ÉRTÉKELLEK MINT
EMBERT

Te hogyan koptatsz le? Barkácsszívek klubja.

2011.09.28. 08:00 |

Átölelt és suttogva kérlelt, hogy hagyjam ott a páromat, mert különben megbolondul. Szerintem azon akkor már régen túl volt.

Sziasztok! Még mindig bánt a dolog, a szakítás egészen friss. Szakítás? Engem, kérem szépen kidobtak. Miért? Mert hülye voltam, és a tetejébe még őszinte is. Két évig voltunk együtt. Az első évben még külön éltünk, a másodikban együtt. És akkor kezdődtek a bajok. A párom (ex) laza helyen dolgozott, jól kijöttek a munkatársakkal. Néha feljöttek hozzánk meccset nézni, sörözni, grillezni vagy valami. Ezzel nem is volt bajom, rendesek, aranyosak voltak mind. Egy kivétellel. Az egyik munkatárs eléggé közvetlenül viselkedett velem. Érkezéskor puszi, ölelés, távozáskor ugyanez. Egy idő után feltűnt, hogy szeret... nem tudom jobban megfogalmazni, szeret hozzám érni. Amikor elvettem a tányérját, a köszönöm mellett megsímogatta a karomat. Amikor sört adtam neki, úgy vette el, hogy megfogta a kezem. Beszélgetés közben gyakran mosolygott rám, ha mással beszélt akkor is. Ha velem, akkor kacsintgatott vagy átkarolta a vállam. Gyakran utánam jött a konyhába, segíteni, olyankor is olyan szorosan mellém állt, hogy folyamatosan egymáshoz értünk. Azt gondoltam, semmi rossz nincs ebben, ő ilyen természetű, biztosan másokkal is ezt csinálja. Csakhogy amikor nem kanbuli volt, hanem barátnős, feleséges, akkor is engem tüntetett ki a figyelmével. Eleinte nem zavart, aztán elkezdtem "rászervezni" a programjaimat az ilyen bulikra. Akkor a párom szóvá tette, hogy "a fiúk hiányolnak". Rákérdeztem, hogy a fiúk, vagy Zsolti. Persze Zsolti. Elmondtam a páromnak, mit tapasztaltam, erre kiborult. Mit képzelek én magamról? Zsolti egy jó srác, sose tenne ilyet! Meg különben is félreértem. És nem vagyok én olyan bombanő, hogy minden pasi engem akarjon. Elgondolkodtam, és arra jutottam, igaza van, rémeket látok, emberfóbiám van. Tényleg nem szeretem, ha idegenek hozzám érnek. Biztos ez a baj. Újra felvállaltam a háziasszony szerepét, minden úgy folytatódott, mint előtte. Ekkor már fél éve éltünk együtt. Jöttek a srácok, jött Zsolti. Ölelés, puszi. Érintések, mosolyok. Majd kezdődtek a bókok, célozgatások: "Olyan szép vagy ma! Jól áll neked ez a szín!" "Nem zavar, hogy a barátod, sose segít neked a konyhában?" "Én nem hagynám a barátnőmnek, hogy ilyen nehezet cipeljen." Meg ilyenek. Ránéztem, majd a páromra, és elengedtem a fülem mellett. Aztán történt egy alkalommal, hogy a párom kikísérte munkatársakat, de Zsolti az ajtóból még visszaszaladt a telefonjáért. Csak az ajtócsapódást hallottam, kiszóltam a konyhából, hogy behoznád a tálakat, édesem? Meg is jelent a tálakkal a kezében a konyhaajtóban, mosolyogva a pultra tette őket, én meg csak makogtam, hogy azt hittem a párom jött vissza. Egyenesen besétált és átölelt. Valami olyasmit mondott, hogy milyen régóta várta ezt, és tudta, hogy én is. Én meg csak azt hajtogattam, hogy engedjen el, mindjárt jön a párom. Megpróbáltam kibújni az ölelésből, de erősebb volt nálam. Végül nyakon csókolt, fogta a telefonját és távozott azzal a szöveggel, hogy gondolkodjak el, a párom-e az igazi. Amikor a párom visszajött, ezt elmondtam neki. Megint kiakadt, hogy Zsolti nem olyan, én el vagyok szállva magamtól. Kértem, hogy kérdezze csak meg, vagy szembesítsen minket, vagy bármi, csak tegyünk már pontot ennek a végére. Mutattam a nyakam, ami még mindig piros volt. A párom hajthatatlan volt. Zsolti sose tenne ilyet. A következő pár hónapban Zsolti mindent megtett, hogy valahogy kettesben maradjunk, még ha pár percre is. Nem volt durva vagy erőszakos, csak átölelt és suttogva kérlelt, hogy hagyjam ott a páromat, mert különben megbolondul. Szerintem azon akkor már régen túl volt. Egy alkalommal a párom sokáig dolgozott. Mivel munkatársak voltak, Zsolti tudta, mikor végez. Egyszerűen rámtört. Besétált és nem volt hajlandó tágítani. Akkor nagyon megijedtem, mert nem tudtam, mire képes. Az világos volt, hogy azt hiszi, én is vonzódok hozzá. Csak azt nem tudtam, hogyan józaníthatnám ki, ha az nem érdekli, hogy valaki mással élek és szeretem. Szerencsére akkor sem ment tovább az ölelésnél és néhány próbálkozásnál, hogy megcsókoljon. Reméltem, hogy a párom közben hazaér, és letisztázhatjuk az ügyet. Sajnos nem így történt, viszont elmondtam neki mindent. Felhívta Zsoltit, elment otthonról, és egy óra múlva őrjöngve jött vissza. Zsolti bedumálta neki, hogy szeretjük egymást, én el akarom őt hagyni, csak nem tudtuk, hogy mondjuk el. A pofám leszakadt. Azt üvöltözte, hogy én megcsaltam, büdös ribanc vagyok, kotródjak a lakásából. Összecsomagoltam és eljöttem. Nem tudom, mit tehettem volna, azon kívül, hogy minden alkalommal szóltam neki, hogy a munkatársa mit művel. Nem hitt nekem, pedig nem volt oka rá. Ez nagyon fájt.

