Ez a sztori kicsit olyan, mintha félbeszakadt volna, vagy ez egy olyan művészfilm, ahol a nézőre bízzák, hogy kitalálja, mi lett ennek a két embernek a közös története?

Az ember társas lény?

A kezdés erős lesz. Én 40 éves nő vagyok, kis problémával – pár nélkül tengetem a napjaimat. Mindenki tudja, így én is, társkeresőbe regisztrálni nem szabad. Mégis mindenki megteszi. Én is. Ez olyasmi, mint a Győzike só vagy a Barátok közt: senki se nézi……. Szóval a következő „ismerkedés” tart már pár napja. Érzésem szerint annyi benne a lekoptató szöveg, amennyi csak belefér, valahogy mégsem talál be emberünknél. Mintha direkt élvezné……. Az adatlapon kor nincsen feltüntetve, a feltöltött kép tanúsága szerint túl van az ötvenen. Nem is annyira jó karban.

Mindent úgy adok át betű szerint, ahogy volt, a mennyiségből sem húztam és a helyesírási hibákat sem javítottam. Ez nem chat oldal vagy privát üzenet, bárminek látszik is, ez levelezés, naponta egy levélváltással. Neveket megváltoztattam természetesen. Hát íme:

 

Szia.

Jenő vagyok.

Ismerkedni lehet veled?
Puszi Jenő.

 

Szia.

Karola  vagyok.

Lehet.

Szia

 

Szia Karola!

Mi a kedvenc ételed?

Szia.

 

Szia Jenő!

A spenótos galuska sajttal.

Szia

 

Szia Karola!

Hány éves gyermeked van,

Szereted az állatokat?

Jenő

 

Szia Jenő!

Két gyerekem van, 17 és 14 évesek.

Szeretem. Enni is.

Karola

 

Nekem is annyi idősek, mint Neked.

Fiaim vannak.

 

Az jó, akkor Te is bosszankodhatsz eleget a kamaszodásukkal  :-)

Nekem lányom és fiam van.

 

Nincs ilyen probléma velük.

Szót fogadóak.

Csak két hetente látom őket.

 

Akkor azért nincs ilyen problémád velük, szerencsés vagy.

Enyémek is szófogadóak, mert különben nem kapnak enni.

Vicc volt.

 

Igazad van.

De őket látod mindennapokon.

Rákospalotán környéken laksz?