez még.
Barátnőm nagy mosollyal érkezett meg, mert látta, hogy mi T-vel nagyon összeölelkeztünk, de figyelmeztetett minket, hogy most már legfőbb ideje indulni, mert a japán mester (aki élő legenda eme harcművészetben és minden valamire való "tanonc" hihetetlen tisztelettel és csodálattal fordul felé, mert van mire!) nem szereti, ha elkésnek az edzéséről. Erre T, aki cirka 7 éve űzte már ezt a harcművészetet, és azt hinné az ember, h ennek a szellemi útját is kezdi elsajátítani, ilyet szól: "Kit érdekel, ha elkésünk egy külföldi edzéséről?" Ja, bocs. Hogy neked egy 8. danos japán nagymester "csak eyg külföldi, aki kit érdekel" - ennyit a tiszteletről és a hitről.
Barátnőmnek ez az alattomos beszólása rögvest szemet szúrt, én pedig a vakságom mellé süketséget is összeszedtem.
T-vel edzőtábor után is örültünk egymásnak, a csókja ugyanolyan követelődző és akarotos, agresszív volt, de gondoltam, húúú, biztos egy csődör az ágyban.
Kb. 1 hete jártunk, amikor elérkezett a születésnapom, amit a családdal meg is ünnepeltünk és gondoltam, hívom T-t is. A családnak nagyon tetszett, szinte gratuláltak hozzá, hogy egy ilyen okos, jóképű gyereket fogtam ki.
Miután a szokásos családi pofavizitet-ajándékátadást letudtuk, elvonultunk a szobámba, hogy legyen némi privát szféránk. Feküdtünk az ágyon, smároltunk, mint más normális fiatal, mégiscsak 21 és 22 évesek vagyunk. Picit idegesített, h ilyen hamar rábukott a mellemre és azt csókolgatta, de jól csinálta, nem zavart, úgy voltam vele, ha ilyen heves, csak úgy csobog benne a tesztoszteron. Utána én következtettem, kényeztettem, simogattam, csókolgattam, mire ő egyre inkább begerjedt. annyira, h megfogta a kezem és berántotta a gatyájába, ahol egy loboncosan szőrös, icipici és puha (!!!) kukac fogadott. Na, amint megéreztem és megláttam, az arcomra a világ fájdalma ült ki, még jó, hogy sötét volt és nem látta. Éreztem, h legbelül valami megreped és szilánkokra hasad bennem. Az, hogy kicsi volt a farka - azt mondom, hagyján, már én jobb szeretem a tisztes méretű jószágokat. De az, hogy PUHA volt, mint egy plüssállat?! Egy csókomtól is megremegett a teste, de a farka löttyedt maradt? Hát hogy van ez, kérem?!
Finoman megpendítettem neki, hogy hány centi, mert én úgy éreztem, nem állt fel teljesen. Azt felelte, nem tudja. Itt derült ki, hogy szűz és az előző barátnőjével odáig jutottak, h csókolgatta a csaj mellét, majd a csaj 2 hónap után dobta, mert "túl nyomulós volt" - nem mondom, a csaj is megérhette a pénzét, bár utólag lehet, h neki adok igazat. Szóval itt egy 15 perces szapulás következett, ami a volt barátnőjére irányult, bennem meg felébresztette az anyai ösztönt, hogy jaj szegény szerencsétlen elesett fiú, támogatni kell - hát gondoltam, leszek én a szexmestere.
Igen ám, de kétszínűsége nem ismert határt. A szoba sötétjében beszélgettünk a szexről és mondta, ő tök egyetért azzal, ha valakik egészségügyi szexre összejárnak. Napokkal később elmeséltem neki egy történetet, hogy egy barátnőm épp "szakított" (ha mondhatom így) a "fucking friend"jével, erre T: "HÁny éves is a lány? 19? Hm. És már összejár dugni valakivel. Hm. Szép. 19 évesen. Hm" Kedvem lett volna a fejéhez vágni, hogy nem ő tehet róla, h nem egy béna pöcs, mint te vagy, de inkább lenyeltem a békát.
