Vannak kapcsolatok, amikről csak sok felkiáltójellel lehet beszélni. Hát ez ilyen. Kollégából barát, barátból szerelem, szerelemből szakítás.

Hát ez egy hülye történet egy naiv lányról és egy egó fiúról. A lány azt hiszi barátok, a fiú pedig azt hiszi, hogy Ő bármit és bkit megkap. Meg amúgy is Ő a király! (szerinte)
A lányt elhagyta a szerelme és "kedves" kollégája meg akarta vigasztalni. Hát érdekes módot választott, hogy felvidítsa a szomorú lányt. A drágának sikerült egy összetört szívet porrá zúzni. Hát köszönöm szépen!

Minden egy átdrinkelt estével kezdődött! A kocsmából egyenes út vezetett hozzá! Összebújva aludtunk el! Rég éreztük magunkat ilyen biztonságban. Bár nem történt csókon kívül semmi, mégis megváltozott köztünk a viszony. Igaza volt! Fiú és lány között nincs barátság! Talán ez sosem volt az! Innentől minden más lett! A poénok, amiken eddig nevettünk már nem voltak annyira viccesek. Mindkettőnknek fájt! Sokat beszélgettünk, de néha néha becsúszott egy két durvább utalás kettőnkre. Gyakran mentünk együtt haza meg csak úgy beülni egy italra. Persze mind ezt titokban, mert én nem szerettem volna ha bent megtudják. Majd eljöttem a munkahelyemről! Aztán Ő találkozott egy Kislánnyal, azt hittem boldog. Nekem is volt más! Pár hét múlva a születésnapi bulija után megint együtt ébredtünk! Másnap megint együtt voltunk! És továbbra se értettem mit csinálok egy nálam 3 évvel fiatalabb sráccal, akinek csak az a célja, hogy lefektessen, hogy a lelkembe gázoljon. Mert azt bizony tudni kell, hogy a kis szócsaták eléggé eldurvultak mindig! Hol egy végzetes tőrdöféssel a szívre, hol pedig egy erőszakos, de annál édesebb csókkal zártuk le a vitát. Utána meg semmi kedves becézés, bár ki tudja, nála lehet ez a becézés: "Ribanc! Az Én ribancom!" Hát többet már biztos nem!

Megkérdezte mit szeretek benne! "Azt szeretem, hogy ilyen vagy! Ilyen kegyetlenül bunkóóó!" És tényleg! Nem kellenek a Jófiúk!!! Többet nem! Persze talán nem kellene egyik végletből a másikba se esni! Persze szerinte Én sose vállalnám fel Őt és nem is keresném, ha Ő nem keresne! Ez is igaz!

Havonta 1-2 szer eljátszottuk a mi kis játékunkat! Szép volt! Jó volt! De elég volt!
Pár hete találkozott egy lánnyal! Nem baj! A baj az, hogy felhívott és mentem! Olyan helyen smároltunk, ahol mindkettőnket ismerik! És persze a barátnőjét is! Felmentem hozzá! Megint! Kislány hívta 10x minimum! Nah ekkor ábrándultam ki belőle és lettem rosszul saját magamtól is! Mondtam neki most felveszed, Én pedig hazamegyek! Kért, hogy ne, mert nem érdekli a csaj stb stb stb. Neeem! Már ez is túl sok volt! Hiába mondja azt, hogy addig vagyok képes haragudni rá csak amíg a szemébe nem nézek! Igaza van! De ez megoldható! Nem nézek többet a szemébe! Akkor is majdnem engedtem neki! Villám tempóban indultam haza a Templomkerten keresztül! Utánam futott! Kért, hogy maradjak! De nem lehetett! A túloldalt megláttam a Kislányt, aki Őt próbálta hívni! Ő meg ... Csak nézett, hátha meggondolom magam! És hagyta volna a Kislányt, hogy ott álljon a sarkon kétségbeesve! És ahogy beszélt róla! Nah ennyi elég volt! Hazamentem! Az 5 perces út kb 1 órámba tellett! De döntöttem!

Írtam 1 sms-t, hogy majd beszélünk vmikor és, hogy nem megyek vissza dolgozni! Azt nem írtam, hogy azért nem, mert nem lenne szerencsés, ha Ő lenne a főnököm. Ennyivel lezártuk!

Csak azt sajnálom, hogy olyan embert vesztettem el, akivel mindent megbeszélhettem, aki előtt sírni is mertem, aki mellett gyenge Kislány is lehettem! De most már Neki se lesz kit hívni az éjszaka közepén, ha padlón van! Lehet, hogy pont azért nem jó se vele, se nélküle, mert túlságosan közel engedtük egymást! Az sem egészséges, ha mindent tudunk egymásról!

Hiányoznak a beszélgetéseink és igen hiányoznak a vad csókok is, de Ő sem képes szeretni jelenleg senkit(vagy nem tudom, lehet csak engem nem), Én pedig nem merem szeretni! Tudom, hogy csak fájdalmat okozna! Így marad a kerüljük egymást!

Tanulság:
1. ne kezdj kollégával
2. ne kezdj "baráttal"
3. idejében döntsd el a szívedre vagy az eszedre hallgatsz, mert sok fájdalomtól kíméled meg magad - ha az eszedre hallgatsz, akkor is fájni fog

Hát ennyi!