Lehet nem fake egy történet, amiben az izzadós fiú röhögve fingik a randikon?

Szereplők

Én Matild 24

György 30

2008 tavaszán találkoztam először Gyurival. Egy buliban futottunk össze ahova egy barátnőmmel érkeztem. A barátnőm régi ismerőse volt. Beszédbe elegyedtünk. Normális volt, barátságos, jó fej. Külsejével kapcsolatban semmi különös benyomás. Nem volt bűn ronda, de hejjespasi sem. Inkább olyan átlagos. Baseball sapka volt rajta, ami egész este takarta a kobakját. Jól eldumáltunk.

Másnap reggelre egy üzenet várt tőle iwiwen, hogy mennyire elvarázsoltam és új rajongóm akadt a személyében. Levelezni kezdtünk és kedvességével, figyelmességével egyre szimpatikusabbá vált nekem. Kiderült, hogy hónap végén elutazik külföldre melózni, és csak év végén jön haza. Mielőtt ez megtörtént még 2x találkozunk, de csak futólag. Előbb megint egy buliban, utána meg elbúcsúzni. Sapka nélkül sajnos még kevésbé volt vonzó. Kopasz volt, ami nekem annyira nem gyere be. Bár van akinek jól áll, de úgy gondolom ahhoz szép fejforma kell. Neki nem volt. De hát nem mindig arról van szó, hogy értékeljük a belsőt? Mert hiába jóképű valaki ha seggfej. És mivel ő olyan aranyos volt nem akartam pusztán a külső miatt leírni.

Szóval az utazás ellenére folytattuk a levelezést. Gondoltam így jól megismerjük egymást mire hazajön, aztán majd eldől mi legyen. Jó nagy barom voltam. Neten nem ismerkedünk. Mert nem lehet igazán megismerni a másikat. Ahhoz igenis kell a személyes kontaktus. Irkálhatunk ezer levelet de az nem ugyanaz. Az ember ugyanis hajlamos idealizálni a képet, és a sorok közé belegondolni amit szeretne. Így én is hamar úgy éreztem hogy beleszerettem Gyurkába. Hónapokig leveleztünk, telefonáltunk, msn-eztünk, kameráztunk, mindent ami kell. Lelkesen vártam, hogy nyáron hazajöjjön 1 hét szabira. Tervezgettük, hogy majd milyen szuper dolgokat csinálunk együtt. Csakhogy sorra derültek ki Gyurciról a dolgok.

Például hogy milyen spórolós emberke. Ami nagyon dicséretes tulajdonság egyébként. De én nem értékeltem annyira, hogy folyton nekem kell fizetni a randikon. Ugyanis azt a szuper megoldást választotta ahhoz, hogy ne költsön feleslegesen, hogy nem hordott magánál soha készpénzt, csak bankkártyát. Mert úgyis lehet azzal mindenhol fizetni ha nagyon kell. Aha, jah. Kivéve a buszon a jegyért, a cukrászdában a sütiért, a büfében a várnál, mert épp megszomjazott a hőségben, vagy a Margit- szigeten a vattacukrosnál és még sorolhatnám. Egyébként nem várom én el, hogy a pasi fizessen folyton. Nem erről van szó. De ne már állandóan én. Már a szőr felállt a hátamon ha meghallottam, hogy bocsi de van nálad annyi kp hogy..? Szőr a háton? Na igen erre is visszatérünk még később.

A spórolásnál csak az izzadása volt idegesítőbb. Szegény, tudom hogy erről nem tehet, és lehet nem tudom kellőképpen átérezni, mert én akkor se vagyok képes izzadni ha sátrat verek egy szaunába, de azt gondolom biztos lehet ez ellen valamit tenni. Én legalábbis mindent megpróbálnék, ha nekem lenne ilyen problémám. Mert az ha letusolsz és 5 perc múlva patakokban folyik minden porcikádról a víz, az tutira nem teljesen normális. De ő még csak izzadásgátlót sem hasznát. A kis tisztasági csomagja egy darab tusfürdőből állt, meg egy nagy 2 l-es kiszerelésű láthatóan megromlott testápolóból, (mert a nagy olcsóbb) amit elmondása szerint 2 évvel korábban vásárolt. Metroszexuálisnak semmiképp sem nevezhető a muki az biztos. Oké fura ha a hímnemű többet van a fürdőszobában mint a nő. Nem kell hogy szedje a szemöldökét és polírozza a körmét, de ennél azért több testápolást igénylek egy férfitől. És mindehhez nyár közepén 800 fokban még jól be is öltözött. Hosszú ujjú ing, és alá még pamut póló, ami azért kell szerinte, mert az beszívja az izzadságot. Hát nem is tudom. Lehet pusztán egy rövid lenge pólóval jobban járt volna? És a másik nagy gond az volt, hogy az izzadt, ragacsos testével folyton ölelgetni akart. Ájjjj! Így hiába a sok szerelmes levél és a jó kis beszélgetések, de mikor ott volt fizikai valójában, akkor valahogy a vonzalom csak nem akart megjönni. Hab volt a tortán hogy a feje totál ki is ragyásodott a melegben, tele volt apró piros kiütésekkel, amit egy legyintéssel elintézett, hogy ez gyakran előfordul, majd elmúlik. Kezelés semmi. Remek.