Aztán ott aludtam náluk, de érdemleges szex nem volt. Éjfél fele járt az idő, fáradtak voltunk, de megpróbáltunk dugni. Nem tartom magam rossz csajnak, volt már pár barátom és velük remekül működtek az intim dolgok. T esetében ínhüvelygyulladásig kellett políroznom azt a kevés kis húst, hogy legyen belőle akkora, hogy óvszert lehessen rá húzni, majd bedugni. Alig mozogtam rajta kettőt, lehervadt - és nem azért, mert elment!!! Mondta, h "Kicsim, bocsi, fáradt vagyok, majd reggel újrapróbálkozunk" Persze rábólintottam, hisz előfordult már velem is, h csak a szemem kívánta, a testem fáradt volt - gondoltam, csak rosszul jött ki.
A "reggel újra" mondatot én úgy értettem, hogy tartja magát a hitvallásához, mely szerint ő a szexet csak "szeretkezés"-ként hajlandó emlegetni, nem "alacsonyítja le holmi dugássá, b***ássá" - meg kell jegyeznem, jobb nincs egy kiadós dugásnál, és akárhogy hívjuk, a dugás az dugás, ne kerteljünk. Persze legjobb azzal dugni, akit szeretsz, de ez alap.  T a lordok lordja (mert hogy igyekezett ám úgy viselkedni, mint egy ízig-vérig úriember, anyámnak kezet csókolt - holott egy szemeszteren át hallgattam illemszabályokról előadást és még ott is tanultuk, h a kézcsók csak látszólagos, az ajak nem érinti a kezet, de T csak adta a lordot) - csak kár, hogy rohadtul szánalmas az egész gyerek ezzel együtt.
Tehát, én marha, azt hittem, akkor reggel SZERETKEZÜNK ergó csók, ölelkezés, simi-tapi, jól felizgatjuk egymást és úgy szex. Ehhez képest a következőre ébredtem: T átmászik az ágyon, reggeli merevedést nélkülöző (igen, jól olvastátok, nem volt reggeli merevedése) löttyedt hímtagjára kéjes vigyorral óvszert erőltet (mert hogy rendesen felhúzni se tudta), lekapja a bugyimat, én kb ennél a pontnál eszmélek magamra és nyomkodja belém a puhábbnál is puhább vajcerkát, ami ettől eltekintve kellemetlenséget okozott, mert se tág, se nedves nem voltam (ugyan mitől lettem volna). Köpni-nyelni nem tudtam, és habogtam, hogy hááááát, talán ennek nem ez a módja.
Oké, következő felvonás, most szexmentes rész következik. Egyik legjobbnak mondható barátnőmmel, nevezzük M-nek, összefutunk az utcán. Bemutatom T-t és M-et egymásnak, de M-nek rohannia kell. Hazaérve emil vár M-től, hogy nagyon sajnálja, amiért nem jutott több ideje ránk, de roppant mód örül, hogy megismerhette T-t, mert olyan "pozitív kisugárzása van T-nek, hogyha ránéz, mosolyognia kell, olyan, mint egy léggömb" Egy pillanatra megállok és kérnék mindenkit, filozofáljon egy kicsit, ha ő lenne a szóban forgó személy, akiről barátnőm megalkotta ezt a véleményt. Sírnátok? Nevetnétek? Örülnétek? Megsértődnétek?
T a legutóbbit tette. Ugyanis megörülvén barátnőm véleményének, továbbítottam T-nek emilben, h "nézd már, M milyen aranyosat írt!" T-től erre azt a kurta választ kaptam, hogy "vissza a feladónak" Na mondom, hoppá, nem tetszett neki.
