Kicsi kutatás, és kiderült, hogy nem is kell olyan sokáig dolgozni.


Blondie - Heart Of Glass by Discodandan

TART MÉG A SZIGETES JÁTÉK: LÁJKOLJ ÉS NYERJ SZIGETJEGYET!!!

Néhol vicces, de alapvetően szomorú történet, ahol tanulság is biztos van. 3 éve majdnem, én, fiú akkor 27, ő, lány 1,5 évvel idósebb. Ősz. Távoli ország, barátom testvére, kijött látogatóba. Kölcsönös szimpátia, sok-sok telefon aztán, majd én haza, hogy együtt lehessünk. Nagy a szerelem. Tél-tavasz-nyár-ősz. Messze voltunk egymástól eleinte, sokat utaztunk, de minden hétvégén együtt voltunk. Komoly kapcsolatot szerettem volna, azt mondta ő is. Tavasz. Munkakeresés után végül ő jött el, elég jó állást talált. Közben a megtakarított pénzemből vettem egy régi házat, felújítjuk, szép lesz majd, addig meg nálunk (szülőkkel) kihúzzuk. Nyár. Ház halad, de sérelem, hogy az nem is az ővé. Ok, nem baj, szeretjük egymást nagyon, jó lenne gyerek is már, szóval akkor nekiadom a ház felét (1. hiba). Felújítás halad, munkahelyen más pozíció neki = sokkal több pénz. (2 éve már, hogy elkezdődött a kapcsolat) Kezdődnek a gondok. Ősz. Az új helyen mindig sokáig kell maradni, de elhiszem (sztem nem hiba, bizalom). Egyre ingerlékenyebb lett minden téren (amúgy sem volt egy nyugodt természet), sok hiszti, ritkul a szex. Kéredeztem van-e valakije, szakítunk-é, de persze hogy nincs. Betudtam annak, hogy sajnos az apja rákos lett, aggódik, stressz, stb. (2. hiba) Egyre kevesebb szex, kezdett ellaposodni a dolog. Kicsit később tök lapos lett. Felújítást már szinte egyedül nyomom, kevés pénzből sokat rakok bele, ő sokből keveset. Tavasz. Durvult a helyzet, provokácíó, sértegetések részéről. Nem igazán értettem, de azt hittem, hogy az apa romló állapota (2. hiba még mindig). Ja és már korábban a gyanúsan sok sms, lopva telefon-nézés. Kérdezem: van-e valakije, szakítunk-é. Ekkor már kezdtem kicsit befordulni, de lefoglaltam magam a munkával a háznál, mondván minden jó lesz, ha költözünk. Idei nyár, szex szinte semmi, sok a tréning :), sokáig kell mindig dolgozni. Ez már több, mint gyanús. Kicsi kutatás, és kiderült, hogy nem is kell olyan sokáig dolgozni. Kicsi szemkinyitás és kiderül, hogy munkaidő után mindig elmegy vhova. Mindent tagad, sokmindenben hazudik. Kérdezem: van-e valakije, szakítunk-é. Provokációk veszekedésre, de én nem hagyom magam. Tegnap: hagytam magam (hiba?). Ma: bejelenti, hogy költözik albérletbe, már kinézte. Közben sikerül kideríteni, hogy hová járkál. Tagadás. Jön a cuccai egy részéért, kigondolt, megrendezett balhé. Cuccot elviszi, láss csodát, ugyanoda. Névtáblán az ő neve (WTF??). Kicsi utánajárás: bazdmeg övé a lakás bazdmeg (nem olcsó környék amúgy). Kérdés, aztán a tagadás. Jó, akkor csá. Jön a telefon: egy.két cuccot vigyek el oda, meg akkor most elmondja őszintén, mi van. (Az van, hogy tiszta ideg vagyok, meg különben is: Mi Van?) Rendes vagyok, cuccot elviszem. Ő őszinte. A lakást bérli. Bizonyítékot mutatom, áll leesik, lehellet bennszegik. Most tényleg őszinte lesz: tényleg az ővé. Kérdem, honnan ennyi pénz? Nyertem lottón... És mifaszért nem mondtad, vagy miért nem a másik ház bm, nenézzhülyének (pedig az vagyok). Kicsit elmagyarázom a dolgot, hogy ezt így most hogy gondolja. Erre: most tényleg őszinte lesz. Volt valakije, amióta rosszul megy a szekér azóta, és ő vette (!!!) neki ezt a lakást. De már szakítottak. Miután megkapta a lakást. Ja. Persze. Elhiszem hogy szakítottál. Végülis végéig az igazat mondtad. Sok boldogságot az élethez. Tükröket leszedném a helyében... Ennyi röviden, de hosszabban érdekesebb volt. Szerintem az értékrendünk nem egyezett annyira :) Ui.: kiszámoltam, jó sokba került a nő kilója vkinek... Na, trollok?