értékellek mint embert

Ratt_724 küldött nekünk egy rövid történetet kapcsolatáról, ami hét hónapig elég jól építkezett, majd egy szex (itt: szerelem) után jött a krach. A vidéki osztálytalálkozó bája megzavarta a lányt, mi sajnáljuk ezt a szépen induló szerelmet.

2 apró részletre azért felhívjuk az olvasók figyelmét: 1, véletlenül került a srác a barátja születésnapi bulijába 2, az unszimpi szóért minimum subbaszerű korbács jár.

Az alábbi sztori még pár éve esett meg velem:
A csajjal egyik barátom szülinapi partiján találkoztam, véletlenül került oda ő és én is. Elsőre mondjuk nagyon unszimpi volt, de az idő előrehaladtával, ahogy beszélgettünk sokat változott a kép.
Másnap talákoztunk újból, meg mivel útbaesett elvittem haza pestről.
Aztán egyre több sms-t és email-t írogattunk egymásnak, míg a végén egy hét múlva össze is jöttünk...
Ezután rendszeresen a hétvégéken találkoztunk, mert kettőnk munkahelye között volt azért pár száz kilométer, de ez sem jelentett akadályt. Nem volt rossz, mert volt külön lakás, és ilyenkor egy egész hétvégén együtt voltunk, nem unatkoztunk :-) Néha utazgattunk is, szóval kezdett komolynak látszani a dolog, egyre csak teltek a hónapok...
Aztán a 7-dik hónap (ez úgy látszik tényleg fontos vízválasztó :-)) elején hazamentünk a szüleiehez, mert aznap este volt osztálytalálkozója... Én ezalatt jót beszélgettem az anyósjelölttel, semmi rosszra nem is gondoltam...
Aztán késő este hazaért, este összebújunk, szerelem, utána egy kis beszélgetés... Sok általános dolog után hirtelen egy kérdés:
"Te is vagy úgy néha, hogy csak egy pillanatra, de megtetszik valaki más?"
Mivel az elmúlt hónapkban addig minden jónak tűnt, ez annyira hirtelen jött, hogy nem is értettem a kérdést, csak percekkel utána kezdtem el gondolkodni, és fura ábrázatot vágni... Persze más általános kérdésekre közben mindenféle válaszokat adtam, de belül gondolkodtam: most akkor mi van? Ezt észrevette, és jött a mentegetőzés:
"Én ezt csak elméleti kérdésnek gondoltam, meg ne kérdezz ilyet, persze, hogy téged szeretlek...."
Pár nap múlva szakítottunk, azt már csak a barátoktól tudtam meg, hogy egy volt osztálytársa lett az utódom...

Vannak történetek, amiket nem tudunk elhinni, de mégis igazak. Sovie sztoriját beküldése óta minden nap többször elolvastam, hogy újra és újra nevethessek. Leszívesebben senkivel sem osztanám meg, annyira szórakoztató, ahogy a balek csávó az instant levesportól kezdve a hangfalig mindenre igényt tart.

Főiskolás koromban netes társkeresőn bambulászva találtam egy széplelkű fiút, akivel levelezni kezdtem. Kétóránként végeláthatatlan maileket váltottunk. Imádtam a stílusát, a visszafogottságát és első blikkre egy hullámhosszon pendültünk. Nem pedzegettem a találkozást, élveztem a hangulatát a néha romantikus felhangokat susogó, meghitt, mély leveleknek. Egy nap egy futár állított be. A fiú rózsát küldött nekem a kollégiumba és a portás nénitől a negyedik emeletig mindenki velem örült. Aztán azt írta, hogy a szobatársa megfenyegette őt, hogy ha nem hív el a bankettjükre /már nem tudom, mi volt a hivatalos neve az eseménynek/, akkor jajjmilesz. Hevesen bólogattam, persze, megyek. A nagy randi előtt a környező szobák lakói legválogatottabb ruhadarabjaikat ajánlották fel a randihoz és közölték, hogy fatökű, ha nem… Aztán eljött a nagy nap, felvettem a legszebb bugyim és dobogó szívvel utaztam a kollégiumába. A szintjükön egy keskeny vállú, izgága, nagyfejű fiú mustrálta a folyosót. Mint kiderült, ő az és fejhangon örülve beterelt egy lepukkant szobába. Jó, kollégium, jó örül nekem, hát de akkor is... Nem alapból fejhangja volt. Hm. Gondolta, beszélget velem.

- „Te dolgozol a főiskola mellett?

- Nem.

- Akkor neked könnyű, téged eltartanak.”

