innen loptam

Kedves Szakítós!

Az én kis sztorimâ026

Rendszerváltás idejének környékén, én 21 éves hajadon, ő közel dupla annyi idős és családapa /feleség+gyerekek/.

Egy munkahelyi rendezvényen ismerkedtünk meg, ő a rendező cég egyik vezető beosztású embere volt és bár minden pasi nagyon kultúráltan próbált csajozni â013 amiből ő sem volt kivétel â013 ő valahogy a távolságtartó, de rendkívüli érzékiséget árasztó magatartásával láttatta meg magát. A 2 napos rendezvény ideje alatt pár mondatos beszélgetéseken kívül â013 az is a munkára koncentrálódott â013 semmi nem történt, de a következő héten minden nap felhívott, hogy látni szeretne, ebédeljünk együtt. Nemet mondtam, gondolván 1 hét tömény sikertelenség után csak feladja â013 mivelhogy barátom volt. Ez a srác volt életem első fiúja és vele volt életem első szexuális kapcsolata is, ami sajnos a lehető legpocsékabb volt és az azóta eltelt idő alatt sem sikeredett jobbra...inkább nevezném maszatolásnak, mint szexnek. Tehát innen már talán érthető, hogy bár vevő lettem volna az idősebb úr érzékiségére, a helyzet viszont nem volt a legoptimálisabb. Szegény barátomnak a â01Emaszatolásonâ01D kívül volt még egy számomra rendkívül negatív tulajdonsága: imádta a focit, játszani és nézni is és bármelyik kedvéért képes volt felülírni bármilyen, már megbeszélt programot.

Tehát 1 hétig tartó telefonos â01Eüldözésâ01D után idősebb úr még mindig nem adta fel és már vacsorára váltott át a meghívás, de még mindig nemet mondtam. Aztán egyik nap azzal hívott fel, hogy elutazik a következő héten pár napra hivatalos ügyben, de előtte még szeretne látni.

Péntek este vár és kér, hogy vacsorázzunk együtt, semmi mást nem akar már, csak szeretne látni.

Nekem arra a péntek estére megbeszélt programom volt a barátommal, egyik haverjának a születésnapi bulijába voltunk hivatalosak, tehát ismét nemet mondtam. Az idősebb úr erre azt felelte, hogy ő ott lesz a randi helyen és várni fog, akár elmegyek, akár nem. Mondtam, nyugodjon meg, nem fogok elmenni.

Még aznap este a barátom megpróbálta módosítani a péntek esti buliba indulás időpontját, mert valamilyen teremfoci meccse lett volna és így csak viszonylag később tudtunk volna elindulni a buliba. Nyilván kértem, hogy lehetőség szerint legalább most ne változtasson, de maradt a teremfoci elsőbbségeâ026

Kisebb cirkusz után sem változtatott az álláspontján, nálam meg elszakadt a cérna: miért is vagyok még ezzel a sráccal? Miért mindig én kerülök hátrébb a sorban?

Másnap is jött a menetrendszerű telefon az idősebb úrtól, kicsit évődtem már vele, de még mindig nemet mondtam a találkozóra.

Aztán eljött a péntek, délelőtt meg a telefonos könyörgés, hogy várni fog â026

A barátomat meg én győzködtem, hogy legalább most az egyszer ne a focié legyen az elsőség, de nagyon elbagatelizálta a dolgot, mondván, hogy 1-2 óra késés miatt nem kellene ekkora patáliát csapnom, menjek előre ő meg majd a foci után, jön utánam a buliba.

Számomra itt volt vége a dolognak vele.

1 órás késéssel, de elmentem az idősebb úr által megadott randevú helyére, ahol még mindig várt rám és egy szóval sem említette az 1 órás várakozását. Kézcsókkal üdvözölt â013 mert még mindig csak magázódtunk - és egy hatalmas, gyönyörű hófehér liliomcsokorral.