SZERINTÜNK: (4/5)
SZERINTETEK: (5/5)

Tudjátok, könyv, szakítás, exek: Minden, amit tudni akartál az EX-ről című könyv azt állítja, hogy "A szakítás ma korántsem jelenti azt, hogy a kapcsolatnak vége – sok esetben pusztán csak átrendeződnek a viszonyok, megváltoznak a szabályok."

 

A héten részleteket közlünk le a könyvből, a harmadik:

Az exekkel való szexelés szabályai a következők:  
1. szabály: Ne  
2. szabály: Ne  
3. szabály: Ne  
4. szabály: Ne  
5. szabály: Ne  
6. szabály: Ne  
7. szabály: Ne  
8. szabály: Ne  
9. szabály: Ne  
10. szabály: Soha

Bővebben a könyvről

Délután megvártuk, hogy mindenki lelépjen, benn maradtunk az irodában, és azon az asztalon, amelyiken ott vigyorgott a kedves vőlegény.

Sziasztok! Úgy döntöttem, ideje elmesélni, hogyan hittem magam csábító gazembernek, miközben engem hálóztak be tulajdonképpen. Amikor megismertem a csajt, 30 voltam, ő 27 és jegyben járt. Munkahelyi ismeretség lévén nem vártam sokat tőle, de feltűnően kedves volt. Kávét hozott nekem, segített a papírmunkában. Sokat dumáltunk. Felbátorodva ezen, és kollégák heccelésére, elkezdtem flörtölni vele. Mintha csak erre várt volna, rögtön bejelentette: nem teheti, vőlegénye van. Ok. De folytatódott minden ugyanúgy. Kávét hozott, dumálgattunk. Az esküvő előtt kb két hónappal történt, hogy amikor felém nyújtotta a kávés poharat, megérintettem a kezét. Ő meg erre olyan hirtelen rántotta vissza a kezét, hogy a pohár leesett, a kávé meg félig az én nadrágomon, félig az ő szoknyáján hagyott csúnya foltokat. Elnézést kért, rohant a mosdóba, én meg utána. Kérdőre vontam, ő meg előadta, hogy összezavarodott, nem tudja mit tegyen, kíván engem, a vőlegénye mellettem olyan kis nyugis állóvíznek, pocsolyának tűnik. Bezzeg én micsoda férfi vagyok, már a megjelenésem, a hangom is megremegteti a térdét. No én hülye meg bevettem. Délután megvártuk, hogy mindenki lelépjen, benn maradtunk az irodában, és azon az asztalon dugtam meg, amelyiken ott vigyorgott a kedves vőlegény egy fotóról rám, mit sem sejtve a történésekről. A szex jó volt, nagyon jó. Úgy váltunk el, hogy a fülembe suttogta: a vőlegényével ő így, ezt, ennyire, hűűűű, még soha. Aztán jött a másnap, a harmadnap, a következő hét, és semmi. Hiába próbáltam a közelébe férkőzni, mintha jég páncélt növesztett volna. Küldtem neki egy smst, hogy most mi van. A választ idézem: "Semmi sincs. Kellett egy kiadós utolsó félredugás, mielőtt hozzámegyek g-hez." Kedves g, akit még arra se méltat a menyasszonya, hogy nagy betűvel kezdje a nevét, és aki kiérdemelte a "pocsolya" és "állóvíz" jelzőket, gratulálok!

SZERINTÜNK: (5/5)
SZERINTETEK: (1,8/5)

Van ez a könyv a szakításhoz szorosan kapcsolódó témáról: az ex-ekkel való bánásmódról. A Minden, amit tudni akartál az EX-ről című könyv azt állítja, hogy "A
szakítás ma korántsem jelenti azt, hogy a kapcsolatnak vége – sok esetben pusztán csak
átrendeződnek a viszonyok, megváltoznak a szabályok."

 

A héten részleteket közlünk le a könyvből, a második

Az exek legálisak, és könnyen elérhetők. Amíg nem vizsgáljuk  meg alaposabban a velük való kapcsolatainkat, észre sem  vesszük, mennyi kárt okoznak az életünkben.

Bővebben a könyvről

Az előző barátnője, aki a világ másik felén él, és elvileg már szakítottak. Legalábbis ezt mondta, mikor legutóbb rákérdeztem.