Kerekedő szemekkel néztem ki a fejemből. Nesze nekem. Pár hasonló jellegű megjegyzést fűzött beszélgetésünk szálai közé, s a rendezvényre érve gálánsan lesegítette a kabátom és közölte, hogy megtarthatom, amit tombolán nyerek. Szerintem nem látta, hogy a szám széle megremegett a röhögéstől. Természetesen mit ád az ég?! Nyertem. A szatyorban volt instant leves, egérpad, egy doboz floppi lemez /nem röhög, 1998-at írtunk/, pár demo cd, amihez win 98 kellett és ami a számomra a nyeremények netovábbja volt: egy pár hangfal! Csak pici, csak hangfal, de nem volt az otthoni géphez, ház szárnyaltam a boldogságtól. A fiú nem nyert semmit. Elkezdte nézni a szatyrom. Éreztem, hogy eljött a tettek ideje. Felajánlottam neki a demo cd-ket. A fiú nézte a szatyrot. Odaadtam neki az instant kaja másik felét. A fiú nézte a szatyrot. Nekiadtam az egérpadot. A fiú nézte a szatyrot és én érdeklődve meredtem rá, mire kibökte:

„Eladhatnánk a hangfalat és megfelezhetnénk az árát.” Összetört, csörömpölt. Odaadtam egy mély levegő kíséretében. Hozzáteszem az, hogy köszönöm, vagy ilyesmi nem hangzott el. Mivel közben a szobatársával elkezdtünk mosolyogni egymásra, hát belementem, hogy megnézzük, mi van a demo cd-ken. Nem, sétálunk, semmi éjszakai közlekedés. Órám nem volt, de már fészkelődtem nagyon. Jó. Amikor elkezdett énekelni és meg akarta fogni a kezem, erősen fontolgattam, hogy a Dunába úszom és leúszom Bajáig előle. Gondoltam, megnézem, mikor megy a busz, ha nincs, nem baj, futok hazáig. Valahogy leráztam szobatársastul és hajnalig vacogtam a buszmegállóban. Másnap a lányok persze minden részletet követeltek és könnyesre röhögték magukat. A kegyelemdöfés aztán pár nap múlva jött. Találkozzunk, mert eladta a hangfalat és odaadná a rám eső részt. Remélem patikára költötte az én részem a pénzből. Többet az életben nem találkoztunk.

hat órával ezelőtt szakított velem egy lány. ő az itt a fenti képen, mármint csak a karjai. most még meglepően jól vagyok, próbálok csak a szépre emlékezni, de lehet, hogy ez nem fog sokáig menni, ugyanis csináltam korábban egy mixet a kedvenc szakítós számaimból, és most azt fogom meghallgatni, hogy minden számról írjak nektek egy-két gondolatot. még annyit elöljáróban, hogy ez nem egy ultimate mix, tehát nem a legnagyszerűbb vagy legismertebb számok lesznek benne, hanem azok, amik számomra a legtöbbet jelentenek, de valóban mind a szakításról szól, tehát nem abból a szempontból személyesek, hogy mondjuk azt a számot raktam bele, ami hat órával ezelőtt szólt a bárban, amikor ez a lány szakított velem. (különben ott a beatrice-től ment például az azok a boldog szép napok, tehát jól dolgozott a soundtrackes ember). akkor here we go. 
 

MP3: szakítós-mix - put your hair back on (89,8 mbyte, 65:25)
 

 

01. will oldham: all these vicious dogs

már rögtön csalok egy kicsit, mert ez a szám nem kifejezetten a szakításról szól, viszont minden idők legjobb szakításról szóló filmje (all the real girls) kezdődik ezzel, úgyhogy én is kénytelen vagyok ezzel kezdeni. imádom benne azt a gitárpengetést 1:46-nál, ja és a mix címe is ebből a filmből van, mert ott mondja a srác a lánynak, hogy "why don't you put your fucking hair back on and come back", de persze pont az a lényeg, hogy ilyet nem lehet csinálni a hajjal. 
 

02. morphine: gone for good

ezt a két nap a völgyben című filmben hallottam először úgy tíz évvel ezelőtt és meg is vettem miatta a soundtrack cédét, mert '97-ben még egy szám miatt megvett az ember egy soundtrack cédét. hát ez egy nagyon szomorú dal. főleg ahogy énekli a csávó, ilyen végleges, elhiszem neki, hogy tényleg nem fogja keresni többet a lányt. most nem fogok itt wikipédiázni, de úgy emlékszem, hogy ez a morphine-os fickó hernyós volt, és meg is halt pár évvel ezelőtt. csak azért mondom, ha esetleg nem lenne elég lehangoló a szám önmagában... 
 

