Ez a legjobb kifogás evör: nem csaltalak meg, csak több személyiségem van, azok meg másokkal járnak.

A képet innen loptam

Most nagyon belelendültem, szóval küldök egy másik sztorit is, ez velem történt meg...
17 éves voltam és igencsak tapasztalatlan csajozás terén. A legutóbbi prédámról kiderült, hogy öngyilkos hajlamú, rossz háttérrel, szóval ez olaj volt a tűzre...vagy a jégre, ha úgy tetszik.
Interneten(tudom, nem szabad)rám talált egy lány. MSN, írogatás, képcsere, később webcamozás, kölcsönös szimpátia. De egyelőre csak haverság alapú. Újabb akadály: nem budapesti. Viszont nem lakott messze és ide járt suliba is, szóval nem róttam fel a távkapcsolat listára a dolgot...hónapokig csak MSN érintkeztünk, végül aztán felvetettem, hogy mi lenne, ha élőben is...ment rá a bólogatás, megbeszéltük a helyet és időt. Még aznap reggel jött az sms, hogy "bocsi nem jó". (Itt megjegyzem, ez volt az első és utolsó alkalom, hogy sms-t szánt rám.).
Utána pár hétig MSN sem keresett, de én sem őt. Közben volt egy rövidke kis kalandom mással, lehet neki is, ki tudja.
Történt X hónappal (ebben az esetben X=2 vagy 3)később, hogy megkeresett MSN-en, hogy hiányzom neki és látni akar. Vállat vontam, hogy OK, veszíteni való úgy sincs...végre találkoztunk, élőben még szebb volt, elkezdett egyre inkább tetszeni és ez kölcsönös volt. Nosza, megvolt az első csók is (nagy nehezen) persze(majd a többi is). Elkísértem a vonatig és odafele menet láttam, hogy sír. Na, kicsit befostam, mondván tuti nem azért sír, hogy elmegy, de ennyire rosszul meg nem csókolok, hát mi a baj?:D
Mondta, hogy semmi, illetve nem akarja elmondani...ezt leszámítva minden klassz volt, búcsúcsók, miután kigördült a vonat írtam egy SMS-t, hogy nagyon klassz volt midnen, este beszéljünk.
Semmi válasz. Hívtam. Nem vette fel. MSN-en kerestem, nem volt fent. Iwiw-en írtam, nem reagált. Ez kb 3 hét leforgása alatt történt. Végül fejemet megrázva és egy sóhaj kíséretében hanyagoltam a dolgot, mondván: ez van vazze.
Kicsivel ezután a "hagyjukafaszba" elhatározás után megjelenik MSN-en. Rá is írtam,ha nem is azért hogy találkozzunk: de kérdőre akartam vonni.
Hebegett,habogott hogy nem megy neki a dolog meg nem volt jó...nem értettem, mert már valami kis rózsaszín álombuborék is kialakult a fejemben...
Végül kiszedtem belőle a választ (öveket becsatolni, rázós út következik): ő bizony skizofrén(!!!)és van barátja is(majdnem megkérdeztem, hogy melyik énjének)és nem akar engem iylen helyzetbe hozni...ez volt a harmadik intő jel, hogy ÁLLJ! Én fasz nem álltam. Nyugtatgadtam, hogy semmi baj, így is megpróbálhatjuk(az empatikus kurva anyámat...).
Kb 2szer találkoztam utána vele randi címén, mindkétszer én kerestem őt és mint utóbb kiderült(nem ő mondta, okos fejemmel jöttem rá)nem volt skizó a szentem, csak így járt egyszerre több(és ez nem kettőt jelent)pasival, több korosztályból...
Hát így utólagosan is üzenem neki, hogy apja kenyérpirítójával szórakozzon a kádban, és ne mások érzéseivel...