Az (ex?)barátnő visszavág Kis szoba, kora reggeli napfény, szétdobált ruhák, egyértelműen előző esti oltári szex után széttúrt ágy. Előzmény: pár hónap randizgatás, majd kapcsolat felvállalása, 1 hónap együttlakás, komolyodó érzelmek. Huszonéves hősnőnk, Bayta pici pizsamában ébredezik, kintről halljuk, hogy folyik a zuhany. Pillantás az ébresztőórára: reggel 8:15 van. Halk kopogás. -Ki a büdös fene… - mormolja hősnőnk. Egyelőre nem mozdul, hátha rosszul hallotta, csak gyanakvóan néz. Rövid csengetés. Hősnőnk feláll, átmegy az előszobán, bekiabál a csukott fürdőszobába, ahol a barátja, T. zuhanyozik: - Valaki csöngetett! Kinéz a kémlelőnyíláson, de nem lát senkit. Fura… mindenesetre kinyitja. Magas, vékony ázsiai lány óriási hátizsákkal mosolyogva ugrik elő. - Szia, T. itt van? Azért jöttem, hogy meglepjem! Hősnőnk először reflexből visszamosolyog, de aztán leolvad az arcáról, ahogy lassan kapcsol. Egyszer már látta ezt a lányt, bár nem beszéltek. Ő bezony T. előző barátnője, aki a világ másik felén él, és elvileg már szakítottak. Legalábbis T. ezt mondta, mikor Bayta legutóbb rákérdezett. - Ööö… Szia, T. épp zuhanyozik, nemsokára végez… Hősnőnknek nem jut eszébe semmi okos, úgy véli, ezt a helyzetet T-nek kell rendeznie, nem neki. Ő össze van zavarodva, és az agyában most a legértelmesebb gondolat arra irányul, hogy hogyan tudna mielőbb eltűnni innen. Visszafut a szobába, hogy felkapja a laptoptáskáját (mert hősnönk értékrendje szerint pizsamában lehet távozni vészhelyzet esetén, de laptop nélkül soha). Közben persze az ázsiai lány sem hülye, Bayta után jön, benyit a szobába, az arca egy óriási kérdőjel, szája sírásra görbül. - Te… te ki vagy? Mi folyik itt?! Hősnőnkből a nagy magyarázkodás előtt sztoikusan csak annyi szakad ki: - Hát, ez aztán a ciki helyzet. Ebben a pillanatban lép ki T. a fürdőszobából egy darab törölközőben, meglátja az egymásra néző két lányt, az arcán megdöbbenés, sajnálat, rajtakapottság. Ázsiai lány most már sírva fordul hozzá: - Baby, 24 órát repültem csak azért, hogy meglepjelek! - És már zokog, és fordul meg, hogy elmenjen. - Ne, baby, én... - T. megfogja a lány vállát, hogy visszatartsa. A fiú arckifejezését látva hősnőnkbe belemar a fájdalom, már érzi, hogy akármi legyen is a magyarázat, akár hazudott neki T., akár nem, ebből a helyzetből nem ő fog jól kijönni. T. első reakciója bizonyára nem véletlenül volt az, hogy az ázsiai lányt tartsa vissza, és nem pedig Bayta miatt aggódott. Szerencsére hősnőnknél vészhelyzetben is jól működnek az emberi méltóságot mentő alaprendszerek, s ezek most az angolos távozást szorgalmazzák. - Sajnálom. - mondja Bayta, és tényleg sajnálja. Magát is, hogy megint belemászott a kulimászba, a lányt is, mert el tudja képzelni, mit érezhet, sőt sajnálja T.-t is, amiért ennyire nem sikerült jól elrendeznie ezt az egészet. Kisurran az ajtót a két másik ember mögött, leszalad a lépcsőkön, fut egy ideig, aztán megáll. Még nem mérges, még nem szomorú. Most csak nagyon sajnál mindent, és tudja, hogy pár óra múlva már iszonyúan fájni fog, hogy napokig nem fog tudni enni, hogy éjszakákon át őrli majd a kétség, és hogy megváltóként fogja majd várni a magyarázatot... de igazából azt is tudja, hogy valószínűleg az sem fog már számítani. De most még csak leül a földre, csodálkozik, és kicsit elneveti magát: - Most komolyan, ez tényleg megtörtént?! Prológus: Volt némi magyarázat, nem is szakítottunk rögtön, de volt benne hazugság is szép adaggal, és ezek után nem tudtam már bízni benne. Még másfél hónapot húzta a dolog, én eredetileg különlegesnek és komolynak éreztem volna, ezek után már próbáltam csak baráti időtöltésnek venni, több-kevesebb sikerrel. Aztán másfelé vittek minket a céljaink. Ha jól tudom, most a világnak azon a felén van, ahol az ázsiai kislány, és vissza is ment hozzá. Fájni fájt egy ideig. De meggondolva, ha a lány annyira szerelmes volt, hogy a fél világot vaktában átrepülte miatta, akkor talán így kellett ennek lennie. Nekem meg itt marad ez a sztori, ami rossz forgatókönyvekben gyakori, de az életben ritka.

SZERINTÜNK: (5/5)
SZERINTETEK: (4,8/5)

Képzeljétek, megjelent egy könyv a szakításhoz szorosan kapcsolódó témáról: az ex-ekkel való bánásmódról. A Minden, amit tudni akartál az EX-ről című könyv azt állítja, hogy "A
szakítás ma korántsem jelenti azt, hogy a kapcsolatnak vége – sok esetben pusztán csak
átrendeződnek a viszonyok, megváltoznak a szabályok."