Tudtam nagyon is jól, hogy a nagyon kellemes vacsora milyen irányban fog folytatódni, de már egyáltalán nem érdekelt semmi, csak az, hogy itt van egy pasi â013 aki ugyan majdnem dupla annyi idős, mint én â013 és meg van értem veszveâ026

Hihetetlenül gyengéd és türelmes szerető volt, rendkívüli erotikával megfűszerezve. Tőle megkaptam mindazt, amit az â01Eexâ01D barátomtól nem, nevezetesen: összeért az ég a földdel,

és sikerült megismerkednem az orgazmussal /is/â026tökéletes volt vele az ágyban.

Imádta a hosszú előjátékot, ami számomra addig szintén ismeretlen volt. Másnap hazafelé már tudtam, hogy a focibolond barátommal végleg vége, semmi értelme együtt maradnunk. Délután számon is kérte a hollétemet és hatalmas nagy veszekedés lett a dologból â013 azt hazudtam, hogy az egyik barátnőmmel voltam discoban. Nem akartam belegyalogolni a lelkivilágába, a focira fogtam minden baj forrását és válaszút elé állítottam: vagy a foci vagy én! Tudtam jól, hogy mit fog választani â013 be is jött, hogy a foci, bár azt mondta, hogy nem is szeretem őt igazán, ha ilyet kérek tőle. Valahol lehet, hogy igaza is volt.

Az sem érdekelt, ha az idősebb úr soha többé nem jelentkezik, mivel nem ígért semmit búcsúzáskor én meg nem kérdeztem meg, hogy mi lesz ezután.

De jelentkezett, ahogy visszajött a külföldi kiküldetésből rögtön és én már nem kérettem magam, amikor randira hívott /â01Dfurcsaâ01D mód ekkor is kaptam egy csokor liliomot/.

Innen kezdődött a szeretői viszonyom, ami hosszú-hosszú évekig tartott.

Megbeszéltük, hogy melyikünk mit szeretne elkerülni â013 ő pl. a terhességet, a hisztiket. Elmondta, hogy a házassága elviselhetőbb, ha van egy külső kapcsolata, olyan a neje amilyen, rengeteg a hibája, de soha nem akar elválni tőle én meg a korosztályom éretlenségét neveztem ki oknak. Az sem zavart különösebben, hogy a dolognak nem volt semmiféle perspektívája.

Egyszerű volt a kapcsolat és átlátható, minden bonyodalomtól mentes. Mindenki azt kapta, amire számíthatott: heti 1-2 alkalommal pár óra vegytiszta testiség és némi érzelem.

Mielőtt bárkinek is bármiféle anyagiakkal kapcsolatos gondolata támadna, ki kell, hogy ábrándítsam: semmiféle anyagiak nem játszottak semmiféle szerepet semmilyen formában.

Még a randikra hozott virágok száma is redukálódott: 1 csokorból 1 szál lett.

Eleinte az idősebb úr haverjaitól kölcsönkért lakásokban találkozgattunk, de aztán egy kis mini garzon lett a â01Eszerelmiâ01D fészkünk.

Változás csak a garzonok címében volt, ha az egyiknek megszűnt a bérlete, pár hét múlva volt másik, a köztes időt pedig a haverjai által biztosított lakásokban â01Evészeltükâ01D át.

Mindaddig, míg az éppen aktuális bérlet megszűnt, mert a tulaj fel akarta újítani. Nem tűnt nagy problémának, mert mindig volt helyette másik. Addig is eleinte az egyik haverjához mászkáltunk randikra, de aztán pár hét elteltével sem lett újabb â01Esajátâ01D lakás. Aztán kis idő elteltével már a haverjához sem mehettünk, mert rokonok érkeztek látogatóba â013 pár hétre. Kicsit furcsa volt ugyan, de nem tűnt gyanúsnak. Még.

Aztán eltelt 3 hét úgy, hogy szinte még telefonon sem beszéltünk â013 előtte 1 hét â01Ekihagyásâ01D is alig volt â013 amikor már azt hittem, hogy vele történt esetleg valami, felhívtam érdeklődően.

