Most aztán dobhatjátok csuklóból az MNK-kat, ez most tényleg az a helyzet, de mi mást lehet várni egy 17 éves lepedőakrobatától.

 

Kedves szakítósbloggerek!

Rendszeres olvasótok vagyok, mostanában azonban észrevettem, hogy
kevés olyan történet volt a blogon, aminek elolvasása után kéjes
vigyorral dőlhettem hátra, hogy hát igen, MNK. Pedig eleinte rengeteg
ilyen történet volt, így mindig jól esett vígsztalódni, hogy nem csak
velem szemetek a nők, mással is előfordul. Így most szeretnék küldeni
egy történetet, ami körübelül 2 hete esett meg velem. Én a fiú 21, ő a
lány 17 éves.

Megismerkedésünk története nem túl izgalmas, így most abba nem mennék
bele. Maradjunk annyiban, hogy az első randi ágyjelenettel végződött,
a telefonjába "szerelmem" néven kerültem bele, és egyszerűen
fantasztikus volt minden. Úgy éreztem, hogy 2 csalódásokkal és nem
működő kapcsolatokkal teli év után most végre van valakim, akivel
mindkét oldalról dúl a szerelem és nem is akárhogy, hanem ahogy a
mesében is van, első látásra. Így telt el kicsit több mint egy hónap.
Mondjuk közben is furcsáltam a kapcsolatunkat, egy buliban se voltunk,
se moziban, általában nála töltöttük az időt hosszú beszélgetéssel és
persze a lepedő gyűrésével. Azonban mégse mondanám csak testi
kapcsolatnak, szerelmesek voltunk. És nem is én kényszerítettem ilyen
tevékenységre, általában mindig kitaláltam valami programot, de csak
az volt rá a válasz, hogy "Á, most nincs kedvem, inkább gyere át".


Egy hónapos hófordulónk után azonban egy apró eseménnyel gyökeresen
megváltozott minden. Péntek estét beszéltük meg találkozónak, és én
péntek délután ennek megfelelően rá is telefonáltam, hogy akkor
hamarosan indulok, már várom, hogy láthassalak, stb. Erre egy kis
meghökkenés volt a válasz, elfelejtette, hogy megyek és már
megbeszélte a barátnőjével, hogy vele lesz kettesben, mert olyan
időszaka van, hogy szüksége van rá (ez nem tartozik ide, hogy miért,
de ebben igaza volt). Mondom, jó, előfordul, akkor legyen holnap.
Ennyiben maradtunk. Másnap hívom, hogy akkor mennék hozzá. Erre jön a
válasz, hogy tudhatnám, hogy szombat este a barátnőjével szokott
aludni. No azért ezt már nem hagytam szó nélkül, számon kértem, hogy
mi az, hogy 2 egymást követő nap is randit ígér és lemondja. Egy hónap
után ez volt az első veszekedésünk. De megbeszéltük és vasárnap
tényleg összejött a találkozó. Viszont itt megtudtam, hogy pénteken és
szombaton is bulizni volt a barátnőjével, így most direktbe
rákérdeztem, hogy velem miért nem volt egyszer se hajlandó elmenni
bulizni. És erre jött a válasz, aminek hallatán bennem egy világ
omlott össze és a kórus rákezdhet az MNK skandálására: "Tudod én úgy
szeretek bulizni, hogy odamegyek idegen srácokhoz és úgy táncolok
velük, hogy provokálom őket, aztán mikor már épp megcsókolna, akkor
nevetve otthagyom." Ezek után ártatlan szemekkel hozzátette:
"Szerintem az neked rosszul esne ha látnád, ahogy összefogdossák a
mellemet meg a seggemet, így nem akartam, hogy gyere." Hát én csak
álltam mint f*sz a lakodalomban és vigyorogtam kínomban. Mert
egyáltalán nem ilyennek ismertem meg. Tudom, ott kellett volna abban a
minutumban hagynom. De nem tudtam, mert szerettem. Sőt, imádtam.

Rá egy hétre végül ő adta meg a kegyelemdöfést. Az indok: "Nagyon
megijesztett az a múltkori hisztid, én nagyon nem bírom elviselni ha
egy pasi hisztis". Tudtam, hogy így jó és hogy örülnöm kéne, amiért ő
lépte meg azt, amire én képtelen voltam, de mégis hihetetlen fájdalmat
éreztem és érzek. Azalatt az egy hónap alatt én tényleg azt éreztem,
hogy megtaláltam álmaim nőjét. De hát nem jöhet össze minden. És most
lehet MNK-zni, lehet hülyézni, kíváncsi vagyok a véleményekre. :)