 

A héten részleteket közlünk le a könyvből, az első:

Egyetlen szó zakatol csak a fejünkben:  „bárcsak”. Bárcsak elvégeztem volna a rúdtánctanfolyamot.  Bárcsak a teljes, nem pedig csak a fél brazil gyanta mellett  döntöttem volna. Bárcsak sikerült volna egy díjnyertes dokumentumfilmet  forgatnom. Bárcsak vékonyabb, alacsonyabb,  csinosabb, viccesebb lennék… elég legyen!

Bővebben a könyvről

Bámulom a zokniját, pontosabban a zoknis lábát, és azon mélázom, mi a frászt keres itt ez a csákó.

Régi história. Nem is nevezném szakításnak, inkább hirtelen hátraarcnak. Akkor már 3 éve elvált státuszú voltam, kivérzett szíven helyén gigantikus kráterrel. Friss munkaerő került "alám". Elsőre érdekes személyiségnek tűnt, később rájöttem, hogy tipikus bölcsész úthenger (az a bétahím típus, aki filozofikus szófosások lavinájával támad, mint a nyílméregbéka, lemerevedésig, majd gyengéden maga alá vonja bénult testedet). Egyébként permanens hülye vagyok ám, mert pár évvel később már nem fordultam ki a kocsma ajtaján, mikor egy hasonló szóhuszárral futottam össze - meg is szívtam rendesen, de az már egy másik történet. Vissza a bölcsészre. Lagymatagon bepróbálkozott nálam, s ezen annyira meglepődtem (nem vagyok egy kifejezett matyóhímzés, aminek ne lehetne ellenállni, és mondom, akkortájt erősen amortizált is voltam), hogy elfogadtam a felvetését, miszerint menjünk biliárdozni. Biliárdozni jó. Nálam egy, azaz egyetlen egy ital a célzóvíz. Alatta lőképtelen vagyok, felette pedig ... szintén. Elkövettem azt a hibát, hogy három gin-tonicot toltam arcomba. Valójában még csak jól sem esett, szóval, igen, ilyen hülye vagyok. Nyilván izgultam, vagy mifene. Mindenesetre közöltem a filkóval, hogy akkor én bizony lépek, mert nem vagyok jól. Taxit hívtam, mert késő volt már. Haza akart kísérni. Nehogy bajom essen. Ilyen gondos ember volt ő, bizony. Engedtem. Azt is, hogy feljöjjön. Hiszen ilyenkor már nincs BKV (mondom, hogy ez még a múlt évezred volt, na), majd a kanapén alszik. Arra már nem emlékszem, hogy el is hittem-e ezt így, vagy magam is tervezgettem valami tevés-vevést, csak azt tudom, hogy addigra mintha múlt volna a rosszullétem. Letelepedtünk az ágyra. Még csókolóztunk is. Aztán tapogatózni kezdett, és csak arra emlékszem, hogy bámulom a zokniját, pontosabban a zoknis lábát, és azon mélázom, mi a frászt keres itt ez a csákó. Mi közöm nekem hozzá? Most tényleg azért kellene lefeküdnöm vele, mert juj, már 3 éve nem dugtam? És? Nehogy már kötelező legyen. És ha tényleg annyira akarnék, vele akarnék? És jött a belső hang: hát nem. Ekkor letoltam magamról a kezét, felálltam és azt mondtam: Figyelj, hagyjuk ezt. Menjél el. Nem igazán akaródzott neki, de végül kitoltam az ajtón. És jól tettem. Úrinő nem dug sem unalomból, sem kötelességből. 

SZERINTÜNK: (4/5)
SZERINTETEK: (3/5)

R a neve, engem pedig 1 év alatt 2 ilyen nevű pasi is átvert.

 

