Most hogy a szakítósblog másik fele elrepült Cannes-ba, egyedül maradtam a gmail postafiókunkkal, és nem nagyon értem, hogyan lehetséges az, hogy a körülményesen megírt levelek mindig nekem jutnak. Most a monogramozás, az ábécével jelölés után újabb iskola képviselteti magát: az értelmezhetetlen fedőnevek. De hát kit ne érdekelne egy love-story, amelyben a női főszereplőt Űrsasnak hívják, és egy krokodil ül az asztalnál? Bónusz: ingyenzene. 

Hogyan szponzoráltam a volt csajom új pasijának lakhatását közel két évig?

Nos, sokáig haboztam, közzé tegyem-e az alábbi történetet, de végül arra jutottam, hogy ha már egy egész albumot írtam egy szakítás miatt, akkor ennek itt a helye.

A mese régi időkbe nyúlik, számtalan kitérője túlmutat az itteni kereteken, ezért nem is vesződnék a leírásukkal, csak a lényegre próbálok koncentrálni.

Adva vagyon két huszonéves jóbarát (az egyik maga a mesélő, Kába Mádi, míg a másik az Alantas Rozsdás nevet viseli), akiknek barátságáról hetedhét országon túl is beszélnek. Szerteágazó tevékenységeik között sok a közös, jól megértik egymást, együtt járják a hegyeket-völgyeket, és még a lányok terén is igen hasonló az ízlésük. Mit ad isten, bele is szeretnek egyazon leányzóba (őt úgy hívják, hogy Fohász Ujjaez) a Balatonnak partján, ami alapjaiban rengette meg barátságuk várát. De nem ám aféle balatoni flörtölés volt ez, hanem színtiszta szerelem, amely elhomályosítja a szemet és görcsbe szorítja a gyomrot, valamint zeneszerzésre sarkall. A gyönyörű, ámde naív és tapasztalatlan leányzó nem is nagyon tudta hirtelen, melyik lovagnak kínálja fel szívét, rövid ideig azonban Kába Mádi tűnt befutónak, miközben Alantas Rozsdás az őrület szélére került. A szerelem vak, de annyira azért nem, hogy Mádi végignézze, ahogy Rozsdás kárt tesz magában, ezért összeszedve minden erejét, emígyen szóla: kiszálltam, tiéd a pálya. Majd többé nem érintkezett Fohász Ujjaezzel sem szóban, sem írásban. Néhány hét elteltével Rozsdás boldogan meg is jelent a szóban forgó leányzóval a hintójában, Mádi idővel beleszokott a helyzetbe, a barátság lassan helyreáll, a boldogság pedig csaknem egy évig felhőtlen, amikor is a hintó vonzereje megcsappan, és a leányzó kiszáll belőle, hosszú hónapokra a depresszió mély bugyraiba taszítva Rozsdást.

 