Mondta, hogy nincs különösebb baj, csak annyi, hogy ő szeretné befejezni a kapcsolatot, mert kezd már nagyon egy házassághoz hasonlítani. Abból meg már van egy.

Nem is igazából értettem, hogy mit mondott, nem hittem a fülemnek. Ő meg kihasználva a helyzeti előnyét lekeverte a beszélgetést valami bla-bla dumával, minden szép és jó volt, maradjon meg szép emlékként meg hasonlók és letette.

3 napig nem tértem magamhoz, 3 napig mondogattam magamnak, hogy vége? Vége?

Aztán a 3. nap az egész értetlenségem átment valami pusztító dühbe és felhívtam őt. Rögtön magas c-ről indítottam, hogy mégis mit képzel, engem nem lehet csak úgy eldobni, mint ahogy egy használt papírzsebkendőt szokás! Ahhoz, hogy már megunt engem, ahhoz szíve-joga, de a mód, ahogy megszabadult tőlem, az megkérdőjelezi az elmúlt hosszú-hosszú éveket! Hápogás a másik oldalon, én meg folytattam, hogy majd akkor van vége, ha én is úgy gondolom és én igen is ragaszkodok egy utolsó randihoz, egy olyanhoz, mint amilyen az első volt, különben nemcsak sejteni fogja a felesége, hogy mekkora szarvakkal mászkált idáig, hanem konkrét eseményekkel megtűzdelve tudni is fogja a szarvainak a méretét.

Nem is tudom, hogy mit gondoltam, mi fog ott történni? Arra sajnos idő közben rá kellet jönnöm, hogy ha valaki valamit nem akar, akkor nem akarja és kész. De akkor is!

Én kis hülye, szinte lediktáltam a telefonba, hogy mik az elvárásaim az utolsó randira: hatalmas csokor virág, nagy üveg pezsgő, és kezeljen engem olyan módon, mint az első randin, ahol 1 órás késés után is úgy kezelt engem, mint egy királynőt.

És szépen, ahogy kell, kétségbeesésemben besétáltam a saját magam állította csapdába, mely a pokol legmélyebb rétegeibe vezetettâ026

Szegény pasi, hogy elkerülje a legrosszabbat, mindent úgy tett, ahogy â01Eelőírtamâ01D neki.

Akkora csokrot hozott, hogy alig fért be vele az ajtón és ment a színjáték, részemről a megtartásáért, részéről pedig a szabadulásáért.

Őrjítően érzéki formát nyújtott, nekem pedig végig ott dübörgött a fejemben, hogy vége, vége, most aztán tényleg, végleg vége. Megkaptam, amit akartam, ő jobbra, én pedig balra â013 vagy fordítva, mindegy.

És vége lett. Én megâ026

Hónapokon át, bőgve aludtam el, és ébredés után is csak kb. fél órának kellett eltelnie ahhoz, hogy megint bőgni kezdjek. Aztán kezdtek ritkulni a bőgések, amikor kb. fél év után már úgy telt egy hét, hogy nem bőgtem, az már siker volt és láttam már némi reményt arra, hogy egyszer talán végre ismét normalizálódjon körülöttem a helyzet.

Amikor már 1 hónap telt el bőgés nélkül, akkor már szinte boldog voltam, hogy túl vagyok a nehezén vagy talán már az egészen is, és hurrá! De akkor meg elkezdtem vele álmodni, amit addig előtte soha.

Megint totál kész voltam, és amikor álmomban megéltem a szeretkezésünket és arra ébredtem, hogy az álmom következtében orgazmusom lett, hát komolyan elgondolkoztam, hogy valami pszicho-szakemberhez kellene talán fordulnom.

Aztán lassan-lassan felfogtam, és el is fogadtam a helyzetet. /Lehet, hogy az utolsó, kierőszakolt randi nélkül könnyebb lett volnaâ026/

Az érzelmekben jártasak azt mondják, hogy kb. fele annyi időbe telik a szakítás kiheverése, mint amilyen hosszú ideig maga a kapcsolat tartott.

Nekem â01Ekicsitâ01D továbbâ026de már jól vagyok.