03. bob dylan: don't think twice, it's all right

na, itt a mester. k. balázs kollégámmal elkezdtünk összeállítani egy olyan cédét, amit mindig szakítás után lehetne odaadni a lányoknak, de arra nem kerültek volna megbánós-szenvelgős-gyere-vissza-hozzámos számok, hanem csak a mennyivel-jobban-megvagyok-nélküled vonal, és ezzel kezdődött volna. ezt a dalt legutóbb a mad men című tévésorozat évadzáró részének a végén hallottam, iszonyat jó a mad men különben, az utóbbi évek legjobb új sorozata. 
 

04. mirah: we're both so sorry

ez az egyik kedvenc számom a világon. annyi ötlet van benne, hogy egy teljes album kijöhetett volna belőle. mintha epizódokból állna, és ahogy halad előre, egyre csak jobb lesz, pedig már a legelején is egyből kurvajó. számomra az a csúcs, amikor 11:30 körül elkezdődik az az elefántcsorda vonulás a dobokkal, meg bejön egy sípolás, és a csaj elkezdi énekelni, hogy "'i can't understand why you refuse my one request". különösen ahogy azt az ájt énekli. egyszer dj-ztem az a38-on és lejátszottam ezt a számot, hát szétrázott a hideg amikor ott megszólalt ez a rész. 
 

05. beck: lost cause

annyira nem vagyok oda a normális ugra-bugra beckért, de a sea changes albumot nagyon szeretem, tök jó hogy képes volt ekkorát váltani amikor szakítottak a nőjével és teljesen a témához igazítani a zenéjét, iszonyatosan őszintének tartom ezt a lemezt. még jöhetett volna ide az a másik beck-szám a makulátlan elme elejéről, csak arról mindig az jut eszembe, hogy ott sír jim carrey a kocsiban és kurvahideg van, ami már nekem is túl szomorú. 
 

06. the shins: new slang

a pitchforknak mesélte az architecture in helsinki énekese, hogy amikor épp össze van törve a szíve, a tracks of my tears-t hallgatja repeaten órákon át, miközben mászkál az utcákon (különben az a szám is jön még később). két éve egy szívfájós időszakomban én is kipróbáltam ezt, de a célra nekem a legjobban ez a shins-szám működött, volt hogy harmincszor meghallgattam egymás után, de esküszöm, akkor nem esett le, hogy ráadásul még a szakításról is szól. 
 

07. the good life: album of the year (acoustic)

a good life kicsit kiszúrt velem, mert amikor már kész volt ez a mix, kijöttek egy új albummal, amin van egy világbajnok szakítós szám (so let go), de most már mindegy, az album of the year is szuper, mert elmeséli az egész kapcsolatot a megismerkedéstől a szétköltözésig, úgy mintha most összefutnék egy régi haverral, akit már ezer éve nem láttam és megkérdezné, hogy mi van velem és akkor elmesélném neki a sztorit a fenti lánnyal, ami ott érne véget ahogy a bárban szól a beatrice. 
 

08. soko: i'll kill her

ennek a klipje már ment itt a blogon is, abban azt a momentumot imádom a legjobban amikor 3:26-nál elkezdi piszkálni a partvis nyelét, aztán meg nyom egy puszit a gitáros srác hátára. az úgy-megölném-a-volt-szerelmem-új-szerelmét témáról létezik egy verzió férfiszemszögből is, a shellactól a prayer to god, csak az annyira durva, hogy sehogy sem tudtam beleszőni ennek a mixnek a finom zenei szövetébe. 
 

09. red hot chilli peppers: i could have lied

minden rosszat el lehet mondani a chilli peppersről és el is kell, de ezt a számot azért enyhén szólva odatették. itt bizony megy az érzelmi lemeztelenedés, valamint mennyire gyönyörű már az a gitárszóló 30:58-nál, különösen az a pendítés 31:28-nál. az a pendítés engem mindig kikészít. már a mix felénél tartok és úgy érzem, hogy nem lelkedezek eléggé a számokról, plusz még nem is sírtam, úristen, megdermedt volna a szívem?! 
 

10. electrelane: birds

amikor ezt a számot először hallottam, akkor döntöttem el, hogy megcsinálom ezt a mixet, mert ez úgy tökéletes ahogy van. az első versszakban felvázolja, hogy mennyire sokat jelentett neki a faszi, a másodikban, hogy mennyire hiányzik neki, aztán beindul az a gitárbugi, még bekamuzza, hogy amúgy minden okés, de az utolsó sorban kiböki, hogy állandóan rá gondol. 
 

