Levélváltás, hogy minden kiderüljön. Egy utazás mindent megváltoztat.

Kedves Szakítós!

Valentin-nap alkalmából küldök néhány levélrészletet, amit a volt szerelmemtől kaptam. A Valentin-naphoz úgy kapcsolódik, hogy igazi ünnepi szakítás volt, sok szerelemmel:) A négy éves évfordulónkra elmentünk Tunéziába, utána kaptam az alábbi leveleket. Én (a fiú) ekkor 25, ő 21 éves volt. (Tunéziában fejedelmi ellátásban volt részünk, nagyon finom és bőséges volt a félpanzió, ez szerepelni fog az alábbiakban.)

Hazaérkezés után 1 nappal (vizsgára készült aznap)

De édi vagy, írtál!:)
Kis pihiszünetet iktattam be és csináltam egy Neked (is) való meglepit. A lomtárt takarítottam, mikor észrevettem, hogy bent maradt az összes kép a kártyádról, így az összes játszós képünk is. Majd ha hozol egy CD-t, akkor ráírjuk vagy lehet floppy is... Szóval letörölheted őket. Mind megvan, a régebbi pár darab is, és nagyon jók...:)

Te is nagyon hiányzol! Én is épp arra gondoltam, hogy lehetne menni vacsizni...:) És pontosan 18:30-kor küldted a levelet!:) Na meg mást is lehetne csinálni...:)
Neked is sok szerelmes puszi!
Aztán mesélj ám otthon sok szépet!:)

Hazaérkezés után 3 nappal:

Szia Drágám!
Jó sokáig voltál apukádéknál!:) Meséltél sokat? Elindult a CD? Ajándékok tetszettek? Jó lenne puszilkodni!:) Meg még mindig Tunéziában lenni....:) Most ott csücsülnénk és ehetném a csokis sütimet...:)
Sok szerelmes csókica: Kicsid

Hazaérkezés után 4 nappal:

Szia Drágám!
Ugye gondolsz rám holnap!
Küldök sok puszit!
Kicsid

Hazaérkezés után 4 nappal, néhány óra tanulás után:

Sikerült átnéznem az egészet, de elég felületesen... Csak az a gond, hogy sok a speciális fogalom, felsorolás...stb. Úgyhogy nincs sok esélyem. Mikor írtam Neked, akkor még aggódtam, azért is lett olyan rövid... De most már nem aggódok...:)
Holnap talizhatunk! Este menjek át? Vagy jössz Te?
Ottalvós buli?:) Vagy csak du-esti progi?
Nincs kedved kicsit sétálni valahol, olyan szép idő van?:)
Sok szerelmes puszika: Kicsid

Hazaérkezés után ekkor találkoztunk először. Tényleg szép idő volt, nagyon jót sétáltunk, utána pedig hatalmasat szeretkeztünk. "Hű, de nagyot élveztem" - mondta a búcsúzás előtti percekben. Én pedig kicsit pironkodtam a lakótársaim előtt, akik egy órán keresztül hallották az egészet:) Akkor még nem tudtam, hogy ez volt az utolsó ölelésünk.

Hazaérkezés után 8 nappal:

Szia Szívem!
Küldök Neked sok puszit!:)
Idén full nőies divat lesz nyáron, így a piac is tele van olyan szép felsőkkel, hogy biztos nagyon tetszene Neked rajtam...:) Meg is vettem 5-öt!:)
Sok szerelmes csókica: Kicsid

Hazaérkezés után 13 nappal:

Tudod, ilyenkor olyan vagy, mint egy szegény kis veszett kutya. A veszett kutya kétségbeesetten ugat, támad, harap - méghozzá azt, aki addig a legközelebb állt hozzá, hiszen azt a legkönnyebb bántani, akivel egyébként imádják egymást.

Örülök, hogy nem járok ilyen alakkal. Örülök, hogy még "időben" rájöttem, ki is vagy valójában és mennyire nem tartasz semmire.

Bennem van annyi emberség és jellem, hogyha már nem lehet (szerinted miattam, szerintem Miattad) többet jó, de mégiscsak 4 évig együtt voltam Veled, nem szarozok a múlt bajain vagy a mostani nehéz helyzetből adódó hülye helyzeteken. Nem ment, akkor nem ment, kész. Szar, rossz, fáj, de mindketten tudjuk a másik álláspontját is, eleget hallottuk.

Inkább elismerem az igazi tényeket: nagyon sok szép is volt a kapcsolatunkban, szerettelek, Te is tényleg nagyon tudtál szeretni, ha akartál. Sokat tanultam is Tőled, sokat segítettél, köszönhetek Neked olyan dolgokat, amik magamtól nem is jutottak volna eszembe.

Csodálatos volt Veled nagyokat sétálni parkokban... Felejthetetlen élmény a l'amour... Az első nyelves csókunk a születésnapod alkalmából... Csodálatos volt egymást felfedezni, a hosszú, filozofálgatós beszélgetéseink során... Meghitt és szép volt kéz a kézben, összebújva csinálni mindent... a vásárolgatásaink... az autokázásaink... a hosszú sms-ezések... versek egymásnak...
A fürdéseink... Amikor először vetkőztettük le egymást a strandon. A kádban összebújás, illatozó gyertyák mellett... szeretkezés piros fényben a kádban... Csillagokat nézni egymás ölében fekve a Balatonon... Hintázni a parton... Sétálni az erdőben... Gesztenyézni... Karácsonyozni... Cosmót vagy Joy-t olvasni a Velencei-tó partján... Együtt enni... Főzőcskézni...Fényképezkedni... Repülni...

