Zsolt sem érti, mi sem értjük, mi volt a gond a történetben. Ha minden igaz, szerette volna meglepni a szerelmét, de a lány az örömkönnyek helyett jól behisztizett. Sajnos ez sokszor megesik nemtársaimmal, ilyenkor vagy túlléptek ezen, vagy mint Zsolt tette, jól kirúgtok minket a picsába.

Ez egy valós történet, amiből talán mindenki tanulhat egy picit.

13 óra munka után átugrottam a barátnőmhöz akivel lassan 1 hónapja voltunk együtt. Hajnalban jöttem el, 5 kor keltem és újabb 13 óra munka várt rám, ezután este átutaztam a fél várost hogy megszerezzek neki valamit amiért már nagyon rágta a fülem. Estére kellemes programot szerveztem, szauna, fürdés, lazulás csak ketten.
Mikor átértem hozzá és átadtam az ajándékot, nagyon örült.
De 5 perc múlva már tombolt és én lebénulva bámultam ahogyan egy felnőtt földhözveri magát hiszti közben és letépkedi magáról a ruhát, csak azért mert nem tetszik neki a fürdőruhája. (mivel egész nap otthon volt és előre tudott a tervről megértem hogy nem tudott beszerezni újat)

Úgy gondoltam hagyom üllepedni az élményt, mert nem tudnék kultúrált formában hozzászólni, de ő addig piszkált hogy mindjak már valamit hogy mondtam.

"- Mit akarsz hallani?
Hogy nem viselkedtél emberhez méltóan?
Azt hogy nagyon megleptél és csalódtam benned?
Azt hogy nekem erre nincs szükségem?
- Jó akkor beszéljük meg!
- Épp most beszéltük meg."

Részemről a tanulság enyi: Rövid időre bárki lehet normális.És ha valaki nagyon nyeregben érzi magát, az már nem becsüli meg annyira amit kap a másiktól elkezdi bontogatni a szárnyait, és nézegeti medig mehet el, hogy hol van a határ.

Aki viszont vissza akar élni a kedvességgel, az nem érdemli meg. Nemhogy a kedvességet, de talán az ismeretséget sem.