Folyatódik az oakley-s saga: a múltkor a pulcsi, most meg a MediaMarkt és a wishful thinking. Bónusz: engedély, hogy a szakítósblog megjelentesse a levelet.

A kép innen

Sziasztok!

Mellékelten küldök Nektek egy levelet, amit az exem írt az egyik LEGJOBB BARÁTNŐMnek. A fiúval 3 évig jártam, és egyébként 30 éves, szóval szerintem benőhetett volna a feje lágya. A történethez még annyi hozzátartozik, hogy egy pszichopátiás tulajdonságokkal rendelkező, nagyon visszahúzódó, introvertált srác volt, erős embergyűlölettel, és én próbáltam mindig kimozdítani otthonról, társaságba vinni.
Volt egy sztori, amit vele kapcsolatban elküldtem Nektek: http://szakitshabirsz.blog.hu/2008/12/16/sikerult_kihipoznod_a_gatyamat?fullcommentlist

Az se volt semmi, de akkor sajnos még nem dobtam ki. Kellett volna. Már jópár hete lezártam vele a dolgot, rögtön, miután a barátnőmtől megtudtam mindezt, de ez egy jó példa rá, hogy ha az ember hagyja, akkor bizony hülyét is csinálnak belőle. Még egy ilyen kukika is.
A vicces, hogy amikor elmondtam a fiúnak, tudok a dologról, odavágta, hogy ezt is tegyétek csak ki a szakítósblogra!!!! Kicsit talán a szívére vette a Tőletek érkező kommenteket a múltkor az "oakleys barom".

Üdv.
Kata

(A levél a tovább után)

"Szia,

Furának tűnhet, hogy írok Neked, de a buli óta foglalkoztat valami, amit meg szerettem volna beszélni Veled hétfőn és vasárnap is, csak nem úgy alakult, hogy nyugodtan tudjunk pár szót váltani, és lehet, hogy soha többé nem lesz alkalmunk találkozni.

Dalma vácszentlászlói buliján emlékszem egy alkalomra, amikor épp a Katával beszélgettünk valamit, Te ott ültél velünk szemben és elkaptam egy pillantásod. Már nincs előttem pontosan az arckifejezésed, de emlékszem, hogy nem volt nagyon boldog, inkább féltékenységet tükrözött, de mivel nem találtam rá magyarázatot, többet nem foglalkoztam vele.

Aztán amikor biliárdozni voltunk, búcsúzásnál kifejezetten próbáltam Veled minél semlegesebben viselkedni, emlékezvén arra az esetre, amikor egy meggondolatlan elszólás nyomán mindenki levette, hogy mennyire vonzónak talállak. Már nem azért volt meggondolatlan, mert nem így gondolnám, csak nem biztos, hogy erre a hely és az időpont megfelelő volt. Ezek után eléggé meglepett, amikor puszi után egy kézzel gyengéden átkaroltál. De, gondoltam, ez lehet teljesen ártatlan szokás is.

És akkor szombat éjjel az erkélyen újra. És másnap amikor átmentünk a MediaMarktba számítógépeket nézni, mint aki valami rosszat akar csinálni, majdhogynem engedélyt kérsz a Katától, hogy kettesben átmehessünk, és úgy sietsz vissza, mint akinek bűntudata van, ráadásul ingerültnek tűnsz, amikor a Katáról van szó. Hétfőn is végig éreztem valami megfoghatatlan feszültséget, amikor beszélgettünk, mintha szűkszavúbb lennél a szándékoltnál.

Szóval nem igazán tudok a helyzettel mit kezdeni, általában jó emberismerőnek tartom Magam, de ez nem jelenti azt, hogy az is vagyok. Attól is félek, hogy amit Rólad gondolok, az csak "wishful thinking". Bocsi, de erre nem találok jó magyar kifejezést, talán az álmodozás még jó lenne ide. Lehet, hogy ez csak egy csomó véletlen és félreértés, megfejelve egy rossz következtetéssel, de úgy gondoltam jó lenne tisztázni, mi van a háttérben, mert egyébként sosem lesz lehetőségünk ezt négyszemközt megbeszélni.

Ha esetleg nincs igazam, és ez a levél kínos Neked, akkor ne haragudj, esetleg töröld válasz nélkül, én nem fogom többet szóba hozni. Egyébként meg hidd el, ha nincs igazam, ez az egész nekem kínosabb lesz, mint Neked! Nem szeretném, ha félreértenél, tudom, hogy Neked is barátod van, nem kezdeményezni szeretnék, csak tudni, hogy tévedek-e az érzéseiddel kapcsolatban, vagy nem. És légyszíves ne szólj a Katának erről. Nem tettem semmi rosszat, de nem a felelősségre vonástól félek, a mi kapcsolatunk már tulajdonképpen véget ért, csak még egyikünk sem meri bevallani. De ha ez kitudódik, csúnya vége lesz, és ezt a Kata nem érdemli meg, főleg nem karácsony és vizsgaidőszak előtt.

Szabolcs"