Jön a nyár, jöhetnek a balatoni, horvátországi történetek: hogyan szakított veletek a a rohadék vizibicikli-kölcsönzős, a szemét lángosos lány, vagy adott esetben rúgtátok ki a kedves-helyes hennás lányt. (De utálom a hennát.)

Üdvözlet, SzakitsHaBírsz
Sztorim remélem, érdekes lesz, de ettől még anonimitást kérek, köszönöm.

Egy teljesen elviselhető nyári kalandon estem át 2 éve. Azért jó, hogy az ember csak akkor tudja, mennyire jó ez, mikor a saját bőrén tapasztalja.
Szóval, Siófok, 3 cimbora odautaz, megszállunk, berúgás mindennap, és. Másnaposan délidőben végigmenni a főutcán, az ám a flow, de tényleg, mi voltunk a világ kiegyensúlyozott emberei. Hennásnál megállunk, édes-kedves leány, gyönyörű szemek, én persze tudok a jófejségre koncentrálni, hiszen másnapos vagyok, olyankor pedig élni se nagyon marad energiám, tehát mellékes dolgokkal nem tudok foglalkozni (mint pl. a többi ember, napsütés). Ő kifejezetten örül, hogy nem hülyeségeket kérdezek, semmi közhelyeset nem mondok. Nem kérek festést, mondom visszajövök később.

Később vissza is mentem, örült. Este vissza, beszélget. Utána másnap vissza, este hazakísér (többen albérlet), kapu előtt finom és hosszú csók, őneki is kell, nekem is. Különösen jól tud esni neki az a bók, hogy "teljesen el tudok veszni a szemedben" (kicsi brandós-delonos felhangot is raktam bele). Másnap találkozó, eternity. Kövi este a mi szállásunkra tud jönni, remek. Szóba kerül az azután jövő ugyancsak kellemes beszélgetésnél, hogy jól érezzük magunkat így. Az a helyzet, hogy nagyon. DE MINDKETTEN TUDJUK, HOGY EZ CSAK ITT LÉTEZIK. Lángra lobbant a szerelem, de tudjuk, hogy vége lesz Balcsin kívül. Annyira, de annyira jó volt ezt kimondani, és megegyezni, hogy még. Élvezzük ki, amíg tart. Következő este is találkoztunk. Ja, és mindeközben a cimbik. Elmennek bulizni, és kérik, hogy jelezzek, mikor jöhetnek vissza. Kösz, kösz, kösz. Reggel látták a lány arcát, mikor még aludt. AZ a mosoly volt rajta, még nekik is jól esett.
Balcsinak vége, az ő szolgálatának is a siófoki hennafronton, irány haza. Telefonon beszélünk párszor, már nincs tűz. Egy táborból hazaúton megáll Pesten, nálam alszik, még mindig jól szexel (naná). Másnap tova. Utolsó sms: "Most pakolok, de felhívhatsz, ha akarsz." (muhaha) válaszom ennek ellenére azért még volt: "Pakolj nyugodtan. Nem foglak." Ezek után pár nappal, meglepő módon, megjelöl iwiwen. Visszajelölöm. Aztán, már tavaly, töröltem.

Ennyi.

Még én ennyiccerettemvón eemondani.

'dejjót...