Nagyon mérges lettem, hogy HOGY LEHET ÍGY VALAKIVEL SZAKÍTANI? pedig már nem is szerettem. Azóta kerülöm, mert ez annyira bántott , hogy megbeszélés nélkül/előtt kiírja, és így akarja közzétenni, hogy már nem vagyunk együtt... Szóval szerintem ez elég szánalmas.
 
 
Kedves Szakítósok!
 
Az én sztorim, nem annyira drámai, nincsenek benne lekoptatásos szövegek ilyesmi, de szerintem elég érdekes. Szóval én külföldön élek.
Az első komolyabb kapcsolatom(nevezzük R.-nek a fiút), egy nyáron kezdődött.Ő is ugyanott lakott ahol én, ugyanabban az országban.Elmentem Angliába 2 hétre egy táborral, ott ismertem meg.Minden jó volt , ilyesmi , az utolsó előtti nap megkérdeztem hogy akkor ezt most hogy gondolta, a nyár végén amikor újra találkozunk folytatjuk- e még(merthogy 1 hónapig nem tudtunk találkozni, mert én jöttem Magyarországra, ő meg ment máshová).Először azt mondta h csak mostanra szóval eléggé kiakadtam, mert nagyon megkedveltem... Másnap odajött , és látta hogy milyen rosszul vagyok, szóval leültünk beszélgetni, és a végére tényleg jól lettem. Aztán később este elmondta , hogy gondolkodott, és hogy nagyon sajnálja és folytatni akarja szeptemberben, mert ő is nagyon megkedvelt.
Szóval itthon minden nap beszélgettünk, webcamera, telefon.Már alig vártam hogy találkozzunk. Augusztusban elmentem 1 két hetes táborba , ahol nem tudtam beszélgetni vele. Közben rájöttem, hogy lehet hogy mégse kéne vele lennem, mert a táborban , volt 1 fiú aki nagyon nagyon kedves volt és aranyos, de nem jöttünk össze, én nem vagyok egy ilyen megcsalós típus..A tábor után, Balatonon is voltam egy hetet ahol velünk jött az egyik haverom haverja, akit már láttam 1 párszor dumáltunk is. Kiderült , hogy szinte ugyanolyanok vagyunk ugyanazt szeretjük, ugyanazt csináljuk, és hozzá még a pasi is nagyon helyes volt.
Nagyon megkedveltem és össze akartam volna jönni vele, de mivel nem élek itthon, nagyon nehéz lett volna, és ezt neki is megmondtam , megértette, nem erőltette, mondta hogy azért még találkozzunk, mert barátnak is nagyon jó vagyok, és nem szeretne elveszíteni.
Amikor visszaérkeztem külföldre , azon a napon, késő este volt, meg már nem volt erőm találkozni senkivel, úgyhogy, gép elé ültem és elkezdtem beszélni, R.-el.Kérdeztem, hogy milyen volt a nyara, mondta h sok új emberrel találkozott és , hogy jó volt.Először mondta , hogy titkolni szeretné a kapcsolatunkat a suliban... Erre kérdeztem, hogy ennyit jelentek neki? erre nem írt semmit... Mondtam h lehet h nem kéne folytatni, és ő meg írta, hogy igen ő is ezen gondolkozott. Mondtam, hogy beszéljük meg másnap, mondta , hogy jó. Másnap a találka előtt 1 órával írt 1 sms-t hogy mégse tud menni, és majd megbeszéljük. Na már ez eleve furcsa volt. Aztán estefele, mikor épp otthon voltam megint, lecsekkoltam a Facebookomat és kiírta hogy Egyedülálló...Hát erre nekem is ki kellett írnom, mert másképp ciki lett volna.Nagyon mérges lettem, hogy HOGY LEHET ÍGY VALAKIVEL SZAKÍTANI? pedig már nem is szerettem. Azóta kerülöm, mert ez annyira bántott , hogy megbeszélés nélkül/előtt kiírja, és így akarja közzétenni, hogy már nem vagyunk együtt... Szóval szerintem ez elég szánalmas. De mégis annyira bánt hogy nem beszéltük meg. Azóta kerülöm , és ha keresne se akarnék vele lenni többet, csak nagyon rossz érzés, hogy ilyen bunkó volt, és hogy nem jelentett neki semmit az az 1 hónap...