Már régóta olvasom a blogot, és mostanra jutottam el odáig, hogy végre leírom az én kis történetemet.

Elég hosszú időt foglal magába a történet, de így lesz csak kerek, és egész.

2006 tavaszán kezdődik a történetem, és a történések utolsó állomása a legutóbbi szilveszteri buli volt. Ezt mondhatni 2 év. És ebben a két évben 2 pasi játszott szerepet az életemben, akiket én nem 1-1 arányban osztanék meg hanem inkább 1.6-0.4 arányban.

Tehát a történetem ott kezdődött, hogy 2006 tavaszán egyik osztálytársam Deni elkezdett jobban érdekelni mint egy szimpla barát. És kezdtem érezni, hogy már ő sem úgy néz rám, mint osztálytársra (később kiderült, hogy ekkor még mindent félreértettem). Hívott ide-oda, elvoltunk ketten. Aztán jött a nyár. Szinte minden héten találkoztunk, mentünk strandolni, fürdőzni. Ekkor már egyértelmű volt, hogy mindketten szeretnénk a másikkal lenni. És ezt már mások is észrevették. Eljött az első alkalom, amikor is kettesben mentünk csak fürdőbe. Magyon jól éreztük magunkat. És akkor elcsattant az első csók is… De azután nem történt két napig semmi. Ekkor már a nyári szünet utolsó hetében voltunk. Tehát végighúztuk a nyarat. Ő szervezett egy nyárvégi osztálytalálkozót náluk. Elhívott, hogy együtt hívjuk meg az embereket. Sokan meg is lepődtek, hogy ketten hívtuk meg őket. Aztán a bulin sem volt semmi. Mivel én lakom hozzájuk a legközelebb (egy utcában lakunk, max. 100 a táv lakhelyeink között) én maradtam legtovább a bulin. Haza is kísért. A kapunknál még beszélgettünk egy pár mondatot, aztán 3 puszival elváltunk (mintha szimpla barátok lennénk). Megint eltelt néhány nap. Nem bírtam tovább ezt az állapotot, és felhívtam, hogy ráér e, mert beszélnünk kellene. Át is jött. Egy órán keresztül beszélgettünk minden másról. Aztán rátértem a témára. Ő elkezdett mesélni valamit a volt barátnőjéről (akiről senki nem tudja, hogy egyáltalán volt), hogy a csaj mostanában hívogatja, és hogy újra akarja vele kezdeni stb. De Deni megnyugtatott és mondta, hogy ő nem akar tőle semmit. Ekkor, mint aki fél attól, hogy ezek után én meghátrálok kérdőn nézett rám, hogy mondjak már valamit. Mondtam neki, hogy ettől az én érzéseim nem változtak. Ekkor mindketten megörülve, egymásba borultunk, és örültünk a másiknak. És boldogok voltunk.

Aztán eljött az iskola. Az első két hónap még jó is volt. Aztán jött a neheze. Egyre kevesebbet találkoztunk. Aztán négy hónap után megelégeltem a dolgot, és kész tények elé állítottam, hogy ez így nem mehet tovább. Ő azt mondta, hogy inkább szakítsunk, így jobb lesz mindkettőnknek, mert a végén még veszekedés lenne belőle. Mindezt SMS-ben. Igaz, hogy én is sms-ben írtam neki, de ha ilyet akar lépni az ember akkor azt személyesen kellene. Hiszen ott lakik tőlünk gyalog 2 percre. Persze mindez a legjobbkor történt, hiszen 3 nap volt még karácsonyig. Én persze majd belegebedtem a szakításba, mert tiszta szívemből szerettem. Nahh, de ez most mindegy. Beszéltünk szakítás után két nappal. Mindent megbeszéltünk. Azt mondta, hogy ő már nem szerelmes belém… De ezt miért nem tudta magától elmondani? Ez is mindegy. Megbeszéltünk azonban hogy a szalagavatón majd együtt fogunk táncolni. Tehát össze nem vesztünk. Megvolt a szilveszter. Itthon szilvesztereztem, nem volt valami jó, de egyszer kell egy ilyen is. Majd Márciusban elkezdtük a szalagavatós táncot.

Április/május környékén, mellém keveredett Gabi. Kezdtem nagyon megkedvelni . Aztán teltek a hetek és semmi. Aztán már kezdtem lemondani róla, és akkor jött Zsike. Beszélt Gabival, és megerősítette benne, hogy én szeretnék összejönni vele. Az évzáró után este fel is mentünk kettesben a városba. Összejöttünk. Még a némettanár is megjegyezte. „Ein liebes Paar von heute!”

Gabi másnap utazott Olaszországba egy hétre. Nekem kellett ez az egy hét, gondolkodni, hiszen nem voltam biztos benne, hogy akarom e vele a kapcsolatot. Végülis úgy döntöttem, hogy belemegyek. Jól el is voltunk egész nyáron. Nagyon sokszor találkoztunk. És jött az iskola. Egyre kevesebbet találkoztunk iskolán kívül, néhány eddig lappangó tulajdonsága felszínre került, amiket nem bírtam szó nélkül hagyni. Egyre sűrűbben volt feszültség köztünk. Mikor kettesben voltunk olyankor minden jó volt. Igaz az első forróbb helyzetnél ő egy kicsit beijedt… Aztán eljött a december, és a szalagavató. És akkor már nem bírtam tovább. Szakítottam vele. Ekkor persze már meg akart változni, de mondtam neki, hogy akkor is vége van.

Nem szerettem. És hat hónap után már nekem is elég volt. A szalagavató nagyon jól sikerült. (country-t táncoltunk) Denivel mi voltunk a kitüntetett pár. Csináltuk a jókedvet, a show-t. Aztán pár nap múlva, Deni eljött hozzánk, mert visszahozta a tálcát amit a szalagavatón otthagytam. Ekkor elmondtam neki, hogy szakítottam Gabival. Eléggé meglepte a dolog. Aztán bejött és beszélgettünk tovább. Szóba jött Reni is, akivel nagyon jóban vannak. Próbáltam a tények felé terelni a dolgot, hogy mi is van velük, de konkrétan nem tudtam meg semmit.

Az osztály szervezett egy szilveszteri bulit, amire mindenki hivatalos volt. És már előtte tudtam, hogy Denit nem vertem ki a fejemből, és próbáltam mindent megtenni azért, hogy újra együtt lehessünk. Szilveszterkor ez meg is történt. Szépen egymásba gabalyodtunk. Csak egy volt a baj. Ő többet ivott a kelleténél, és félő volt, hogy nem emlékszik majd semmire, és hogy csak a pia miatt volt velem.

Másnap beszéltem vele, vagyis ő keresett engem. Bocsánatot kért, sajnálta ami történt, és hogy nem kellett volna. L Ez újból felért nálam egy szakítással. Én is mondtam neki, hogy sajnálom, de nem azt ami történt, hanem azt, hogy végül így alakult. De azóta is barátok vagyunk, és nem zavarba ejtő egymással beszélgetni. Még ezek után is jó barátok tudtunk maradni.

Utóiratként jegyzem meg, hogy a történet elején 16 éves voltam (most leszek 18), Deni és Gabi velem egyidősek, és egyikükkel sem feküdtem le. (Deni a bulin szeretett volna, de nemet mondtam neki, mert láttam én is, hogy nincs teljesen magánál, és nem egy egyéjszakás kalandot szerettem volna vele. (Ha nem ő lett volna az első akkor megtettem volna.))

Kicsi lány
(Ancsa)