Időközben Mádi is találkozik egy másik leányzóval (kinek neve Űrsas Zendac). Pont amikor már azt hitte, hogy tartós kapcsolatra képtelen, miután összes korábbi kapcsolatánál az első perctől kezdve tudta, hogy ez nem szól örökké. És akkor jött Űrsas, olyan szerelembe ejtve Kába Mádit, amilyet az korábban el sem tudott képzelni. Imádta minden porcikáját, mozdulatát, gesztusát, ahogy csak lehetett. Mert olyan társ volt ő, akit lehetett szeretni az eszéért, a lelkéért és a testéért egyaránt. Sőt, minden jel szerint mindez még csak nem is volt egyoldalú. Idővel Űrsas természetesen megismerte Mádi barátait, köztük Alantas Rozsdást is. Hogy hogy nem, Rozsdás éppen anyagi nehézségekkel küszködött, ezért közösen felújították Mádi üresen álló apró lakását, és Rozsdás előbb ingyen, később baráti áron ott lakott. De mit érne egy mese váratlan fordulat nélkül? Míg egyik nap Űrsas a testi együttlét szépségeit taglaló SMS-ekkel és egyéb kedvességekkel halmozta el Mádit, másnap egyszercsak hideggé vált, majd közölte: ennek itt most vége, már nem szeret vele lenni, és amúgy is egyedül lenni neki a legjobb. További indokok nem voltak. Mádi tudta ugyan, hogy tényleg vége, de feldolgozni képtelen volt, nem értette az okokat, hónapokig rúgdalt, mint ahogy egy eltaposott bogár lába kapálódzik még órákig a halála után is, felfejlesztette stúdióját, és a zenébe temetkezett, de így is olyan gyakorisággal villantak a megválaszolatlan kérdések az agyába, mint a megszakítások egy régi számítógép processzorába. Időközben Rozsdással is szinte teljesen megszűnt a kapcsolata. A fiú furán viselkedett, elhidegült, de a felettébb naív Mádi ezt betudta annak, hogy még Ujjaez miatt megbolondult, nem erőltette a dolgot, úgyis volt elég dolga, aztán pedig külföldre ment.

A sors útjai azonban mindig ott futnak össze, ahol a legkevésbé várnánk! Hosszú idő után, egy 4 hónapos külföldi iskolában Mádi és Ujjaez újra találkoznak. Alig múlik el 2 hét, és kiújulnak az 5 évvel azelőtt elfojtott érzések, de most már gát nélkül bontakozhat ki a kapcsolat. Nagy a boldogság és a szerelem, Űrsas fájó emléke már lassan tényleg archívumba kerül. Ezen a ponton tudja meg Mádi, amit rajta kívül a jelek szerint már majdnem mindenki tudott, hogy Rozsdás és Űrsas több mint másfél éve, szinte a szakításuk óta együtt vannak. Rozsdás azóta is Mádi lakásában lakik a baráti lakbérrel (már nem), és ritka, ügyintézés jellegű találkozásaikkor úgy tesznek, mint az a család, aki nem vesz tudomást arról, hogy az asztalfőnél egy krokodil foglal helyet.

Tanulság nincs. A mese szereplői nevük dacára mind az átlagnál jóval intelligensebb, érzékenyebb emberek, akik bizonyára nem hitték volna, hogy ilyen szituációkba fognak keveredni. De sajnos mindannyian ösztöneink és gyermekkori traumáink által meghatározott tévelygők vagyunk, akik nincsenek tisztában önnönmagukkal. 

Örülök annak, hogy haragudni igazán nem tudok, inkább szomorúság és sajnálat van bennem, hiszen nagyon közel voltak hozzám abban az időben, az általam ismert lényük örökké hiányozni fog. Sajnálom, hogy ilyen megtörténhet bárkivel, és egy pillanat alatt fényévekre kerülhet, akit a legközelebb hittem magamhoz. Ha velük megtörtént, akkor megtörténhet a jelenlegi szerelmemmel is, akivel pedig a lehető legnagyobb összhangban vagyunk, és már össze is költöztünk, vagy akármelyik barátommal. Ezt a tudatot pedig elviselni nehéz.

De végeredményben mindenkinek saját magával kell elszámolnia, és elég jól ismerem őket ahhoz, hogy tudjam, ez a sztori nem múlt el nyomtalanul az ő lelkük felett sem. Még csak nem is mondhatjuk, hogy a történet bármely szereplője bármi rosszat tett volna. Senki nem csalt meg senkit (vagy ha igen, akkor a maradék jóhiszeműségem is elvesztem, de ez már sosem derül ki), senki nem akart ártani a másiknak. Csak egy irgalmatlanul nagy krokodil van az asztalfőnél, akiről nem beszél senki.

Bónusz: a gyógyírként, számos kiváló zenész (Jamie Winchester, Temesi Berci, Bátky Zoltán stb.) közreműködésével készített album letölthető a www.every7years.net oldalról.