Sziasztok! 21 éves lány vagyok (V), és még mindig értetlenül állok a történtek előtt. Pár hónapja zártam le egy 5 és fél éves kapcsolatot. (B-vel) Együtt is éltünk a fővárosban, az én lakásomban, így neki vissza kellett költöznie a szüleihez vidékre. A rengeteg közös ismerős meg itt maradt nekem :) Az egyik volt ő (R). Tudni kell róla, hogy ő B osztálytársa volt a suliban (esti iskola), és amikor először bemutatta nekem B, több másik új haver is ott volt, és én attól kezdve mindig kevertem őket, sosem tudtam melyik kicsoda :) Sosem beszéltem igazán R-rel, mivel ismerem magam, tetszett egy kicsit és ez mindig bonyodalmakat szül, így nem is vettem tudomást róla. Mindig magukra hagytam a fiúkat, amúgy is jobb a buli, ha nincs ott az asszony :D Közben én szétmentem B-vel és látom a facebookon, hogy R is egyedülálló lett. Nem akartam keresni, de addig nyaggattak a barátaim míg írtam neki pár sort, hogy ha van kedve összefuthatnánk. Válaszolt is, persze tökéletes lesz. Megegyeztünk, hogy én kb 1,5 hétig nyaralok, majd utána írok. Vissza is jöttem a nyaralásból, el is kezdtem neki írni, de valahogy sosem küldtem el. Igazából régebbi tapasztalataim alapján hoztam pár szabályt amit nem szeretek megszegni. 1. Fiatalabbal sosem kezdek (ő 20 éves) 2. R a neve, engem pedig 1 év alatt 2 ilyen nevű pasi is átvert :D 3. nem is igazán az esetem (rövid tüsis haj, kék szem, én a hosszú hajat és a barna szemet szeretem) Aztán teltek a napok és már nem is gondoltam rá, mikor látom, hogy írt. Kérdezte milyen volt a nyaralás, mert kiszámolta, lassan otthon kellene már lennem. Elkezdtünk beszélgetni, aztán felvettem msn-re (ott mégis csak könnyebb), és meg is beszéltük, hogy hétvégén eljön "filmet nézni" (mindketten imádjuk a horror filmeket). Addig is folyamatosan beszélgettünk msn-en, még a haverjaitól is írt nekem :) Ha nem ért el msn-en írt a facen, de mindig kereste a társaságom. Szombaton el is jött, korábban mint megbeszéltük :) Nagyon vártam egész nap! Fél óra filmezés után már a karjaiban feküdtem :D Nagyon boldognak éreztem magam, rengeteget beszélgettünk, aztán persze volt szex is XD Ami életem talán legjobbja volt... Reggel korán kelt, ment melózni, de megbeszéltük, hogy majd jön. Na itt el is könyveltem magamban, hogy valószínűleg nem látom többet (megbeszéltük ugyan előtte, hogy mindketten utáljuk ha csak kihasználnak), Nagy meglepetésemre 2 nap múlva újra jött, igaz nem tudott itt aludni, de egy nagyon kellemes délutánt töltöttünk együtt. Birkóztunk, sokat nevettünk, és váratlanul mindig adott egy puszit az arcomra, vagy csak magához ölelt :) És mikor elváltunk a kapuban adott egy csókot is (előtte szemérmesen úgy beszélgettünk kint az udvaron, mintha barátok lennénk -társasházban lakom). Itt még mindig kételkedtem kicsit, bár úgy gondoltam ha csak egy numera lettem volna próbálkozott volna megint, vagy csak nem jön többet. 2 nap múlva ismét eljött, be kellett ugrania a suliba, nála volt a bizonyítványa. Na mondom mutasd milyen kis zseni vagy :) És miközben néztem a bizonyítványt, hátulról átölelt és együtt lapoztuk végig. Sokat nevettünk megint, egy csomó csókot, puszit, ölelést kaptam. Aztán beültetett az ölébe és megmutatta milyen játékokkal játszanak a gépen a haverjaival. Utána elkezdtünk egy horror játékkal játszani, élvezte h rettenet ijedős vagyok, de mindig meg is ölelt, hogy ne féljek :D Egyszer sem akart ágyba vinni, azt mondta, majd ha megint itt alhat. Elbúcsúztunk, csók a kapuban. Akkor először éreztem, hogy ebből lesz vmi. Na és itt jött a nagy pofára esés. Attól a naptól kezdve alig lehetett elérni, ha írtam is neki msn-en alig válaszolt, a kifogás persze mindig az volt, sok a munka. Előléptették, amúgy recepciós egy hotelban. Oké, türelmes voltam, nem is zaklattam, olyan 2 naponta írtam neki pár sort mi történt. Nagy ritkán beszéltünk 2-3 mondatot msn-en, de mindig annyit, hogy ne haragudjak dolgozik. Az üzieimre meg nem is válaszolt. Aztán végül 1 hónap után írtam neki, hogy legyen már őszinte, és ne húzza tovább az időmet, meg az idegeimet. erre is az volt a válasz, hogy ne haragudjak, jön amint tud, sokat dolgozik. Azóta egyszer beszéltünk, akkor is mint barátok, már nem is kérdeztem jön-e, ő sem írta, hogy látni akar... Meg akartam kérdezni, hogy miért, de már nem is érdekel igazán. A mai napig sem értem, hogy mi volt a baj, ha csak egy éjszakára kellettem, miért jött utána még, és ha csak azért jött, hogy dugjon egyet, miért nem próbálkozott. Miért tett úgy, mintha alakulna vmi és miért hitette el velem, hogy van jövőnk... Az egészben csak az bánt nagyon, hogy én az első találkozás után éreztem, hogy beleszeretek és azóta is nagyon hiányzik. Még mindig sírok néha miatta, pedig mondhatjuk alig ismerem. Még is azt érzem, hogy egy fontos embert veszítettem el, és még azt sem tudom miért... Várom az ötleteket :) Tanulság: Betartom a saját szabályaimat!

 

SZERINTÜNK: (4/5)
SZERINTETEK: (1,5/5)

Végigcsörgette minden ismerősét, mert sóher volt mindenkit felhívni, akkor még volt a Westelnél az ingyen 3 mp.

Sok szórakoztató részlet van ebben a sztoriban, de a "bekaptam a legyet" egyáltalán nem azt jelenti, ahogy a levélíró használja.

