Mai tanítás:  Lányok, sose kezdjetek olyan férfival, aki pár hónapja van túl a szakításon, és még nem heverte ki az elsőt!

A kép innen

Kedves szakítós brigád!

Több hónapnyi olvasgatás (magamra ismerés, röhögés, elképedésâ026stb.) után határoztam el magam, hogy megírom életem legelképesztőbb történetét. Lehet, hogy ez sokak számára, nem is lesz annyira érdekes, vagy voltak ennél rosszabb helyzetben, de én a mai napig mosolyogva gondolok arra az emberre, aki majdnem egy évig megkeserítette az életem. =)
 
A story a tavalyi év elején kezdődött, amikor is (egy fájdalmas szakítás után, ami nem érdemel meg egy külön posztotâ026 =) ) úgy döntöttem, új életet kezdek! (Hányan fogadják meg ezt?) Minden nap futni jártam, sokat mozogtam (bár előtte sosem voltak súlyproblémáim, úgy éreztem a mozgás lesz az, ami levezeti a bennem felgyűlt feszültséget) szoliba mászkáltam, új frizurát vágattam, műköröm, új ruhákâ026 stb. (gondolom kitalálhattátok, h én vagyok a történet lány szereplőjeâ026). Valami hirtelen ötlettől, illetve mérhetetlen kíváncsiságtól vezérelve regisztráltam kis hazánk legfelkapottabb társkereső oldalára, hátha alapon. Beállítottam a számomra megfelelő paramétereket (lakhely, kor) majd válogatni kezdtem. =) Kiválasztottam 6 delikvenst, és vártam egy hetet, hátha felfedeznek! =) Nem tellett el egy hét, az egyik â01Ekiválasztottalâ01D, nálamnál 4 évvel idősebb úriemberre, máris heves levelezésbe, messengerezésbe, telefonálásba, majd találkozásba kezdtünk. Az első randevúig nem volt probléma a kommunikációval, minden alkalommal kedvesen, gyorsan reagált, órákig folyt a beszélgetés. Végül is, ha úgy veszem, az első randevú sem volt rossz, nőnap alkalmából virágot is hozott, sokat sétáltunk, beszélgettünk, jól éreztük magunkat. Valahogy mégis úgy éreztem valami nem klappolt. Második randi következett, ahogy a nagykönyve meg van írva mozi, ahol elcsattant az első csók. Jól éreztem magam. Megkértem, hogyha még esetleg nincsen túl a régi kapcsolatán (4 évig volt együtt előttem egy lánnyal) akkor mondja meg, és ne erőlködjünk. Persze nagy tagadás, ő a jövőbe tekintâ026bla bla. Egy hónapig gyönyörű volt minden, fürdőkbe, kirándulni, moziba jártunk, a lehetőségekhez képest sokat voltunk együtt, mivel akkoriban voltam utolsó éves a főiskolán, és a hét java részét a suliban töltöttem. Szülőknél bemutatkoztunk, minden szépen indult. Aztán, hogy â01Emegünnepeljükâ01D magunkat, elmentünk egy hosszú hétvégére egy fürdővárosba. Már az induláskor sem stimmelt valami vele, szótlan volt, mogorva, ami többször is előfordult már, annak ellenére, hogy én kedvességgel próbáltam őt â01Enyugtatniâ01D, a semmiért. Sosem volt oka, hogy miért ilyen. Aztán, amíg ő zuhanyzott, megtaláltam a volt barátnője képét a tárcájában. Akkor kellett volna lépnem, mert már előtte is voltak arra utaló jelek, hogy nem lépett túl a lányon. Persze jól összevesztünk, és akkor megindultunk a lejtőnâ026 Állandó veszekedések, viták, olyan súlyos szavak dobálása, amiket normális ember nem visel el, állandó befordultság, csak magával és a kis problémáival törődés, önzőség, letargia, ok nélküli befordulás. (erősen javasoltam neki, h forduljon szakemberhezâ026) Nem tudom miért, hülye voltam, vagy túl vonzódtam hozzá, mégsem dobtam ki. Nagyon sokat bántott (csak szóval) fájdalmat okozott, mégsem dobtam ki, mert nem volt időm a diplomamunka és az államvizsga mellett ilyenekkel foglalkozni. Ennek ellenére állandóan cseszegetett, nem hagyott tanulni, a legfontosabb vizsgáim előtt veszett össze velem, persze msn-en, mivel személyesen sosem mert elmondani semmit sem. A diplomaosztómon is egy lánnyal flörtölgetett, miközben én mitsem tudva róla boldogan avanzsálódtam szakemberré. A kapcsolatunk â013egyik- végpontja egy balatoni baráti nyaralás volt, ahonnan majdnem hazajöttem, mert napokig, megalázás céljából hozzá sem szólt, mindezt persze a barátaim előtt. Közölte, h kövér vagyok és sportoljak (feljebb írtam, minden nap sportolok, és nincsenek súly problémáim) bennem nincsen semmi szeretni való,és ő engem képtelen szeretni, az előző súlyos sebeket ejtett rajtam, nem működik, stb. Előtte sem mondta egyszer sem h szeretâ026 A hab a tortán mégis az volt, amikor megtalátam a volt csajának a MEZTELEN képeit a telefonjábanâ026 Kidobtam. Akkor véglegesen le kellett volna zárnom ezt a dolgot, hiszen előtte 4 hónapig csak bántott, csesztetett, és még nem is szeretett.
1 hónapig nem is hallottam semmit felőle, én mégis szenvedtem, nem értettem, hogy miért viselkedett velem így, valahogy nem tudtam túl lenni rajta. Magamon röhögök, hogyan lehettem ekkora egy hülye! =) Valahogy újra elkezdtünk beszélgetni, találkozgatni. (ismétlem: Én hülye) Barátnőim óva intettek, 3 napig tart a csoda, de én csak azt hajtogattam, mindenki megváltozhatâ026 Perszeâ026 Tényleg â01Emegváltozottâ01D, kedves volt, udvarolt, olyan dolgokat tett, amiket előtte még sosem, gondoltam tényleg révbe érhetünk. Aztán egy összeveszés után megint visszafordult a régi önmagához, bántott, bunkózott, kihasznált, csak a sírás és a fájdalom volt utána, ahogy előtte lévő fél évben is. Persze, a volt barátnő is valahogy mindig feltűnt a színen, valahogy mindig bekavart, és őt is mindig felzaklatta ez. Amikor szakítottam véglegesen vele, akkor bevallotta, h vak volt és ostoba, h nem jött rá előbb, h mennyit érek a számára, és h csak az előzővel foglalkozottâ026 Paff!
 
