Szakítás élőben! Viszont majdnemhogy korrekt módon, ilyen is van. Borfesztiválon se ismerkedjetek! (Egyébként Smittpál is járt a rendezvényen)

 

Kedves Szakítósok!

Címet nem adok, rátok bízom. A szakítás pár perce történt.
A sztori röviden:
2010 nyara. Ismerkedési felület- internet, társkereső. Tudom, vascső, de jó nagy!
Fiatalember, és fiatal lány. Úriemberünk harmincas évei közepén, én, húszas éveim közepe felé.
Na igen, ahogy kedves újdonsült ismerősöm mondta: szeretem a ráncos heréket :)
Levél, telefon, találkozó. Szimpátia pipa. Találkozások sorozata, együtt töltött esték. Jó programok. Tényleg nem unatkoztam mellette.
Nekem bizonyos dolgokban kicsit gyors is volt. Két hét után felajánlott egy közös hétvégét.
Ez nagy szó, a hétvégéi idős, beteg szülei miatt foglalt... (?) Visszautasítottam. Egyébként vezető beosztás, sok külföldi út.
Ebbe a 2 hónapba is beleesett egy jó pár. Na, nem húzom tovább. Csütörtökön randi, borfesztivál. Előtte ki hozzá, tömegközlekedünk, de ő a városban nem tud így elboldogulni, ezért elbumlizom érte. Kaptam tőle egy csokor virágot, mert megjegyeztem, h a borfesztiválon koccintunk az egészségemre, névnapom volt. :) Természetesen nem tudta. :)
Tehát fel hozzá, cucc le. Virág vízbe tesz. Elméletileg szerdán este jött haza Prágából. Kedden volt nála a takarítónéni. Engedem a vizet a kancsóba, és feltűnik, hogy túl sok mosatlan van a mosogatóban. Nem szólok semmit, de elkezd bennem forrni valami. Nem szólok semmit. Egy barátnőmmel a várban találkozunk, nem tudunk beszélni, nem tudja mire vélni a viselkedésem, beszólásaim. Azt mondja, h ő azt látja, h fiatalember ragaszkodik hozzám, én nem veszem komolyan. Lehet. Nem mertem. És most tudom, hogy jól tettem. Ehhez mérten, így is túl közel került. Sőt, csütörtökön mondtam is, hogy töröltem magam ama bizonyos társkeresőről. Üdvözölte még.
Pénteken még sms váltás. Szombaton nem jelentkezett. Este írtam, nem válaszolt. Gondoltam, most rácsörgök. Nem vette fel. Szinte tudtam, hogy nem fogja.
Sms jön tőle. (szó szerint idézem sms váltásunkat)

Ő: Szia KICSI, átgondoltam a kettőnk kapcsolatát, szeretnék néhány hét szünetet tartani, hogy kitaláljam mit is akarok. sziaA
Én: Megértem, tettem valamit?
Ő: Megismerkedtem valaki mással, nem szeretnélek becsapni Kicsi, nem a Te hibád
Én: Szeretem az egyenes beszédet, és azt hiszem csütörtökön jól szűrtem le a jeleket... Lehet, hogy érződött is a viselkedésemen. Köszönöm, és sajnálom.

Ennyi. Jók azok a női megérzések, valamire. Annyit talán még érdemes tudni, h szerdán sms váltás, én suliban. Szünetben hívom, nem veszi fel. Pedig elvileg vezet, valahol cseh, vagy szlovák utakon. Sms-re órákkal később reagál.
De én nem vagyok egy fennakadós és pióca típus, szabadságot adunk és várunk...
Ennyi.
Katona volt, gumit ő vette, bár azt mindig a táskájában hordta, tehát ha maradt, akkor reggel elpakolta. Most már talán értem, miért.
Egyedül a pár hét szünetet nem értem. Ennyi méltóságom talán még van, hogy nincs visszaút.

Remélem nem sikerült hosszúra, várom a kommenteket!