11. susanna and the magical orchestra: believer

ez a szám szól a legjobban arról a kapcsolatomról, ami most ért véget, olyan mintha a fenti lány énekelné nekem, mert vele is az volt a szitu, hogy ő nem volt szerelmes belém, én meg igen, és erről szól ez a szám, csak nem azt mondja, hogy szerelmes, hanem hogy hívő, de világos, hogy mire utal. azért 39:37-nél attól a hajlítástól megsajdult a szívem. jól van, mégsem vagyok mikrobi. 
 

12. the wrens: happy

ez kicsit a hegy tetejéről esőben ordítós szívfájdalmas vonal, nem tudok semmit ezekről a srácokról, akik ezt csinálták, de nagyon bejön az a váltás a felénél, amikor kábé elmondják zenében azt, amit addig szövegben. 
 

13. smokey robinson and the miracles: the tracks of my tears

telerakhattam volna soul számokkal ezt az egész mixet, mert nem tudom észrevettétek-e, de jópár soul felvételben is felbukkan ez a szakítós tematika. amit azért még a figyelmetekbe ajánlok, az a lost someone james browntól, amit szintén mixzárta után fedeztem fel és az öreg abban aztán nem takargatja az érzéseit. ez a szám viszont pont arról szól, hogy úgy csinálunk mintha nem fájna, közben meg kurvára. 
 

14. randy newman: living without you

húha. randy newman azzal gyilkol meg, hogy nem cifrázza túl szimbólumokkal meg lila faszsággal az egészet, hanem csak elmondja szimplán, ami van. baby, it's so hard living without you. na, a könnyek is megjöttek végre, remek. 
 

15. peggy lee: is that all there is?

ebben a számban pedig végleg leszámolunk minden illúzióval, de azért nem kell csüggedni, mert bármit túl lehet élni állítólag. csak az egyik verszak szól a szerelemről, de muszáj volt berakni ide, mert útravalót ad az életre minden kedves hallgatónak, benne van az összes tudnivaló. 
 

16. the greenhornes with holly golightly: there is an end

ha szigorúan nézem, az előző számmal kellett volna befejezni a mixet, mert azután már nem nagyon lehet mit mondani, de gondoljátok azt, hogy ez a maradék három azt szimbolizálja, amikor egy kapcsolaton jól látszik, hogy kurvára abba kéne már hagyni, de azért csak ráhúztok még három hetet mondjuk. spring brings the rain, with winter comes pain. ajaj. erről eszembe jutott, hogy nyakunkon a tél, nekem meg pont most törték össze a szívemet. 
 

17. the concretes: back for good (take that cover)

a take that is egy olyan együttes, amiről nem csak a legnagyobb elismerés hangján tudnék beszélni, de emiatt az egy szám miatt érdemes volt létezniük. ez a gary barlow azért mennyire pökhendi már?! ha csak a szöveget figyelitek, az jön le, hogy meg van győzödve arról, hogy vissza fogják fogadni, csak mert ő most eldöntötte, hogy mégis inkább örökre együtt akar maradni a lánnyal. remélem jól rábaszta az ajtót a csaj. ez egy csodálatos feldolgozás különben. 
 

18. television personalities: there's no beautiful way to say goodbye

sok kemény igazság van ebben a dalban is, gyerekek. és akkor el is jutottunk zenei összeállításunk végére, hát remélem, hogy nem szomorodtatok el nagyon, vigyázzatok magatokra és szeressétek egymást. ja, és ha kérhetem, ne anyázzatok szét kommentben, mert érzelmileg picit sebezhető állapotban vagyok éppen, ellenben megírhatnátok, hogy ti miket hallgattok ha véget ér a szerelem.

Mit is mondhatnánk. Ismerjük a tanár-diák szerelmet, tudjuk, milyen egy kulturálisan érzékeny lánnyal járni, ezért megértjük a sztorit beküldőt. A Tágra zárt szemeket mi is nagyon szeretjük, de hogy ennyire beinduljon valaki tőle, az érthetetlen, hiszen Tom Cruise szerepel benne. Minden idők legjobb szövege a Presser Picin szocializálódott lánytól: Ringasd el magad. Nekem is van hintaszékem - most jelzem ezt, aminek most senki nem tulajdonít szerepet, de a poszt után, hajajaj!

Sziasztok.