Megbeszéltük egy szombati napon, hogy találkozunk, úgy volt, hogy fél 4-4 fele eljön hozzánk, de pontban 2kor felhívott és se puszi, se pá, rám zúdította összeszorított foggal a sértettségét. Hogy én ezt mért találom viccesnek meg hogy szerintem egy lufi milyen. arra akart célozni, hogy üres és kikérte magának, hogy "ő nem üres". Lett mindjárt olyan gyomorgörcsöm, hogy 2 hét járás után már megvan az első komolyabb "vita" - nem is vita, hanem hogy megsértettem. Kajakra lelkiismeret-furdalásom támadt, és MÁV-sztrájk ellenére szaladtam fel pestre, még jó, hogy elcsíptem egy buszt, és csak azért loholtam, hogy kiengeszteljem. A buszmegállóban már tárt karokkal fogadott és csak azt kérte, "értsem meg, hogy neki ez nem esett jól" - én persze megértettem. Hideg volt, lemerült az mp4-em is, de hoztam töltőt és mondtam neki, h na, akkor indulhatunk hozzátok. Ő rám néz nagy, csodálkozó szemekkel, hogy hát ő úgy gondolta, sétálni megyünk. Jah, hogyne, 1 óra buszút után, szarrá fagyva a megállóban a hideg széltől, még elmegyek szerinte romantikázni a margit-szigetre. Ekkor felhívta az anyját, h mehetünk-e és valahol éreztem, hogy már első alkalommal sem láttak engem valami szívesen, vagyis valami feszültség ott vibrált a levegőben.
Szóval fenn voltam náluk, és a közelgő szilveszterre való tekintettel pedzegettem neki, mi lenne, ha együtt töltenénk. Nagy nehezen belement, hogy náluk legyünk - így este rózsaszín kis rőzsedalokkal a lelkemben tértem haza, hogy majd milyen jó lesz kettesben eltölteni a szilvesztert azzal, akit szeretek.
Az esti telefonálgatások rendszeressé váltak nálunk, és mivel az előfizetésünk úgy szól, h bizonyos időpontokban én vezetékesről vezetékest ingyen és bérmentve hívhatok, így ha ő hívott, az annyiból állt, h "szia, visszahívnál?" és már rakta is le a telefont, nehogy egy fillérjükbe kerüljön. Persze, oks, logikus, ha már nekem ingyen van - de azért akkor is vicces volt, hogy milyen sietve csapta le a kagylót és várta, hogy hívjam.
Szóval a telefonbeszélgetéseink tartalmasan teltek, mindig volt téma. Leginkább ő beszélt, és arról, ami  őt érdekelte. Neki nagyon fontos téma volt isten, én pedig ateista lévén nem sokat konyítottam a bibliai témákhoz, de mélységes tiszteletben tartom mindenki vallását és hitét, amíg csak rám nem akarja tukmálni az ő világnézetét. Persze voltak T-nek hittérő mondatai, de finoman próbáltam a tudatára ébreszteni annak, hogy engem hagyjon ki a buliból. Következő körben panaszkodtam egy kicsit az előző kapcsolatomról, hogy ott a srác nem járt egyetemre, és ezzel semmi baj nem lett volna, csak épp nem tudta átérezni, mivel jár egy vizsgaidőszak vagy maga az egyetemre járás és én épp ezért nem szeretnék olyan férfival együtt lenni, sem rövidebb, de legkevésbé sem hosszabb távon, aki tőlem kevésbé művelt/képzett. És statisztikailag alátámasztott tény, hogy nők nem nagyon házasodnak lefelé, azaz tőlük "képzetlenebb" férfiakkal, pl. egy diplomás nem megy hozzá egy szakmunkáshoz (teszem azt, 10ből 7 esetben). Na erre nagy hümmögés jön a túloldalról, majd a lekezelő, sértődött, az én szövegemet megfejelni akaró hangnemben a keresztkérdés:"Szóval szerinted egy diplomás nő nem lehet boldog egy autószerelővel?" Én: "Boldognak boldog lehet, de én elképzelhetetlennek tartom, hogy egy autószerelővel kössem össze az léetem" Ő: "Pedig a nővérem diplomás, a férje autószerelő és X éve élnek együtt boldog házasságban" Áldásom rájuk, nem is róluk beszéltem. Értitek? Mondok valamit nagy általánosságban, és már kardot ránt, hogy az denemúgyvan meg mit képzelek magamról.
