"Az életem úgy alakult, hogy a zsidóságom akaratlanul mindenütt jelen volt. (...) Ez problémát sosem okozott (vagyis mint később kiderül, egyszer azért mégis)." Ezzel zárom a hetet, sziasztok!

Sziasztok,

az én történetem egészen friss, úgyhogy gyorsan kiírom magamból, mielőtt tudatosan elfelejteném. Az előzmények kapcsán szó lesz a származásomról (nem örülök, hogy a történetemben szerepet játszott, de ez van).

Egy 19 éves zsidó lány vagyok, izraeli anyával és magyar zsidó apával. Szüleim kiskoromban elváltak, anyám hazaköltözött Jeruzsálembe, én maradtam apukámmal itt, Budapesten. Élem az egyetemista éveimet, és amikor csak tehetem, meglátogatom Anyut. Szerencsére eddig minden nyaramat kint tölthettem (a világ egyik legszebb országában). Az életem úgy alakult, hogy a zsidóságom akaratlanul mindenütt jelen volt. Mindkét szülőm vallásos, minden zsidó ünnepet rendesen megtartunk, apám egy zsidó iskolában tanít judaisztikát, én ugyanebben az iskolában érettségiztem, zsidó közegben voltam világ életemben. Bár furcsán hangzik, mégis biztosra kijelenthetem: nem én alakítottam ilyenné az életemet. A történetemhez még hozzátartozik, hogy lesüt rólam, hogy nem itteni vagyok. Fekete hatalmas göndör hajjammal, barnásabb bőrömmel, kicsit kigúvadt szememmel és rendesen horgas nózimmal feltűnő jelenség vagyok. Ez problémát sosem okozott (vagyis mint később kiderül, egyszer azért mégis), sőt, olyan is volt, hogy élveztem, ha megbámulnak. Az apai szigornak ellenállva gimis korom óta kihívóan öltözködöm, kirakom amim van, mert örülök, hogy van, és úgy gondolom, előbb utóbb sajnálni fogom, h amíg még volt, nem mutogattam.

Na de térjünk a tárgyra. Tavaly nyár végén, miután hazajöttem anyutól Jeruzsálemből, volt pár hetem, hogy az itteni barátaimmal is elbúcsúztassam a nyarat. Rendes tempóban buliztam. Nem éltem szűzies életet, de ügyeltem arra, hogy csak akkor feküdjek le valakivel, ha tényleg megfog benne/rajta valami. Augusztus utolsó hetében elvonatoztunk néhányan pár napra Siófokra. Közösen kibéreltünk egy nyaralóféleséget, és élveztük a Balatont, szinte minden nap hajnalig pancsoltunk, iddogáltunk a vízparton, nagyokat beszélgettünk, és élveztük a nyár utolsó napjait. A volt barátom is ott volt, és valahogy az alkohol és a nosztalgiázás úgy hozta, nem bírunk a hormonjainkkal, és amikor már mindenki visszaindult az apartmanba, egymásnak estünk, és szeretkeztünk egy hatalmasat. Romantikus volt és gyönyörű. De egyikünk sem akarta volna folytatni ezt a kalandot. Mindketten lezártnak tekintettük egymást továbbra is. Hazaindulásunk előestéjén vetettem fel, hogy mi lenne, ha elmennénk egy kicsit szórakozni valami diszkóba. Egyikőjük sincs oda a nyilvános szórakozóhelyekért, kicsit sznob társaság, az unszolásom ellenére nem volt kedvük hozzá, így mondtam nekik, jó, akkor megyek egyedül. A volt barátom ekkor úgy döntött, mégis jön velem. Ketten nekiindultunk az éjszakának, és találtunk is viszonylag gyorsan diszkót, ami tömve volt fiatalokkal. Eleinte engem is picit taszított, hogy mindenki teljesen részeg volt, és a pulthoz érve hárman is belemarkoltak a seggembe. De nem érdekelt különösebben, bulizni jöttem, kértünk piát, az exem nehezen oldódott fel, én egy kevéske alkoholtól is teljesen laza és önfeledt leszek, viszont most rendesen ittam. A volt pasimat kiszemelte magának egy szöszi, én elkezdtem táncolni, hogy ne zavarjam őket. Egy bikinifelső és egy miniszoknya volt rajta, gondolom mondanom sem kell, hogy többen is próbálkoztak. Egy harmincév körüli srác tetszett nekem a leginkább. A stílusával voltak problémáim, mert egy lassabb számnál úgy táncoltunk, hogy az egyik keze a fenekemen pihent, a másikkal pedig a mellemet simogatta. Ekkorra már sok pia volt bennem, és emberből vagyok, jól esik, ha simogatnak, jól esik, ha egy helyes pasi közeledik, jól esik, ha megmozgatja az érzékszerveimet. Megittunk egy sört. Nem sokat beszélgettünk csak smároltunk, majd újra táncoltunk. Kezével a fenekemről lejjebb csúszott, a miniszoknyám alá, majdpedig visszafele, a bugyimhoz. Benyúlt a bugyimba, és éreztem az ujját magamban. Őszinte leszek: jó volt. Az expasim ezt persze félszemmel figyelte, oda is jött hozzám, h menni kéne, és disztingváljam magam, és ne viselkedjek úgy, mint egy kurva. Szegénynek leordítottam a fejét. Ott is hagyott, én meg maradtam tapperolós fiúval, akiről csak annyit tudtam, h Krisztiánnak hívják. Még aznap éjjel átmentem hozzá, és dugtunk. Nem volt romantikus, de embertelenül élveztem. Ügyes és tapasztalt volt. Együtt ébredtünk, én sietősen elmentem tőle az apartmanba, mert tudtam, a többiek már szedelőzködnek, a vonat meg két óra múlva indult. Emilcímet cseréltünk. Mint minden kalandommal, evvel sem foglalkoztam igazán, nem viselt meg, nem lettem tőle különösebben boldog sem, de összességében egy kellemes élmény volt. Mire hazaértem, már várt egy emil tőle. Azt írta, szeptembertől Pesten fog dolgozni, köszöni a szép élményt, és reméli, majdmég összefutunk. Nem válaszoltam. Nem igazán érdekelt, hogy összefutunk-e még. Elkezdődött az egyetem és a tanulás, viszonylag komolyan vettem a kötelességeimet, jól akartam csinálni, amit csinálok, és így ment ez már hat hónapja. Pár hete egyetemre menet felszálltam a Körúton a villamosra, bújtam a jegyzeteimet, fel se néztem, ezért észre sem vettem, hogy ott áll ő egy haverjával. Csak arra lettem figyelmes, hogy egy idegen hang elég hangosan azt mondja valakinek (és a valaki mint kiderült a Krisztián), nézd azt a zsidó szukát, ilyen kis kurvákkal van teli az ország, maradtak volna a gázkamrában. Eleinte nem is fogtam fel mi történt, felnéztem oda, ahonnan a hang jött és egy bakancsos kopasz fiatalt láttam, és azt a kérdést fűzte még ekkor a mondandójához, hogy: mi van bazdmeg? És ekkor láttam, hogy áll mellette valaki, aki lesüti a szemét, és zavartan vigyorog. Nem volt kétséges: Krisztián volt az, felismerem. Nem szólt hozzám, nem mondott semmit, gondolom nem akart lebukni a haverja előtt, hogy ismer engem, sőt, már meg is dugta ezt a zsidó lányt. Leszálltam a villamosról. Szégyelltem magam, hogy egy olyan fiúval összeálltam, akinek ilyen haverjai vannak. Soha senkinek nem mertem elmesélni. Különösen az exem és az apám előtt szégyellem magam.