Álljon itt egy történet egy naiv kislánykáról és a megye legnagyobb tahó, paraszt, hazug, bunkó emberéről, legyen a neve Attila. 16 évesen, az első párkapcsolatom vége felé ismertem meg a neten Attilát. Akkor még nem nagyon voltak társkeresők, egy sms falon ismerkedtünk meg, MMS sem volt még, e-mail címe is keveseknek volt, így tényleg érdekes volt az első találka. Annyit tudtam, hogy középmagas, barna hajú és szemű férfi fekete szövetkabátban. Azt elfelejtette hozzátenni, hogy bőven 100kg felett van, malac pofája van, szemüvege. Az a fajta pasi, aki a szerencsétlenségét megpróbálja valami féle vidéki, nagyzolós Casanova stílussal kompenzálni. Én egy nagyárosban lakom, széparcú, arányos lány vagyok. Csak 16 évesen még kevés tapasztalatom volt, az első párom elég szerencsétlen volt, a második is, mint kiderült, csak jól játszotta meg magát. A pasi egy messzi vidéki kis faluban lakott, én az egyik nagyvárosban laktam és egy második nagyvárosban tanult, így kb. 2 hetente találkoztunk. Állandóan fosta a szót, kábított minden féle hülyeséggel, imádta a politikát és bármikor és bárhol elkezdett elénekelni egy áriát mondjuk a Bánk Bánból, mert az olyan szép. Sajnos ezt a sok hülyeséget csak egy naiv kislány hiszi el. 3-4 hónapig jártunk. Kb a 3. randi után (6. héten) nálunk már történt némi petting, én még szűz voltam és bár időben már jártunk majdnem 2 hónapja, mégis keveset voltunk még együtt, de azért ő azt mondta a randi végén, hogy ezek után két hét múlva minimum egy francia. :D Volt bőr a képén. De mégis sikerült neki, bekaptam a legyet :D a következő randin már orálisan kényeztettük egymást, utána pedig megvoltam neki. Szerintem ennyit is akart tőlem körülbelül. Utána még egyszer találkoztunk, akkor is csak azért, meg egy ismerőstől megtudtam, hogy városban van a színházban és ahelyett, hogy felhívna, hogy találkozzunk előtte, utána, vagy akár menjek el vele, ehelyett hallgat, mint a sír. Én hülye rohantam a színházhoz, ahol kifelé elkaptam őt a barátaival. Állítólag ezt tette neki be a kaput. Hogy én nyomozok utána és követem. Fél óra volt a vonat indulásáig, végighívta minden ismerősét, hogy ki adta le a drótot nekem. Vagyis végigcsörgette, mert sóher volt mindenkit felhívni, akkor még volt a Westelnél az ingyen 3 mp. Egyébként a szülei árulták el, mert otthon kerestem. Kovetkező alkalommal szakítani jött, én sírtam, de nem haotta meg, még utána írtam egy szerelmes levelet is neki, de nem jött rá válasz. A legnagyobb poén az egész kapcsolat alatt az az első bálom volt vele, a szomszédos vidéki faluban, ahova vinni kellett a szomszéd lányt is, aki egész este flörtölt vele. És a tombolán nyertünk 2 kg lisztet :D Ez annyi csúcs! Tudom, egy naiv kis buta liba voltam, ez a pasi meg egy ilyen kis hülye kislányok megdugására szakosodott fatökű díszfasz. Csak sajnos a cerkája még 10 cm sem volt állva, és nem is tudott elélvezni bennem, mert mindig lelankadt neki. A csattanó a történet végén az, hogy kb 5 évre rá, pont aznap, mikor a férjemmel megismerkedtem belebotlottam a városban, megismert. Azóta felszedtem pár kilóg igaz nem sokat. Rögtön kezdte a dumáját, hogy ő parlamenti tag és hogy New-York-ban szokott karmesterkedni, hogy ő minden nőt megkap. Ilyenekkel hízelgett nekem, hogy jobban tetszett neki a kislányos énem ,mint most a malac pofim. :D Micsoda udvarlási technika! Elmondta, hogy ő minden nőt megkap,micsoda dolgokat tanult a szexben. Be akarta nekem adni, hogy ő akkor azért hagyott el, mert megtudta, hogy súlyos beteg, leukémiás lett és nem akart engem terhelni, le is fogyott miatta. És ha már így bókolt nekem, felajánlotta, hogy térjünk be a közeli panzióba egy forró éjszakára. Én ezen már csak nevetni tudtam..... de majd úgyis talál egy másik 16 évest, akit megetethet. :D Utólag már rájöttem, hogy azt kellett volna csinálnom vele, hogy felmenni a szobába, levetkőztetni és mivel ott a fürdőn van közös wc, ezért kimenni a szex előtt, valahogy kicsempészni a ruhát és otthagyni anyaszült meztelenül és rázárni az ajtót :D

 

SZERINTÜNK: (4/5)
SZERINTETEK: (1,9/5)

ismerkedjen nyugodtan másokkal, mert én semmit nem tudok neki ígérni így a távolból, nem akarom visszafogni és találkozni sem tudok vele elég sokáig.