Ismételten szex és itt már közeledünk a történet végéhez. Egyszer átjött, és finoman szólva, szájjal kielégítettem. Az hagyján, h még a lövellés pillanatában is gyúrhatóan puha volt a farka, amit a dzsumbujban persze alig találtam meg és valami nagoyn átlátszó, fehéres átlátszó folyadék jött ki, mintha nem is lenne egy miligramm spermája sem, csak "magvíz" (nem, nem vizelet volt!!!). Utána pihegett az ágyon, én meg hát finoman szólva is követeltem a jussomat. Kiváló, aláröhögős pornóba illő jelenet zajlott le, ő a nyakamat csókolgatja én pedig irányítom a fejét lefele. Amikor végre a tárgyra tért, feltűnt, h mindig csak a barlangbejáratot nyalogatja meg odadugdossa a nyelvét. Javasoltam neki, h próbálkozzon egy ujjnyival följebb. erre felnyög: "Jah már megijedtem, hogy nem lesz elég hosszú a nyelvem" Azt se tudta, hogy a csikló nem a csukló elírása...
Elég gyenge teljesítményt nyújtott, de azért igyekeztem leplezni döbbent elégedetlenségem. Gondoltam, rosszabb nem jöhet, majd belerázódik ebbe-abba.
Elérkeztünk a kedvenc jelenetemhez az egész sztoriból. Ugye a szilvesztert náluk töltöttem - volna. dec. 30-án volt egy félresikerült telefonbeszélgetésünk - próbáltam oltogatni a szex témával, hogy én mit meg hogy szeretek és ki kéne próbálni. Mivel ő eleve egy borzasztóan finomkodó gyerek ("ne mondd azt, h segg, mondd azt, h fenék!"), próbáltam körbeírni, de mivel az "anál szex" szót is életében először az én számból hallotta, no meg a magyarázatát (emlékeztetőül, a férfiú 22 éves), úgy gondoltam, akkor nyíltan egyenesen. és kiböktem: "szeretem ha rám élveznek" 10mp-es döbbent néma csönd, majd az undor megnyilvánulása a vonal másik végén: "de hogy?! ez undorító, fuuuuj! hogy lehet ezt élvezni?!" Esküszöm, egy pillanatra elhittem, h beteg, perverz állat vagyok és magamban tarkónlövésért könyörögtem.
Ezt követően nagyon hamar letettük a telefont. 10 perc múlva ismét csörgött, T a vonalban. Olyan ideges volt, úúúgy zihált a készülékbe, mintha Hasfelmetsző Jack vette volna üldözőbe és hiányozna már a mája meg a veséje. Remegő hangon közölte, h "ez neki nem fog menni, teljesen taccsra vágtam azzal, amit mondtam - gondoljam végig, hogy én egy szexpartnert akarok csak, vagy társat, mert ha előbbi, akkor nincs értelme, h átmenjek szilveszterkor, mert ő nem fog nekem ezek után semmi extrábbat nyújtani tudni a bújáson kívül" Kajakra elszégyelltem magam.
MÁsnap indulás előtt volt annyi eszem, hogy felhívjam, akkor kijön-e az állomásra. Nem vette fel a mobilt. Itt már éreztem, hogy valami bűzlik. Felhívom az otthonit, anyja veszi föl: "Nem, ne haragudj, családi okok miatt nem jó, hogy ma átgyere." én: warum? wyh? por qué? per ché? pourquoi pas? miért?! kérdem, beszélhetnék-e T-vel. a válasz: "T elment, nem tom, hova - de küldött éjjel sms-t, hogy ma nem jó"
na itt már gyanút fogtam, bár kivert a hideg víz. NÉztem a mobilt, egy fia sms sem érkezett. Eleve gyanús volt, ha előre megbeszélünk valamit, de közbejön más, akkor mért egy sms-re hagyatkozik? mért nem hív fel, hogy személyesen közölje, vagy ha már el kell mennie otthonról, mért nem gombolja az anyja lelkére, h "de a barátnőmet hívd már fel léci, h mégsem alkalmas" Na, ha nem hívom fel és ezzel nem szembesülök, hanem csak miután megérkeztem hozzájuk, tuti olyat mondok a gyereknek, hogy helyben eret vág.
