Nosztalgikus tinitörténet az osztály elé kiállva szerelmet valló lánnyal és a fiúval, akinek elege volt a hülyítésből.

Egyszer volt hol nem volt. Volt egyszer egy lány (mondjuk Jázmin). A lány azt hitte boldog, amíg be nem lépett az életébe a fiú (mondjuk Nomád). Ő hónapokig udvarolt a lánynak. Na de, akkoriban Jázmin mással volt együtt. Így folyamatosan visszautasította a Nomádot. Nomád nem bírta felfogni, hogy a lány esélyt akar adni az akkori kapcsolatának, így Jázmin belekezdett egy nagyon rossz tervbe. Akkor még nem gondolta volna, hogy rossz vége lesz ennek az egésznek és, hogy ő fogja megszívni. Arra gondolt, hogy meg fogja magát utáltatni Nomáddal. Mindent elkövetett. Minden apró kis hibáját felnagyította Nomádnak, hogy lássa egyáltalán nem olyan tökéletes az ő választottja. Nem járt sikerrel. A fiú hosszú hetekig koslatott a lány után. Ahogy teltek a napok, hetek, hónapok úgy Jázmin is egyre jobban kezdett rájönni arra, hogy talán nagyon nagy hibát követett el.

Amikor is vége lett az akkori kapcsolatának, azért mert a fiú (aki mondjuk P), nem foglalkozott vele egyáltalán. Röpke egy hónapig voltak együtt, de Jázmin azt hitte szerelmes P-be. Illetve, hogy kezd az lenni. Így a buta vidéki lány folyamatosan szaladt P után, aki még akkor se vette komolyan őt. Nagy nehezen újra összejöttek. Hát.. a második alkalom se tartott sokáig. Két hét volt talán. Az alatt az idő alatt is udvarolt ám Nomád Jázminnak. De a buta lánynak még akkor se esett le, hogy a szíve már rég Nomádé volt. P kezdett szerelmes lenni (állítólag) az alatt a két hét alatt. Vagy az is lett. Ki tudja. Jázmin nem bírt szakítani P-vel ezért nem hívta, nem írt neki sms-t, se email-t. Nagy nehezen leesett P-nek, hogy mi a helyzet a kapcsolatukkal. Sok időbe tartott. Legalábbis Jázmin úgy érezte, mintha ezer évig várt volna arra, hogy P szakítson. Gyáva volt a lány, mert nem tudta mit tegyen. Nomáddal addig nem beszélgetett úgy igazán, amíg volt neki P és ez által csak szomorú, elkeseredett volt. Amikor végre vége lett P-vel, Jázmin, nem mert még lépni Nomád felé. Várta, hogy ő lépjen. De Nomád egyre inkább hátrált. Mintha már nem szerette volna a lányt. Így Jázmin kénytelen volt kezdeményezni.

Amikor végre összegyűjtötte minden bátorságát és Nomád elé állt, elmondta, hogy mit érez iránta és, hogy szeretne vele együtt lenni. A válasz: "Most már kellenék? Mi ez a hirtelen fordulat? Nekem már nem tetszel."  Kb. ez volt. Hát Jázmin teljesen kiakadt. Nem bírt beletörődni, hogy Nomád (akibe addigra fülig szerelmes lett), visszautasította. Folyamatosan próbálkozott, de ugyan azt a választ kapta mindig; "Már nem kellesz. Nem tetszel. Értsd meg!" Hát paff.. mit gondolt vajon? Hogy majd egyről a kettőre elfelejti Jázmin azt az 5 hónapot, amíg udvarolt neki? Na, ez nem így megy. Jázmin kínozta minden nap folyamatosan magát, mert Nomáddal egy iskolába és egy osztályba járt három éven át (amiből még van kettő). Sajnos, a tekintete is mindig Nomádra került. Így elég nehéz volt felejteni a meg nem történt igaz szerelmet. Nomád nem merte bevallani neki, hogy még mindig szereti, pedig ez így volt. A kívülállók mind megmondták, hogy teljes mértékben egymásba vannak esve és, hogy összeillenének. Nomádnak ez se volt elég. Jázmin már nem tudta mit csináljon, így gondolta hátha hatásos lesz, ha mindenki előtt felvállalja, hogy igenis nagyon szereti Nomádot.

Egyik nap, bement a terembe és kijelentette, hogy ő együtt szeretne lenni Nomáddal. Nomád semmit se lépett erre. Jázmin arra számított, hogy Nomád a karjaiba szalad, és végre összejönnek. Hát, ez se így történt (Pedig saját megát megalázta a lány, abban a hittben élve, hogy ez után már végre Nomád karjaiba találja magát). Nomád egyre jobban elhitette Jázminnal, hogy már teljesen eltávolodott tőle. Jázmin kétségbe esett. Felmerült benne nagyon sok kérdés. Mint például, hogy: "Ha már nem szeret akkor miért ad olyan jeleket, hogy még mindig abban a tudatban legyek, hogy érez még valamit irántam?"  Gondolta, feltesz minden benne felmerülő kérdést Nomádnak. Egyikre se kapott választ a lány. Így egyre jobban padlóra került.

Jázmin egyik este a barátnőjénél aludt, aki egyben az osztálytársa is volt. Ismerte nagyon jól Nomádot. Egész éjjel róla beszélgettek. Kiveséztek minden lehetőséget. Amíg arra nem jutottak, hogy utoljára megpróbálja elmagyarázni Nomádnak, hogy mi volt 5 hónappal azelőtt és, hogy mit érez jelenleg. Megbeszélték a lányok, hogy szerdán iskola után Jázmin utána megy és mindent felvesz, hogy a barátnője is megtudja, hogy ez egy reménytelen eset.

Hát, felvenni nem vette fel a beszélgetésnek sem nevezhető pillanatokat. De soha nem fogja elfelejteni azt a röpke 10-15 percet Nomáddal, kettesben.  Jázmin elmondott mindent, de Nomádot még akkor se érdekelte. (Legalábbis nagyon jól játszotta a maga kis szerepét, hogy neki már nem kell a lány.) Minden kérdésre, mondatra az volt a válasz, hogy "nem érdekel, nem tetszel". Ezek után a végén még ennyit mondott Nomád; "Szerintem, ami volt az csupán egy fellángolás volt. Már nem tetszel és nem is fogsz."A ráadás: "ja, és amúgy dagadt is vagy egy kicsit". Mire ugranak egyből a lányok? Ha a súlyukról van szó. Egy lány se tudja elviselni ha a súlya valakinek nem  felel meg. De Jázmin elviselte, mert bármit megtett volna Nomádért.  Mellesleg, Jázmin teljesen meg volt elégedve az alakjával, de az óta alig eszik. Persze a beszélgetés végén már csak egy kérdése maradt Jázminnak, hogy "MIÉRT". De arra már végképp nem kapott választ.

Mostanáig egyedül szenved, és senki sem érti meg, hogy valójában mi is fogta meg abban a fiúban, aki talán élete nagy szerelme lett volna. Nomád egy örök rejtély marad Jázmin számára. Soha nem fogja valószínűleg megtudni, hogy miért nem kellett neki, hogy valójában mi volt az ok. De ki tudja, lehet titokban egymásért élnek és egymásért halnának meg. Pont.

Ez volna az én (számomra) nem mindennapi történetem. Szerintem nem ide illő a sztori, de muszáj volt, hogy írjak. Kíváncsi vagyok a véleményekre. Ki, mit kezdene Nomáddal vagy épp Jázminnak milyen tanácsokat adnátok.
Írta: Egy bánatos lány
PS: Előre is köszönöm a hozzászólásokat.