Gondolkodtam, vajon elküldjem-e Nektek az alábbi kis sztorimat, de végül úgy döntöttem, álljon ez itt okulásul a jövő számára, vagy netán viduljatok egy jót rajta. J Nem tipikusan szakítós sztori, de annál emlékezetesebb..sajnos. :s

Fősulis koromban, hogy a szülői támogatást, és az ösztöndíjat kiegészítsem, tanítgattam diáktársaimat a sokak által rettegett statisztika tárgyból. Ennek keretei között találkoztam egy fiúval (nevezzük Bélának J), aki szintén jelentkezett. Nem volt rá jellemző, hogy a "tanítványaimmal" kikezdek, bár egyidősek voltunk, sőt oktattam korosabbakat is, mint pl. Bélát, aki pár órát követően, az egyik képzés végén nemes egyszerűséggel randira hívott. Nem volt rossz arc, órákon jól elviccelődtünk, értelmes volt, jól ment neki a statek, és úgy gondoltam, miért ne? Barátom nem volt épp, a pali ugyan első blikkre annyira nem jött be, de miért ne adhatnék a dolognak egy esélyt?

A randit illetően hősünk igen konkrét elképzelésekkel rendelkezett (Ami talán még jó is volt, mivel nem azon ment a macera, hogy akkor mit is csináljunk?): eltervezte, hogy moziba megyünk, és közölte, hogy már a filmet is kinézte. Mondanom sem kell, jól beválasztott".Akkoriban ment Kubrick (azt hiszem) utolsó filmje, a Tágra zárt szemek (Kidman-Cruise a válásuk előtt nem sokkal), ami finoman szólva erotikus volt, nem szűkölködött meztelen pasikban, és nőkben, csoportszex-jelenetekben, stb.stb.

Isten látja lelkem, nem vagyok egy prűd liba, de ott a mozi székben rendesen kivert a hideg, nyirkos veríték, miközben dolby surrounban nyögdécseltek, kufircoltak. Igaz, a jó öreg Kubrick bácsi a maga művészi lelkületével biztosan mélyebben szántó gondolatokat próbált közvetíteni Cruise falloszának segítségével, de ez a bizonyos gondolat számomra elveszett a női mellek, és a hímtagok tengerében.

Szóval ott ültünk a jelesült randin. Én teljesen belesüppedtem a székbe, még véletlenül sem mertem egy ideig a pasira nézni zavaromban. Egy szép nagy üreget kívántam magam alá, ahová észrevétlenül elsüllyedhetek.Úgy másfél óra múlva lopva oldalra néztem, és partnerem láthatóan mély átéléssel nézte a filmet..

Akkor már tudtam, jövőnk maximum még néhány órányi közös statisztika tanulásban teljesedhet ki (bár már ennek sem adtam sok sanszot).

A film után zúgó fejjel támolyogtam ki a moziból. A donbéla elkísért a metróig. Közben egyfolytában áradozott a filmről, és hogy mennyire jó választás is volt ez, és hogy ugye nekem is mennyire tetszett, emlegette, hogy a közelben lakik, felmehetnénk hozzá, megihatnánk valamit, és megbeszélhetnénk a filmet. Én kötelező udvariasságból kedvesen hárítottam, mondván, nekem holnap korán előadásom lesz, tehát mennem kell. Úgy voltam vele, majd otthonról írok egy sms-t, hogy "bocs, de szerintem maradjunk csak a statisztikánál.." vagy ilyesmi, de azt sem bántam volna, ha az életben többet nem látom.

Ekkor azonban a metró peronján állva a következő kegyelemdöfést adta: "van otthon egy hintaszékem, és abban az egyik filmbeli szex jelenetet akár iziben ki is próbálhatnánk."

Ránéztem. Szerintem a pillantásomból már érezhetett valamit, mert zavarba jött. Egyszerűen nem akartam elhinni, hogy egy pali ennyire bika nagy lúzer legyen? Kénytelen voltam hát tiszta vizet önteni a pohárba: â01ENézd, eddig úgy gondoltam, egye fene, szarul választottál a moziban, van ez így néha, azért a statisztika tanításodat folytatom és ki tudja mit hoz a jövőâ026most azonban látom, hogy ez lenne a legnagyobb tévedés, amit elkövethetek veled kapcsolatban. Légy szíves ne keress többet, felejtsd el a számomat. Most pedig menj haza, ülj be a hintaszékedbe és ringasd el magadâ026â01D

Ja és egy másik vicces sztori csak röviden:

Egy szintén elhíresült randimon épp ismerkedési szakaszban voltunk. Vacsorázni vitt a fiú egy pizzériába. Jó, nem volt egy Gundel, de mégis randevú, jó pasi, vacsora, beülés, pincér, miegymásâ026A vacsora kellemesen sikerült, jól elbeszélgettünk. Fizetés: A pincér hozza a számlát. â01EKártyával, vagy készpénzzel?â01D â013szólt a kérdés, mire a â01Elovagâ01D : â01Eâ01DÉtkezési jegyet elfogadnak?â01D :DD Nem tudtam sírjak-e, vagy fetrengjek a röhögéstől? Végül sírva fetrengtem a röhögéstőlâ026.a pincérrel együtt.

