NAGYON HOSSZÚ A TÖRTÉNET!!!
Folytatnám a történetemet, vagy is befejezném. Én írtam azt a történetet, amiben 3 csaj volta nagyon rossz helyes írással az volt a címe hogy "Ő sem tetszik". Utólag elnézést szeretnék kérni mindenkitől, akinek bántó volt a helyesírásom. Eléggé össze csaptam azt a levelet.
Ez a történet nagyon régre nyúlik vissza, egészen pontosan 2002 ig. 15 éves voltam, fiatal és bohém. Ebben az időben lett először Internetem (nem is tudtam, hogy az Internetet nagy i-vel írjuk, mint Istent...???...elgondolkodtató) otthon, és ezzel el is kezdődött a trefortos korszakom, ahol meg ismerkedtem egy lánnyal...nagyon sokat beszélgettünk, majd ahogy lenni szokott találkoztunk, úgy hogy képet se láttunk egy másról. De jól sikerült, mert máskor is akart velem találkozni. :)
...
Amikor 3.szor találkoztunk, azt mondta aludjak náluk. Ekkor történt először életemben, hogy egy lánynál aludtam, nem történt semmi, még csókolózni se csókolóztunk, be voltam tojva. Az egész nyarat eltöltöttük együtt...moziba jártunk, bulizgattunk, szigetre mentünk együtt. Aztán ősszel meghívtak egy születésnapi házibuliba, ahol megcsaltam (mással csókolóztam). Ezt el is mondtam neki, így sajnos vége lett ő jobbra, én balra. Majd karácsony előtt a telefonomat nézegettem, hogy kiknek írok majd üdvözlő karácsonyi sms-t és akkor megtaláltam a számát a telefonomba, pedig azt hittem kitöröltem. Küldtem neki egy sms-t visszaírt, találkoztunk, átmentem hozzájuk. Hangsúlyoznám ő 14 én 16. Majd pár héttel később úgy esett, hogy otthon felejtettek a szülők egy hétvégére. Át is hívtam magamhoz és én akkor vesztettem el a szüzességemet. Ő már előtte egy pár hónappal... akkor ez nem érdekelt...de én nem nagyon voltam gyakorlott "harcművész" az ágyban, így teljesítményem se volt kielégítő, de hogy tetézzem a bajt, azt hazudtam, hogy nem vagyok szűz. Ebben a periódusban, már nagyon ragaszkodtam hozzá, gondolom, meg értitek mért. Amúgy még mindig dúlt a trefort őrület, és ő onnan találkozgatott egy sráccal, és később be is következett az elkerülhetetlen... megcsalt vele. De ekkor már nem csak smárolás volt. Februárban közölte, hogy vége, persze nem élőben, hanem a chat-en. Utána nem is akart velem találkozni élőben és neten se beszéltünk többet. Megkaptam jogos volt!

...