De ami még ennél is jobban zavart, hogy akkora galambokat eregetett mellettem, hogy a döbbenettől szóhoz se jutottam. Simán a városban sétálva. Esti romantikus andalgás nesze neked. Nem hogy visszafogta volna magát, hanem még rá is tolt és jókat röhögött. Majdnem összedőlt a lakótelep. Nem vagyon én prűd vagy ilyesmi. Nem kell hogy bélcsavarodást kapjon mellettem akivel együtt élek, de azért na ne már. Fúúúj. Szóval mire visszautazott már eléggé repedezőben volt a róla kialakult kép. De egyébként természetre meg még mindig kedves és aranyos volt. Vetekedett bennem a jó pár hónap msn-ezés, amikor tényleg jól éreztük magunkat együtt és ez az elmúlt „csodás” egy hét.

Így tanácstalanságomban úgy gondoltam, kap még egy esélyt. Visszagondolva fogalmam sincs, minek erőltettem. Folytatódott a levelezés. Ősszel egy hétvégére én utaztam ki hozzá és nagylelkűen felajánlotta, hogy kifizeti a vonatjegyem. Elfogadtam. A nyári költekezés után nem éreztem pofátlanságnak. Kirándultunk, elvoltunk. Már eléggé lehűlt az idő így nem izzadt annyira, de a fingásról még mindig nem szokott le.

A kiskaput végleg aztán az tette be, mikor hazaérzésem után 2 héttel újra hazajött Ő is. Szép swarowski fülbevalót hozott ajándékba. Örültem is nagyon, de egy idő után ezzel is felbosszantott. Mert ő is kapott ajándékot tőlem, de nem váram el, hogy összeszarja magát tőle. Ő viszont folyton azt kérdezgette, hogy „na mit szóltak anyukádék a fülbevalóhoz, és mit szóltak a munkatársaid és mit szólt ez, és mit szólt az?” Mintha legalábbis gyémántot hozott volna. Lehet bunkóság de idegesített.

Na de a végső csepp a pohárban a háta. Hogy neki kezelésre kell mennie és segítenem kéne. Kiderült hogy lézeres szőrtelenítésre jár. (egészségpénztáron keresztül ingyen volt, mielőtt valaki csodálkozna hogy lehet ha annyira spórolós) Alapból még örülnöm is kellett volna egy ilyennek, hisz végre itt van valami a testével kapcsolatban, amivel törődik. Egy ilyen kezelés előtt viszont le kell borotválni az érintett területet. Történetesen a hátát. Anyukáját szokta megkérni, de most elfelejtette. Megtenném hogy leborotválom én? Velem van a baj hogy én ettől undorodtam? Lehet nem így éreztem volna ha igazán szeretem, de így besokkolt hogy én távolítsam el a kis gyapját.

Utána hónapokig nem tudta megemészteni hogy vége lett. Én voltam a szemét aki átverte. Főleg mert ősszel ráadásul megismertem valakit, akibe tényleg beleszerettem. És ő összekombinálta, hogy a másik miatt lett vége. Én meg nem akartam örökre aláásni az önbecsülését azzal, hogy a képébe vágom hogy azért lett vége, mert egy izzadós, szőrös hátú finggép vagy. De hibáztam én is. Mert ha nem neten ismerkedünk és levelezgetünk hónapokig akkor mindez, hogy mi mennyire nem passzolunk kiderül 1-2 hét alatt, és nem alakul ki olyan kötődés részéről sem, hogy ennyire fájó legyen neki a szakítás. Így viszont jó fél év után nehezen fogta fel, hogy igazából tévedés volt az egész.

De azért nem tartott sokáig a bűntudat bennem, mert elkezdett szemétkedni. Pl. az új pasimnak leveleket irkált rólam. Korábban rábeszélt egy netes szépségversenyre, ami még akkor is tartott. Szakítás után oda is beírt, hogy mennyire nem vagyok szép, és lepontozott. Tiszta ovi. Végül mikor év elején végleg hazajött, elkezdett hívogatni, hogy találkozzunk és beszéljük meg. Épp melóból tartottam haza este. Leráztam, hogy fáradt vagyok. Útközben átmentem egy bevásárlóközponton és ott nézelődtem, mikor egyszer csak a hátam mögött termett. A frászt hozta rám. Gondolom végig követett a sötétben. Nézett bambán, aztán elhúzott. Mi mondjak, nem voltam nyugodt egy ideig. De aztán szerencsére leállt.

-FIN(G)-