Most jutottam el oda, hogy írok róla és itt, Nektek, hátha másnak is tanulságos lehet az én hülyeségem. Szóval az én legutóbbi, majdnem "szakítós"sztorim a következő (igazándiból ez fejben közös megegyezés volt, mert én is lemondtam valahol az egészről már lélekben, bár velem „szakítottak” gyakorlatilag és érzésre én jöttem ki rosszabbul az egészből, még így is): Alapok: netes társkereső (pfff), hetekig ismerkedés, egy hullámhosszra kerülés és szimpatizálás, alig várt találkozás mindkét részről, pozitív első találkozás, amit több követ, hosszú beszélgetések, közös programok, ajándékok egymásnak, meghívások, kb. második-harmadik randin kimondja, hogy nem akart belém zúgni, de mégis megtörtént(????), ő kezdeményez csókot (ennél több nem történt). Azt tudnotok kell, hogy ilyen rövid ismerkedés után én nem ámítottam őt azzal, hogy hasonlóan érzek, mert nem ismertem még igazán és nekem több idő kell ehhez, ettől függetlenül bírtam és vele akartam lenni, ezt mondtam is neki, mással nem ismerkedtem rajta kívül. Mindeközben (kb. 1 hónap után) tudtam meg, hogy több hónapra külföldre kell utaznom a munkám miatt, amit egyből elmondtam neki is, mondván, ez eléggé befolyásolhatja a további ismerkedésünket – és pasiról lévén szó, ki tudja, hogy kibír-e ennyit. Azt mondtam neki, hogy ismerkedjen nyugodtan másokkal, mert én semmit nem tudok neki ígérni így a távolból, nem akarom visszafogni és találkozni sem tudok vele elég sokáig, amíg nem vagyok itthon, próbáltam neki teret hagyni és tök fair lenni. Nagyon normálisnak tűnt, azt mondta többször is, hogy nem, ő nem akar mással, és nem baj, mielőtt elmegyek (kb. 2 hetünk volt még addig) jó sokat találkozunk, feltöltődik belőlem és amikor haza tudok jönni félidőben, akkor is minél többet (egy hét alatt majdnem minden nap összefutottunk), a köztes időt meg csak kihúzza valahogy, chat/telefon stb. A lényeg, hogy biztosított róla, hogy ő már komolyan gondolja velem, idézem: „odáig van meg vissza” +"vár" rám és ha a pár hónap után hazajöttem, folytatjuk élőben. Nyilván sejtitek, hogy ez végül nem így alakult, de nem szaladnék ennyire előre. Szóval, kimentem, mindennap írogattunk, hetente egyszer/max kétszer beszéltünk kb. telefonon is, de igazándiból ő volt mindig is az, aki csüngött és jobban ragaszkodott, még így kb ismeretlenül is, ami nekem fura volt és megjátszottnak éreztem kicsit. Most utólag megértettem, hogy miért mondta azt magáról, hogy ő kapcsolatfüggő – sokáig nem bírja egyedül, mindenáron kell neki valaki és csak úgy tud létezni, ha valakinek a valakije (előtte kb. 1-2 hónappal szakítottak az előző barátnőjével, amit viszont szerintem még most sem hevert ki). Teltek a napok, hetek, hónapok, hosszú chatelésekkel, telefonbeszélgetésekkel stb. és kezdtem érezni, hogy valami már nem olyan vele, illetve, hogy talán nem vagyok egyedül, ha értitek mire gondolok, női megérzés. Mesélgetett nekem 1-2 lányról azelőtt, akikkel még ismerkedett előttem, illetve velem egyidőben, de úgy tudtam, hogy ezekkel nem foglalkozott és rám koncentrált attól kezdve, hogy találkoztunk, ill. hogy azokat nem tartotta komolynak. Na ez nem volt teljesen így… Volt ugyanis egy lány, akivel eljárkált piálgatni, meg bandázni, amíg én nem voltam itthon, de ezt csak véletlenül vettem ki a szavaiból, hogy többször is volt ilyen alkalom. Azt is valahogy furán tudtam meg, hogy ezzel a lánnyal és annak a baráti társaságával tervezgette, hogy együtt mennek az egyik nyári feszt-re, ottalvósan, sátorban, több napra. Itt jegyezném meg, hogy hívtam, hogy jöjjön ki hozzám egy-két hétre, szállást tudok neki adni és addig is együtt lehetünk. Erre az volt a válasz, hogy drága a repjegy (nem az) és ha küldök neki, akkor jön is, meg állati „viccesen” megjegyezte, hogy ő ilyen uncsi helyre, ahol én vagyok, nem is jönne. A lényeg, hogy a heti fesztiváljegyre és piálásokra a csajjal nem sajnálta a pénzt, úgyhogy már itt elkezdtem észbe kapni, hogy talán nem is úgy van, ahogy ő mondja sokszor – bort iszik, vizet prédikál típus. A feszt előtt egy héttel olyan szinten leitta magát, hogy idiótaságokat művelt hajnalban az utcán és ezt még közhírré is tette az egyik közösségi oldalon, egy cuki kép postolásával – de ő nem feltűnési viszketeg, á nem. Mivel én nem ilyennek ismertem meg addig és egyáltalán nem tartottam poénosnak a szerinte halálübergigavicces poént, kiakadtam, hogy hogy csinálhatott ilyet, 30 évesen kb. Szegénykém nagyon a szívére vehette (ó hát hogyne), mert azt írogatta, hogy „te nem is szeretsz engem, meg utálsz”, és hasonló hülyeségeket. Az, hogy elmondtam a véleményem valamiről, amit furának tartok és egyáltalán nem hozzáillőnek, az még nem jelenti azt, hogy utálom. Azt el kell mondanom, hogy azzal oltogatott engem, hogy ő amúgy nem ilyen, meg nem piálós, de a szakítása után most inni akar, meg lazulni, mert, hogy ez egy ilyen nyár lesz most nála, de ha hazajövök, visszarázódik és újra normális lesz – ezt így… Ádehogy. Oltás a köbön. Nem akarom tovább húzni nagyon a sztorit, elmentek a csajjal a feszt-re, gondolom egy sátorban is aludtak egy hétig majdnem – ami nekem azért volt fura, mert a srác a szex puszta említésére is terelni kezdett és előadta, hogy jajj, mindenki ezzel jön a társkeresőkön is és neki mennyire elege van a témából stb – pasi létére. Hozzáteszem, hogy csak egy tök hétköznapi és átlagos dolgot említettem akkor meg, nem akartam megerőszakolni, nem vagyok rámenős típus – nem is történt közöttünk a csóknál több. A feszt alatt is írkáltam neki még sms-eket, hogy lássa, hogy nem haragszom rá és nem utálom, vagy nem mondtam le arról, hogy mi ketten még lehetünk egy pár. Ezekre válaszolt is, de tök hidegen, nyilvánvalóan a másik csaj hatása miatt már. A sztori vége, hogy hazajöttek és az egészről úgy értesültem, hogy a már említett közösségi oldalra postolt kb ezer képet, ami a fesztiválélményeit örökítette meg, köztük közös képeken a csajjal. Komolytalan. Nekem ez rosszul esett, mert egy szót nem szólt előtte, annyit sem mondott, hogy figyu, nem vagyunk egymáshoz valók, vagy mással jobban érzem mégis magam, meg az kéznél van éppen és lehet vele piálni, te meg nem vagy itt, vagy bármit, csak szemtől-szemben és nem így, sunnyogva és gerinctelenül (nem gyerekek vagyunk már, pontosabban én nem). Ha számított volna neki akár csak a barátságunk, vagy én mint ember, ha egyáltalán szeretett volna egy pillanatig is, sosem tett volna ilyet, de már tudom legalább, hogy mi az igazság. Szóval végül én kérdeztem rá, hogy akkor most mi van, akkor kaptam meg, hogy neki megváltoztak időközben az érzései és hogy én amúgyis olyan távolságtartó voltam vele (hát igen, több ezer km távolságot tartottam, lol), meg nem akartam ezt a kapcsolatot annyira mint ahogy ő, ráadásul én kritizáltam az életstílusát is (de amúgy ő nem ilyen ám – érzitek az iróniát remélem). Ezután kihúztam őt az életemből véglegesen, azóta sem váltottunk egy szót sem és ez jobb is így, mert hazug és link emberekre nem vagyok kíváncsi. Most majd jönnek a kommentek, hogy hogy lehettem ennyire naiv, meg ennyi idő után és többnyire távkapcsolatban mit vártam mégis, blabla. Hát igen, tényleg én voltam a hülye, hogy ennek ellenére reménykedtem és hinni akartam, hogy létezik egy normális, szerelmes pasi, aki betartja a szavát és nem csinál segget a szájából. Nem így történt, úgyhogy vessek magamra, amiért pont belé botlottam. Hát ennyi, meg egy bambi.