Teljes letargia, összeomlás, de végül nagy megkönnyebbülés, h megszabadultam tőle. Akkoriban ismerkedtem meg, mint derült égből a villámcsapás, a mostani párommal, akivel azóta is a legnagyobb szerelemben, boldogságban élünk. Ahogy ezt az exem megtudta, rögtön hadjáratba kezdett. Minden két hétben (mert nála kb. ennyi volt a hatóidő, és a gondolkodási idő egy egy problémára, bármiről is legyen szó..) szóval minden két hétben írt egy velős levelet, h így bánja, úgy bánja, így megváltozik, úgy megváltozikâ026 És érdekes, a szakításunk óta több mint 4 hónap telt el, és azóta is irogat. És lássatok csodát, most már SZERELMES!! Dalszövegeket, verseket küldözget, h én vagyok álmai asszonya, egyszer még úgyis visszaszerez, ezt ő megálmodtaâ026stb. Csak azt nem értem, h az együtt töltött fél év alatt, erre miért nem volt képes?!?! Persze mindezt olyan címszó alatt, h nem azért írja, mert látja rajtam, hogy boldog vagyok. Persze pityu! Levakarhatatlan azóta is! =)
 
És hogy mi ebből a tanulság? Lányok, sose kezdjetek olyan férfival, aki pár hónapja van túl a szakításon, és még nem heverte ki az elsőt. Legyetek résen fényképek és bármilyen exhez fűződő tárgy esetében. Ne bízzatok meg benne, h neki már az előző semmit nem jelent, hiszen ahogy a fenti példa mutatta, valószínűsítem, hogy mellettem is a legnagyobb nyugalomba irogatott drága elődömnek, h úgyis visszaszerzi, és még az övé lesz...És a legfontosabb: Sose adjatok második esélyt!