Akarom? Nem akarom? Nem is tudom? Vagy igen? Múlik az idő, elmegy egy csomó energia - minek? Hogy a végén jól pofáraejtsenek, és ezt jól megírjátok nekünk. Ezennel rövid alázós kategóriát nyitunk.

Én csak egy nagyon rövid alázósat szeretnék küldeni:

Fél éve ismertük egymást az úriemberrel, és túl voltunk már néhány próbálkozós felvonáson. Én akartam inkább, ő kevésbé a dolgot, az viszont egyértelműen kiderült, hogy szívesen az ágyába cipelne. Telt-múlt az idő, találkozások, hosszas beszélgetések, és a szenvedés, hogy most mi is legyen velünk, van-e jövőnk, van-e értelme belekezdeni, vagy sem.
Az eset előtt egy héttel kijelentette, hogy szerinte eljött a mi időnk, és elhívott egy randira.
Randi hozta a papírformát, kis kaja, beszélgetés, nevetgélés, lopott érintések. Miután megtörtént az első csók, ő kijelentette, hogy sajnos ő egy szemét, és nem tudja nekem azt megadni, amit én szeretnék. Kérdeztem, hogy akkor ezek szerint csak a testem kell neki? A válasz:
"Ha csak a tested kellene, az nem ér meg ennyit!" Ennyi=egy vacsi egy középkategóriás helyen desszerttel. Amikor erre "kicsit" bedühödtem, azt mondta, hogy velem van a baj, mert nem látom, hogy ez egy pozitív beszólás akart lenni.
Azt hiszem, az életben nem akarom még egyszer látni.

Annácska olyan a szakításban, mint Pilinszky a költészetben: rövid, ütős és okos. Csak ízlelgetjük az egyik sztorit, amikor már jön is a második és harmadik.

Mai szavazás: melyik a három közül a legjobb szerintetek?

Sziasztok!
Én is szeretnék pár rövid történetet megosztani.

Anno barátnőmmel esett meg ez a dolog. Fiú szakít azzal a dumával, hogy szeretlek, de nem vagyok beléd szerelmes. És mindez két hónap után történt.

Egy másik történet hozzám fűződik. Srác azt mondja, szeretlek, én pedig ennyit: Juj.
Mondjuk később a férjem lett, bár már a házasságnak is vége, de az nem volt ilyen frappáns.

A következő is velem történt meg, még az előző évezredben. Fiú jön a randira, kedves, édes, forró csókkal köszönt. Majd randi után hazakísér, és a kapuban képes ezt mondani: Már felkészültem a pofonra. Vége van, van barátnőm. Erre én: ó, és ezt két hónap után mondod, miután már volt is valami. Fiú: Miért? Volt valami?
Na itt tényleg megkapta a kisebb pofont.

De a legjobb ami eddig történt, az még zsenge tizenéveskoromban volt. Fiú csak egy évvel idősebb. Szöveg: Bocsi, de anyukám nem engedi meg, hogy veled járjak...

Remélem erősíthettem ezekkel a kis sztorikkal a blogot.
Annácska

Mivel sokaknak dolgoznia kell ma, ezért nekik küldjük ezt a rövid, ám verekedős, agresszív szakítós sztorit. Kellemes munkanapot!

rövid kis történet, de a legutóbb közölt cikketekről jutott eszembe az emlék (sztk-keretes szemüveges nerd)...
adott volt egy srác, aki azt hitte ő az isten. persze rajta kívül mindenki tudta hogy nem. levakarhatatlan volt ha nyomult... többször a szemébe mondtam, hogy menjen, és soha többet nem szeretnék vele beszélni, de csak jött... sokszor kifakadtam, de csak egyre emlékszek... párbeszéd:
(lány)-utállak fogd már fel!!!
(fiú)-most úgy megcsókolnálak
(lány)-megüsselek!?!?
(fiú)-tudod mindíg is az tetszett benned, hogy olyan makacs vagy

azóta valahogy igyekszem kerülni, több- kevesebb sikerrel :-/

A következő történet blogunk címadó koptató szövegével indul ugyan, mégis pontosan az ellenkezőjébe vált át. Az izgalmas fordulatok a Zöld Pardonban és a messengeren.