 

 

SZERINTÜNK: (2/5)
SZERINTETEK: (0/5)

Értékellek mint embert

 

Gyűjtjük a város legjobb lekoptató dumáit, mert elég volt. Írd meg, Téged mivel szívattak meg, vagy legalább a saját technikádat: szakithabirsz at gmail pont com A szakítósblog könyv formában is kapható!!!

Egy mondatban

bassza meg, hát mi a fasz van itt, a nőknek vagy pasijuk van, vagy elutaznak fél évekre, vagy idegbetegek, vagy túl fiatalok, vagy buták, vagy rondák, vagy ridegek, vagy szerelmesek, vagy rohadt kis kurvák, elegem van az összes kibaszott postaládából, megőrülök, esküszöm, hogy megőrülök ettől az egésztől! (Egyetleneim)

Keress minket a Fácsén!!!

Utolsó kommentek

Friss topikok

Címkefelhő

alindok (65) anglia (5) anya (9) autó (9) balaton (7) beszólás (119) bi (6) blog (33) búcsúszex (5) buli (49) busz (7) celeb (6) család (101) csók (9) egyetem (25) eljegyzés (8) elutazom (14) esküvő (9) ex (8) fesztivál (6) fiúkoptat (97) fiúszív (488) fiúszopat (660) főiskola (10) gyerek (35) házasság (58) hazugság (8) hiszti (8) internet (84) irodalom (6) iskola (5) iwiw (20) játék (11) kollégium (30) korkülönbség (5) közérdekű (5) külföld (50) külföldi (8) külső (5) külső ronda (10) lányszív (744) lányszopat (473) leszb (6) levél (24) megcsalós (154) msn szakítás (38) munkahely (34) nyár (8) olvir (1019) pályázat (6) pénz (28) pofon (10) sms (35) szakitás (989) szakítósbuli (5) szakítóskönyv (16) szakítósmix (16) szakítósvers (16) szex (318) sziget (8) szilveszter (5) szolgálati (6) szolgálati közlemény (63) tánc (5) társkereső (7) távkapcsolat (16) telefon (8) telefonon (13) terhesség (11) testvér (7) tinisztori (6) utazás (11) válás (13) vallás (11) videó (7) wiw (6) zene (37) Címkefelhő

HTML doboz