Telt múlt az idő, kapcsolatok jöttek mentek, közben volt egy komolyabb is. De időről időre azért elő kerültünk egymás életében, vagy mert ő keresett, vagy mert én kerestem, de élőben nem találkoztunk 4 évig, mert a srác akivel utánam és előttem (ez nem egészen így van) összejött nem engedte neki. 4 évvel később ülök otthon éppen vizsga időszakot kipihenve, szöszöltem otthon januárban. Csörög a telefon és Ő hívott, megint a szokásos eljárás találkoztunk... beültünk egy helyre az oktogon környékén, és elmeséltük egymásnak, hogy mi történt 4 év alatt. Közbe kiderült hogy van barátja, egy srác, akivel próbál felejteni... ez egy kicsit lehangolt... ja meg az is hogy kiderült hogy terhes az exétől. De idővel minden megoldódott, jelenlegit rám cserélte, a gyereket meg elvetette. (ez azért még most is megdöbbent).
...
Itt kezdődött életem legszebb 1 éve.(ekkor: ő 18 én 20) Húsvétkor jöttünk össze, vagy előtte 2-3 nappal ebből voltak is balhék, de csak ilyen kötelező jellegűek, mint aminek egy kapcsolatban lennie is kell. Én már a második nap bemutattam otthon, 3. nap pedig Ő a szüleinek...nagyon gyorsan alakult ki közöttünk egy olyan kapcsolat, mintha mindig is együtt lettünk volna. Sex-el sem volt már semmi gond (4év alatt volt elég időm gyakorolni), sőt szerintem tökéletesen össze illetünk. Minden időt együtt töltöttünk, mondhatnám együtt éltünk. Minden családi programot ott voltam náluk meg ő is nálunk. Az 1 év alatt összesen 10 napot, ha nem voltunk együtt. Folyamatosan azt bizonygattuk egymásnak, hogy mennyire nem tudnánk a másik nélkül élni. De idővel egy kicsit ez megkopott, legalább fél év telt el, szerintem ez természetes idővel, de én szerelmes voltam. Akkor még szerencsére őt is ugyan abba a felső oktatási intézménybe vették fel ahova én is jártam...nagyon örültem neki. Örömömbe, még együtt voltunk híztam is 20 kg-ot, ez pedig egy férfinél jelent valamit...mert csak akkor hízunk ha jó sorunk van.
Én azt hittem nincs semmi gond, ő pedig elkezdett panaszkodni, hogy jobban kimutathatnám az érzelmeimet, mert neki ez így nem tetszik, mondtam jó rendben, de visszavágtam, hogy ő se nagyon mutatja ki. (ezt utólag bánom, hogy ezt elég rosszul reagáltam le) Majd ismerőseink is elkezdték mondani, gondolom nem csak nekem, hogy úgy viselkedünk, mint két idegen. Utólag én is úgy látom, hogy nem viselkedtem megfelelően, pedig meg érdemelte volna, és kitartott mellettem még így is. Nagyon nagy hibát vetettem, amikor meg kérdezte, hogy mikor akarom elvenni feleségül, én meg nem számítva erre a kérdésre, kinevettem és elég sok iróniával odavágtam neki: "Ha majd eljön az ideje!".
Januárt írtunk (2007) Előkerült egy régen nem látott barátikör az ő részéről, akikkel sokat voltunk együtt, mondjuk Ő még többet, mert én Januárban elkezdtem dolgozni miatta. Kezdtem szégyellni magam előtte, hogy csóró főiskolás vagyok, mert elég sokszor fizetett helyettem, meg engedhette magának... de volt idő hogy vissz éltem ezzel...gyarlóak vagyunk. Elkezdtek hiányozni a barátaim, így kicsit többet járkáltam el velük. De 7napból 6ot a szerelmemmel töltöttem 1et meg velük.
Márciusban, az ő társaságával együtt sütögettünk és feltűnt, hogy az egyik srác nyomul a csajomra, én nem tetszésemet is fejeztem ki, de mondták "ne foglakozzak vele". Pedig, ha itt lépek nem következik be az ami bekövetkezett. Egy ideje az volt a rendszer, hogy szombatonként bejött velem dolgozni, mert egyedül vittem a boltot, nagyon örültem neki, mert nem voltam egyedül és vele lehettem. Márciusban, elmentünk snowboardozni, már az első nap nagyon összevesztünk, majd a hét végére már minden nagyon rendbe volt. Húsvétkor megint együtt voltunk le utaztunk, vidékre a rokonaimhoz, ahol kiverte a balhét unokatestvéremmék előtt, hogy én milyen bunkó vagyok. Mért voltam bunkó? Mert éjfélkor nem mentem el Mekibe Hamburger ért. Haza jöttünk, ő rohant is haza, pedig következő nap nem is volt suli, ez utólag derült ki, mondtam neki, hogy jöjjön vissza, ő erre: nem jön vissza, akkor mondtam: hogy én is átmehetek. Az sem volt jó. Szerdán találkoztunk legközelebb, mert apjának volt születés napja, de csúnyán meg lettem váratva, meg a telefonba is elég lekezelően beszélt velem, így kicsit kifakadtam. Ordibáltunk egy sort. Majd pénteken nem jött át... de úgy hogy nem is szólt... pedig én számítottam rá. Felhívtam, hogy, még is mi történt, hogy nincs itt? Erre közölte velem hogy az ismerőseivel van, kicsit veszekedtünk, ő lerakta, majd később vissza hívott...ekkor kellet volna csendben maradnom és mondjuk azt mondanom, hogy hiányzol és szeretlek...megint veszekedtünk, és azt mondtam: "döntse el, hogy a barátai vagy én"(tényleg nagyon sokat volt velük) Erre jött a válasz: hogy ha így gondolom, akkor legyen vége!!! :'(Megint szakított velem, megint nem személyesen, hanem telefonba. Szerintem ennél a pillanatnál haltam, meg életemben először, fél percig meg se tudtam szólani. De mindegy lett volna, mert ahogy kimondta le is rakta telefont.

Következő napokban, próbáltam magam vissza kunyizni... nem sikerült. Azt mondta, egyedül akar lenni, nem akar kapcsolatot egy ideig, nem csak velem, hanem mással sem. Vicc 2hét múlva össze jött azzal a sráccal, aki nyomult rá, ott a sütögetésen. Azóta is együtt vannak, már nyáron el is lett jegyezve. Én meg, felejtenék, de időről időre elő kerül...van élet a halál után? Ő volt a mindenem, és nem is találom magam az óta. (1év telt el) Utólag látom, hogy ezt nagyon elrontottam.