5 percen belül újra tárcsáztam a vonalas számot, megint anyuci vette fel. most már az volt a szöveg, h "T a kórházban van a nagymamánál, majd visszahív, ha hazajött"
Hát ő bizony 1 órán belül vissza is hívott. Kimért és hűvös voltam vele, csak hümmögtem, ha ő mondott valamit, szűkszavúan felelgettem. Rápirítottam az el nem küldött sms miatt, ő meg azzal védekezett, hogy kipróbálták a mobilt és "tényleg elromlott". Ami viszont fájt, hogy a megbánás szikráját se éreztem a hangjában, hogy tényleg sajnálná, hogy nem jött össze a tali vagy amiért jól kicseszett velem majdnem.
A délutánom és az estém filozofálgatással telt, vajon megemésszem-e ezt a megalázó stílust vagy ne. ESte 10kor belém bújt a kisördög, kétszer tárcsáztam a vonalas számukat, de nem vette fel. Ekkor kikapcsoltam a mobilt, hogy senki sms-ére ne ébredjek éjjel és álomba duzzogtam magam. MÁsnap reggel 10kor ismét hívtam. Semmi. Hangpostáig csörgettem kétszer is. Aztán a délután folyamán felhívott, akkor már sátáni mosollyal nyúltam a kagyló után, anyám kezét kulcsolva könyörgött, hogy fogjam vissza magam. Pedig akkor már fentem a nagykést. Na, kitaláljátok, T hogy szólt bele a kagylóba? "Szia, tegnap este próbáltalak hívni, de nem voltál elérhető - már azt hittem, nem is akarsz velem beszélni." Komolyan mondom, ennél nagyobb ganéjt nem hordott hátán a föld. este 10-kor kapcsoltam ki a telefonom, de a vonalast nem húztam ki a falból - nekem este 10 után már éjjel van, és ő, a lordok lordja, még ha szilveszter is van, nem hiszem, h éjnek idején akarna velem telefonon csevegni, főleg úgy nem, hogy vezetékesükről az én mobilomat hívja, ami ugye DRÁGA, mert hogy a vezetékest is hogy lerakta, csak én hívjam vissza, mert nekem ingyé' van. Szóval tündéri hangnemben felvilágoltam, h az általa kijelölt időpontban ill. reggel én őt kétszer-kétszer kerestem, tehát ki nem akart beszélni kivel?!
Búcsúzáskor megpendítettem neki, hogy tartozik 350Ft-tal, mert 700 volt az óvszer,és én fizettem, de ő erről diszkréten megfeledkezett. Mondta, semmi gond, kifizeti a 700-at, én pedig nem tiltakoztam. Megbeszéltük, hogy hol mikor talizunk, de egy nappal az időpont előtt jött egy emil: "pénz postán utalva, héten érkezik" Magyarul: annyira gyáva szar gerinctelen alak, hogy inkább feladja postán, nehogy engem látnia kelljen.
TAnulság? Soha többé karót nyelt, lazítani nem tudó alakokkal!!!
Most még az ismerkedés szakaszában járok egy sráccal, de elég sok mindent meg lehet vele beszélni, nagyon egymásra vagyunk hangolva. T-s sztorimat vele is megosztottam,különös tekintettel kitérve a szakítás fő okára (ugye, a rámélvezős sztori). Ez a srác megfogta a fejét és szemében a világ fájdalmával ennyit mondott: "Őszinte részvétem T-nek." Szerinte is beteg perverz állat vagyok, de elfogad ilyennek :D
Elnézést, hogy bő lére eresztettem, de minden apró részletet meg akartam osztani veletek. :)