Az, hogy a lány szerette a gyorsaságot, már ismerkedésük elején is kiderülhetett volna a fiú számára, ő mégis meglepődött, amikor átadta a kormányt a lánynak. Ezzel zárom kalandos hetünket, sziasztok. 

Sziasztok!

2002 nyarán történt meg velem a következő eset.

Egyik szabadnapomon épp a Margitszigeten, a Hajós nyitott hátsó medencéjénél napoztam, akkoriban rendszeresen jártam ki oda a medence szélén a kövön remekül lehetett napozni. Mögöttem feküdt egy fiatal lány, nem volt tüneményes szépség, de az a "van benne valami, megkóstolnám, mennyire mézes a puncija" tipus volt. Német nyelvű könyvet olvasott, de magyarul telefonált.

Egy ideig csak szemeztünk, miután megfordultam és a fejemet a lába felé fordítottam. Mosolygott. Szemkontaktussal jeleztem, menjünk be a vízbe. Rövidesen a H2O-ban smároltunk és tapiztuk egymást. Aztán beszélgettünk is, mert az arra úszó nyanyák nemtetszésüket fejezték ki viselkedésünk láttán.
Megtudtam, hogy Heidelbergben tanul, nyaralni jött haza. Bedobtam a szokásos csajozós dumát, jöjjön el velem, isteni spagettit főzök neki.
Mivel azonnal igent mondott, csomagolni kezdtünk és egy óra múlva sokat látott lakásom hálójában döngettük egymást. Igazi kalandfeeling volt, baromi mézes volt a puncija, nem csalódtam.
A menetek után megfőztem a spagettit, majd mondtam neki, hogy este egy borásznál van jelenésem Csopakon, ha akar, jöhet velem. Akart, hazaszaladt, nagymamánál lakott a Csanádi utcában, konszolidált ruhát vett fel, enyhe smink. Nehezen jutottunk le Csopakra, mert útközben rájött, hogy nem csak a német, hanem a francia tudását is meg akarja mutatni. A borászom jót kuncogott a késés láttán én meg úgy éreztem, 1000 éve ismerem Angelikát. (Ez volt a neve.)
Hanem eljött a hazaút, kocsival, egyikünk sem ivott, ellenben telepakoltuk a verdát jófajta borral. Angelika kb. Balatonkenesénél nyaggatni kezdett, hogy vezetné a kocsit. Mondtam, miért ne, de azért előtte megmutatta a jogsiját, biztos, ami ziher.
Nem részletezem, életemben nem féltem annyira, mint a következő percekben. Angelika Michael Schumachernek képzelve magát 200 km/h-s sebességgel döngetett. Azonnal leordítottam a fejét, miközben majdnem lecsúsztunk az útról, végre megálltunk, helycsere.
Angelika azonban innen egy szót sem szólt hazáig. Kérdeztem, megyünk hancúrozni hozzám? Nem, mert várja a nagymama (éjjel 2 volt...). Közölte még, hogy vele így nem beszélhet senki, hogy zsidó vagyok (na és?), s hogy vigyem haza, mert ő befejezte.
Majd begubódzott, mint a csiga a házába.
Amikor hazaértünk vele, kiszállt, bevágta a kocsiajtót és eltűnt, mint fing a szélben.
Három napig hivogattam. Ha a telefonomról, akkor kinyomott, ha rejtett számról, akkor levágta az első szó után. Illetve annyit mondott: ő nem egy útszéli kurva, akivel így lehet beszélni, ahogyan én tettem, ő egy német úrilány (aki szeret első randi után elmenni - a szerző megjegyzése.)
Ennyiben maradtunk.
Soha többet nem láttam.

Karesz