Van úgy, hogy azt hisszük, pedig nem. Van, amikor nem hisszük, és mégis. Mindig máshogy van, ez a kurva nagy baj.

Sziasztok!
Az én történetem 5 évre nyúlik vissza. Akkoriban még nagyban buliztunk, így ismertem meg N-t, aki egy ismerősöm rokona volt. Volt köztünk 5 év korkülönbség, én akkoriban voltam 24 (lány), ő meg 19. Külsőleg nagyon vonzott, pont az esetem volt. Családi körülményei miatt mondhatni hamar felnőtt, komoly gondolkodása miatt nagyon tetszett nekem. Kiderült, hogy pár házzal arrébb lakik, ez vicces volt, mert előtte sosem láttuk egymást. Összejöttünk. Aztán ahogy kezdtem megismerni, rájöttem, hogy nem őt keresem. Ezt nem részletezem, de nem voltunk közös hullámhosszon, így kb. 2 hónap elteltével befejeztem ezt a kapcsolatot, és megmondtam neki, hogy úgy érzem, nem alakultak ki a szükséges érzelmek. Őt sajnáltam, mert őszintén megszeretett engem...

Ezek után nekem volt 2 kapcsolatom, az utóbbiban szinte elvesztettem önmagam, mivel az akkori párom igencsak birtokló természet volt, állandóan velem akart lenni, emiatt pedig se a családommal, se a barátnőimmel nem tudtam időt tölteni, legyen szó egy moziról vagy egy családi napról akár. Másfél év után így szakítottam a fiúval, mert nagyon elegem lett abból, hogy minden lépésemről be kellett számolnom, hogy kivel mikor mit csináltam, ezt szerintem hosszú távon senki sem tűrné el.
Gondolom érthető, hogy nem akartam tartós kapcsolatot, csak egy kis szabadságot. Ez nem azt jelenti, hogy csapongtam, meg őrült módjára buliztam, csak élveztem, hogy jövök-megyek ellenőrzés nélkül.
Közben voltam külföldön, megismertem két srácot, akik még sosem jártak Magyarországon, de mondták, hogy eljönnének majd nyaralni. Ez májusban volt 2 éve, és augusztusban terveztek volna jönni. E-mailben tartottuk a kapcsolatot, meg sms-eztünk is. Az egyik fiú nekem nagyon tetszett, de érthető módon a távolság miatt nem is gondoltam semmire vele kapcsolatban.
Ekkor tűnt fel újra N. Tudta, hogy mi volt velem végig, hisz a közös ismerősünk beszámolt róla. Egyszer összefutottunk és beszélgettünk. Ez később rendszeres lett. Mondtam neki, hogy nem szeretnék kapcsolatot, most egy darabig elég volt. Tudomásul vette. Felhozta a témát, hogy talán akkor lehetne-e egy kötetlen kapcsolatról szó, mert ő sem szeretne komolyat. Mivel vonzott, s az eltelt 3 év alatt még férfiasabb lett, belementem. Tisztáztunk pár dolgot, így közösen megállapodtunk abban, hogy nem tartozunk egymásnak beszámolóval, tart ameddig jól érezzük magunkat együtt, ha pedig valaki más feltűnik a színen, aki megérint minket, akkor szólunk a másiknak. Következett 2 hónap, ami szép volt. Mozi, séta, egyéb közös programok.
Aztán a külföldiek szóltak, hogy jönnének. Segítettem nekik, lerendeltem a szállást, megnéztem, milyen helyekre lenne érdemes elvinni őket. Aztán az egyik, pont aki tetszett nekem, nevezzük M-nek, szólt, hogy a barátja nem tud eljönni mégsem, mert lebetegedett egy kollégája, így mégis dolgoznia kell, de ő eljönne szivesen. Szóltam N-nek, hogy mi a helyzet, hogy nem tudom, ha M. jön, mikor melyik városban leszünk épp, de ha lesz időm, hívni fogom.
M. megérkezett. Elkalauzoltam, idegenvezetősködtem, megmutattam neki mindent, amit érdemes volt. Közben N. egyfolytában hívogatott, kezdtem mérges lenni rá, mivel megmondtam, hogy majd én keresem, másrészt ha felhívott, le se akarta tenni a telefont, így én nem tudtam haladni sehova. Mondtam neki, hogy a hétvégén elmegyünk szórakozni és valószínű csak reggel érünk vissza, de majd keresni fogom.
Szombaton megmutattam M-nek a másik város híres diszkóját. Busszal mentünk, mert azért egyet-kettőt inni akartunk. Jobbára csak beszélgettünk, ő sem volt táncos fajta, én sem, és dögmeleg este volt. A szállásra visszaértünk reggel, már épp aludni készültünk, amikor N. folyamatosan csörgette a telefonom. Nem akartam vele beszélni, hulla fáradt voltam és tudtam, hogy ha felveszem, akkor nem hagy majd aludni, annyi ideig beszél. Kikapcsolatam a telefont. Délután kapcsoltam be ismét, tizenhány nem fogadott hívással, meg aztán hívott idegen számról is. Amikor hazaértem, felhívtam. Akkor kaptam minden jót... Pl. rohadt kurva vagyok, meg mi az, hogy nem veszem fel a telefont, meg pláne mi az, hogy kikapcsolom meg kinyomom ha hív, stb. Mondtam neki, hogy álljunk már meg egy szóra, nem ebben állapodtunk meg, az ellenőrzésgetésből tudja nagyon jól, hogy elegem van, és egyáltalán milyen jogon kér számon rajtam bármit is, mivel nem ebben állapodtunk meg. Mellesleg tudta, hogy reggel érünk majd haza, minek kell akkor felhívni, gondolhatja, hogy nem csevegni, hanem aludni vágyom. Mindegy, mondhattam bármit, akkor is úgy viselkedett, mintha együtt járnánk, és én hogy merészelem ezt meg azt tenni. Szó szót követett, én meg megmondtam neki, hogy felejtsen el, ha nem tud a játékszabályoknak megfelelően játszani, és lekurváz olyanért, amit meg sem tettem. Ezek után letörölt msn-ről, és talán nem is köszön, ha ráköszönök az utcán.
Ez 2 éve történt. A külföldi fiúval tartottuk a kapcsolatot, egymásba szerettünk, és ma már a felesége vagyok.
N.-nek nincs barátnője, egy kapcsolata volt talán 3 hónapig.

Ezt a dolgot nem igazán értem, de leírom: Tescoban nem voltunk, gumit ő intézte, katona sem volt a kora miatt.

Üdvözlettel:
W.