Röviden a történet, 9 honaposak voltunk (minusz egy nap), amikor kicsit szarul ment a szekér, és megdumaltuk, hogy akkor most kis szunet, mindenki atgondolja, hogy mit akar, DE (ezt az akkor meg baratnom kulon kerte) se pasizas, se csajozas ezalatt, mert az így korrekt. Rendben, ez volt szombaton. Másnap vasárnap, én kicsit már kivoltam (ugye ezen a napon lettünk 9 hónaposak), egész nap elvoltam erre-arra, este pedig egy masszív filózást folytattam egy barátommal arról, hogyan is lehetne rendbehozni ezt, illetve mit kellene tenni. Ebben a tudatban aludtam el, hogy még néhány nap agyalás, és máris okés lesz (kezdtek alakulni bennem a dolgok). Másnap délben melóhelyről felmegyek messengerre, a hölgy is ott van, aki gyorsan közli, hogy ő gondolkodott, és valójában jobb lenne, ha csak barátok lennénk, mert úgy jobban működne, baráti körében is látott már ilyet, stb, stb. Na, lehet sejteni ezek után hogy ki voltam akadva, hogy ennyi idő múltán ennyire méltat csak... de azért megpróbáltam magam valahogy túltenni rajta. Másnapra eljutottam odáig (mivel tényleg tökre szerettem), hogy akkor okés, barátság maradjon, de arra külön megkértem, hogy hazugságok ne legyenek akkor semmiképp sem köztünk, mivel ugye tétje már végképp nincs kapcsolatilag. Erre aznap este közli egy telefonbeszélgetés után messengeren, hogy elfelejtette (!) mondani, de neki most épp már van barátja két-három napja. Rövid számolás után rájöttem (engem ugyen szűken számolva másfél napja dobott ki), illetve elmondta, hogy vasárnap este jött össze egy kissráccal a ZP-ben (a lány 18 és fél, a srác 16... jómagam lettem pont a szakítás után 21, szóval gyönyörű szülinapi ajandek volt...); mivel úgy gondolta, hogy ennek már úgyis vége (miközben előző nap az ellenkezőjét ígértette meg velem).
Erre most mit lehet mondani? Én igazabol semmit sem tudok... hogyan lehet valaki ennyire gerinctelen több szempontból is, ráadásul ennyi közös idő elteltével?

Sok mindenen tönkre mehet egy kapcsolat. Mindenféle dolgok álhatnak a szerelmes párok közé. Na de hogy Isten? És hogy jön ide a Süti? UPDATE: a posztba utólag belenyúltunk a beküldő kérésére, ez van.

Sztory: B.-nek 15 éves kora óta én voltam az élete szerelme, néha még most is állít ilyesmiket. Gimiben osztálytársak voltunk, és volt, hogy ő bentmaradt délután a suliban, hogy a padomban hagyott tesi pólómat szagolgassa.J Teljes naplókötetek szóltak rólam… nem is folytatom. És mindezt úgy, hogy én egy szót se szóltam hozzá a suliban! Már huszonévesek voltunk, amikor, újra találkoztunk, és egyszercsak összejöttünk. Tökéletes volt, nem részletezem…

[... - a szerk.]

Már mindenki nézett minket, hogy, baszki, ilyen tökéletes pár nem létezhet!

De B. figyleme egyre inkább a „Golgi” felé fordult, tőlem pedig egyre inkább el. Végül „Isten megerősítette a szívét”, és kirúgott, mert nem hiszek Istenben. Kérem, hogy senki ne higgye, még ismeretlenül se, hogy az exem egy hülye picsa, mert ez nem így van, csak bekattant, és ez nagyon szomorú. Viszont okuljatok: ezt teszi a fanatizmus!!! Aki pedig fennakadna ezen a kifejezésen: az, hogy „15 éves korom óta te vagy életem szerelme, de kikúrlak, mert nem hiszel Istenben”, nos, szerintem ezen ne vitatkozzunk, EZ FANATIZMUS.


Legutóbbi chat-beszélgetésünk – nagyon tanulságos:


***

Á: én a szeretetemmel küzdöttem, de ha neked csak az volna a küzdés, hogy golgis leszek, akkor nincs értelme
B: nem a golgison van a hangsuly, buta:)
Á: ez volt az indok, nem?
B: figyelj, kuku. most hagyjuka abba, mert bantani fogjuka masikat, de csak azert, mert fontos.
az indok nem ez.
Á: megváltozott?
B: az az indok, hogy nem hiszel Istenben, es total mashogy eled ezert az eleted, mint en.
nekem egy ferfira van n szuksegem, aki mindenben a parom, es vezetom. hitben, az eletben, a csaldban... mindenben.
B: ettol nem te lettel kevesebb. sem a szememben, sem amugy.
meg ha nem is hiszed.
csak mas kell...
B: es hidd el, itt kisert allandoan a tudat, hogy hulye vagyok, es mi van, ha nem is lesz olyan valaki.. mert talan nem lesz...
de a kkor meg az biztos,
hogy a z igazit nem kerulhetem el.
es ha te vagy,
akkor visszkaplak.
majd. egyszer.
maybe,
Á: ennek már nem igazán van esélye, ugye tudod?
B: dehogynem:)
minden lehetseges.
ha lennie kell, lesz.
Á: ehhez az kéne h a szereteted irántam fontosabb legyen, mint az hogy hiszek-e a te Istenedben
illetve h. újra a régi B. legyél
B: en nem valtoztam.
Á: és ennek... nem tudom mennyi esélye van
Á: úgy tűnik, semmi.
B: mindig ez voltam.
csak egyszer el tudtam nyomni, hogy Isten fontos.
De nem akarom tobbe.
nehez igy leirni, es total megertem, ha hulyenek nezel.
es nemertesz.
en sem ertenem magam, ha mas lennek.
de pont ezert nem vagyunk most egyutt.
szeretnem, ha egyszer megertenel.
azert mindig felkavaro veled beszelni.
fajo.
neha sirok kozben...
hianyzol am nagyon a z eletembol.
es nem azert nme irtam neked, mert nem akarok, hanem mert igy egyszerubbnek tunik. az elvalas.. meg ilyenek.


***


Á: de elismerem, hogy amióta kirúgtál, szomorú vagyok, ezt be kell ismernem akármilyen büszke is vagyok
B: nem kirugtalak!!!!!!!!!!!!
Á:?
B: a kirugas az en szotaramban nem ilyen.
az bunko, es frelvallrol vett, szemet.
B: en azert talan nem ilyen voltam.
Á: Eltávolítottál.
finomabbat nem tudok
mégiscsak megtetted, akárhogy fogalmazunk
szóval egy játékmaci, akit kidob a gazdája nyilván szomorú
és én így éreztem magam az utóbbi időben
B: nem. nem akarom, hogy kidobott jatekmaci legyel...
nem vagy az,
inkabb egy su:ti, aki nem illett bele a formajaba. es ezet a forma masik sutit keres...
vagy vmi ilyesmi:)
vagy megvarja, amig a suti atgyurodik forma alakura...
ahh.. ez bonyi.
Á: sajnálom, ez a süti már megsült
B: lenyeg ami lenyeg, nem hiszem, hogyha egyutt maradtunk volna, tobb eselyunk lenne egyutt, mint igy.
igy meg van.
fajoan is, de kell.
Á: Sajnálom, de én megfogadtam h. soha nem kezdek ki fanatikus lánnyal, így hát…
B: nem vagyok fanatikus.
csak mas anezopontom.

Nagy napra virradtunk, megint velünk foglalkozik a nagyvilág. A Bors napilap duplaoldalas cikket szentel blogunk nyomán a szakítás témájának, és képzeljétek, még az url is benne van. Lássunk, mit tudtunk meg a szakításról a cikk elolvasása után. (Az online változat itt.)

A bűvös hetes szám mellett egy másik is elő kerül a cikkben: a hármas. Vagyis nemcsak a hetedik együttöltött év kritikus, hanem már a harmadik is. Hogy miért? A Bors kérdésére Dr. Csíky Antal pszichológus elmondta, hogy a harmadik év után leáll a szerelem érzésért felelős boldogsághormonok termelése, a hét év után meg átrendeződnek a csakrák. A hétéves elmélet egyébként Dr. Czeizel  Endre szerint butaság: "A szakemberek arra jutottak, hogy a szerelem maximum három évig tart, csak korábban sokkal több gyerek született, így a párokat sok esetben egymáshoz kötötték a kicsik" - olvasható a Borsban.

A lap megszólaltatott celebeket is, külön öröm számunkra, hogy Gregor Bernadett így nyilatkozott rólunk: "Egyébként jó dolognak tartom, hogy van egy olyan internetes oldal, ahol mindenki elmesélheti szakítás-történetét. Akár tanulhatnak is a másiktól." Keleti Andreától viszont nem várhatunk a közeljövőben szakítós sztorit, mert mint a lapból megtudtuk, 11 éve él boldog párkapcsolatban. "Nincs titka a hosszú kapcsolatnak, egyszerűen szeretni kell a másikat."- oktatott ki minket a táncosnő.

Végül Takács T. László kolumnista kérését tolmácsoljuk: "Azt szeretném kérni, hogy inkább koptassanak le a hölgyek a következő dumával, ha nem jövök be nekik: úgy hallottam, horkolsz, túl okos vagy hozzám, jobbat érdemelsz, mint én, hol a Mercid? Ha pedig meguntak, ne mondják, hogy legyünk barátok. Nem leszünk. Szakítunk."