Ott is aludt nálam. Mondjuk már az se tetszett, hogy nem volt az az össszebújós típus, de persze mindenki más.

Kedves blogolvasók! Mióta „szakítottunk” a történet másik főszereplőjével, csak nevetgélek magamban – persze részben magamon, gondoltam leírom a sztorit, hátha más is viccesnek tartja, vagy talán mond rá valami érdekeset. Én (30 éves nő) és ő (26 éves fiú) az interneten ismerkedtünk meg, egy chat programban. Oké, tudom, már itt rosszul kezdődik, de tudok ellenpéldákat is hozni… szóval. Miután a chaten kellemeset beszélgettünk, felvettük egymást msn-re, és onnantól kezdve rendszeresen cseverésztünk. Érdekesnek tűnt a fickó, egyedi stílusa volt, 26 éve ellenére nem untatott, szórakoztatóan és intelligensen adta elő magát. Egy idő után felvettük a repertoárba a kamerát is. Folyamatosan bókolt mennyire szép vagyok, milyen kisugárzásom van, akkor is, ha csak ülök (persze ruhában) és nem csinálok semmit, hihetetlen erotikát sugárzok. Oké, mondom, egész helyes fiú, lelkes is, bevállalnám pár menetre, aztán meg még ki tudja. Egy darabig azért eltartott, mire találkoztunk, ezalatt több ilyen kamerás beszélgetésünk is volt, azt éreztem rajta, hogy tudja mi kell a nőnek, jól bánik a szavakkal. De persze meg is tudtunk pár dolgot egymásról. Az első randi ideálisan sült el, beszélgetés, a kb. 3 -4 órás találkozó utolsó harmadában már csókolózás, és hazafelé egy kapualjban az is kiderült, hogy a kémia is valószínűleg jól működne köztünk. De hazamentünk két irányba, szép emlékekkel gazdagodva, pár lelkes sms-t váltva mikor már otthon voltunk. A következő hétre ismét találkozót beszéltünk meg, ezúttal is kellemesen töltöttük az időt, beszélgettünk órákig, komoly témákról is, majd elindultunk. Az utcán leültünk egy padra, ott estünk egymásnak. Eléggé belelendültünk ismét, és közös megegyezéssel felmentünk hozzám. Nálam is folytatódott a csókparti, egy darabig azt hittem, legfeljebb petting lesz, nem volt az a rámenős fajta. Végül hosszas bevezetés után óvszert húzott, de maga az együttlét nem sikerült túl elnyújtottra…Nekem annyi idő pont arra volt elég, hogy iszonyúan felizguljak, de nem mentem el. Célozgatnom kellett rá, hogy én úgy érzem, még nem végeztünk. Aztán erre már tette a dolgát, közepesen jó volt. Összességében úgy éreztem, nem volt az évtized kúrása, de azért még lehet benne potenciál. Ott is aludt nálam. Mondjuk már az se tetszett, hogy nem volt az az össszebújós típus, de persze mindenki más. Másnap még 2 smst váltottunk, aztán 5 napos hallgatás. Mondanom sem kell, felbaszott rendesen. Elég jó nőnek tartom magam (igen, attól még néha felmegyek a chatre, aki nem hiszi járjon utána!!), és fel nem foghattam, hogy egy átlagosan kinéző, átlagosan (se) dugó 26 éves pasi, honnan veszi a bátorságot, hogy így eltűnjön a színről és szarjon a fejemre. Nem akarom sokáig húzni, a lényeg, hogy kb. még egy hónap eltelt anélkül, hogy pont került volna az ügy végére, de ez alatt az idő alatt bizonyos időközönként mindig jelentkezett, így sose tudtam végleg lezárni, és eltenni a fiókba. Ilyenkor jellemzően azt írta sms-ben, hogy _én_ mennyire eltűntem, és mi van velem. Arról szó se esett, hogy találkozzunk. Persze mikor már 1 hónap eltelt, nem is akartam vele találkozni, legfeljebb csak azért, hogy megszívassam. Végül ma lezárult a „románc” a következőképpen: msn-en megszólított, szokásos laza stílusában, mintha mi sem történt volna, és nem kb. 1 hónapja lett volna az utolsó randink. Nyilván nem voltam vele kedves, szűkszavúan válaszolgattam. Kérdezte mi a baj, vele van-e valami bajom. Elmondtam neki, hogy rendben van, hogy nem próbált randit kérni tőlem, miután lefektetett, de akkor ne is várja, hogy lelkesedjek, ha kegyeskedik valamit rámvakkantani. Erre elismerte, hogy igazam van, de jöttek azért kifogások is, először, hogy hó végéig már alig van pénze (és hó elején mi volt??), aztán, hogy mostanában csak aludni van ideje (épp másnaposságát próbálta szabadnapján kiheverni), úgyhogy most nem tud ígérni semmit, megérti, ha a büszkeségemet a történtek sértik, úgyhogy akkor inkább köszönjünk el egymástól. Bár ezt ő sajnálja, mert kedvel, és nagyon bájos vagyok… WTF?? Mondom neki, azért ne akarjál már ennyire hülyére venni, nem vagyok ilyen naiv. De nem volt neki kedvem kifejteni, hogy ha az ember kedvel valakit és akar vele találkozni, akkor 1 hónap alatt megtalálja a módját, na és nem pattintja le ilyen könnyen, stb… Persze nem bánkódom, már leírtam amúgy is a dolgot rég magamban, csak hát idegesített, most legalább lezárult, és koncentrálhatok arra, aki igazán érdekel. :)