Várni az sms-edet, csörgésedet, érezni a távolból is, hogy szeretsz... Vagy egyszerűen szeretni is nagyon jó érzés... volt... Más úgy az ember körül a levegő, ha szerethet és szeretve van, más kinézni még az ablakon is, valahogy szebb az ég, kedvesebbek az emberek, szebben csicseregnek a
madarak... Szebb egy rózsaszín blúz az üzletben (ilyenkor ki nem szarja le), kevésbé fáj az epilálás, és még a film is jobb a moziban... Jobb úgy felkelni és lefeküdni, de más és jobb úgy tanulni vagy dolgozni is, gördülékenyebb a munka és nem fárad el az ember...

Én így fogadom el, és nem szapullak, hogy épp ÉN nem kellek NEKED, akármi legyen. Nem bántalak már, pedig tényleg hibás vagy, de minek - Veled jártam. Ha változtatni akartál volna, elmondtad volna. Ha erre sem ment a változás, akkor csak elfogadni lehet, vagy nem elfogadni. Ez a Te döntésed. Így meg pláne nem fog segíteni semmin - örülj, hogy nincs többé, aki sérelmet okozzon. Hallottam már eddig elégszer, ha meg nem, akkor a Te bajod, nem az én hibám.

Persze ne aggódj -mint ahogy azt az sms-edben tetted-, így is nagyon jól tudom, már régebben is tudtam, hogy Neked nem kell az én szeretetem, és akkor sem hittem volna el, se jobban, se kevésbé, hogy így van, ha nem mocskolódsz - csak leírtam, mit gondolok.

Ugyanaznap:

Szia! Az előző levelem nem válasz erre, korábban írtam, de az újra is felel egyelőre. Már mindent elmondtam. Tiszteletem (komolyan), hogy a hangnem normális, régebben ilyen nem volt.

Hazaérkezés után 14 nappal:

Csodaszép volt a múlt, hihetetlen álom, de csak a múlt, és nem szeretsz Te már korántsem annyira, egy nő ezt érzi. Szinte évekig éreztem, de most már biztos vagyok benne. Csak a múlthoz ragaszkodunk mindketten, túl szép volt ahhoz, hogy vége legyen, de nem tudjuk produkálni. Gondolj arra, hogy ilyen csodálatos élményben szinte senkinek nincs része szerintem, Neked sokáig volt.

Én olyan párt akarok, aki nem sértődik meg az én dolgaimon és aki tud kezelni engem, mert kell. De Te csak rosszabb lettél az én hatásomra. Én egy labilis lány vagy, normális, higgadt, stabil párt akartam. Te egyik sem vagy. Eleinte tulajdonképpen ez fogott meg Benned és imádtam, csak magam miatt próbáltalak nevelgetni, de így az állandó megfelelési kényszer mellett már olyan
volt, amit nem tudtam elfogadni - hogy az én párom ilyen. Kicsit dilis csaj mellé nem ilyen pár kell, de Neked sem egy gyenge idegzetű lány kell.

Én tényleg nem akartalak ezzel bántani és most is álítom (amiket az előző levélben leírtam), hogy szerintem soha többé nem lesz részem ilyen csodás dolgokban, mint amiket Veled éltem át az elején, de meg sokszor utána is. De én többet szerintem nem tudom Neked elhinni, hogy én kellek. És mondhatod, hogy menekülök, de nem a küzdelem elől, hanem az elől, aki bánt, amiért ilyen vagyok és a fájdalom elől.

Piszkosul fáj, hogy ezt kell mondanom, de tudom, hogy olyasvalami/valaki után vágysz, vagy sóvárogsz, ami ha a Tiéd, nem kell úgy ahogy van. Ha meg nem olyan, mint amilyet szeretnél, bántod.

Az én reményem nem él tovább, hogy olyan lehet, mint régen, az csak egy csodalátos emlék, és boldog vagyok, amiért nekem jutott ilyen, sok másnak nem jut. Örülök, örökre van már olyan boldog része az életemnek, amire visszaemlékezhetek. A szomorú az, hogy utána nagyon elromlott, de még így is csodálatos. Volt.

Itt a vége.

A következő napokban még volt néhány levél, de ekkor már tudtam, hogy minden hiába, hiszen már két évvel korábban is volt egy hasonló eset, amikor 5 hónapig nem találkoztunk.

Mint láthatjátok, az egész szakítás e-mailben történt, az évfordulós utazásunk és a szakítós e-mail között összesen egyszer találkoztunk (és az nagyon jól sikerült).

Mindez közel négy éve történt, azóta egyszer sem találkoztunk. Tavaly nyárig egy egyetemre jártunk, de ha véletlenül összefutottunk a folyosón, akkor is azonnal másfelé vette az irányt. Gondolkodtam, hogy elmenjek-e a diplomaosztójára, de végülis későn mentem, pont akkor fejeződött be, amikor meg akartam érdeklődni az időpontot.

Welkámszex nem volt, még csók is csak jópár héttel később. Szex volt az utolsó randin is, de akkor még szó sem volt szakításról, tehát nem mondanám búcsúszexnek. Sőt, előző héten még mindennap legalább két-háromszor volt szex, egy héten át az évfordulónkat ünnepeltük:)

A kapcsolatunk első éveiben egy Tesco mellett laktam:)