Mert ilyen is van: szakításokkal más szakításokat kerülhetünk el, ahogyan a kapcsolatokkal is más kapcsolatoknak tehetünk keresztbe. Nyelvtanár úr esik szerelembe a tanítványával, csak éppen elfelejt beszámolni a barátnőjével közös lakásról, és úgy látom, telefonról is.
 
 
A kép illusztráció
Sziasztok

Ma találtam erre a honlapra, pedig erős akadályozást kéne, hogy jelentsen a vizsgaidőszak, és bevallom a foci eb is. Pár barátom ismeri az elmúlt hetek eseményeit az életemből, mégis úgy érzem, szeretném megosztani vadidegenekkel, látens okítási szándékkal, bár ebben nem hiszek, így inkább a véleményeiteket várva.

Szóval a nyelvtanulásban sosem jeleskedtem, de mivel a diplomámhoz elengedhetetlen feltétellé vált, barátnőmmel egy beajánlott tanárhoz látogattunk el. Még az első óra előtt tudomásom volt arról, hogy jegyese van, és pár hét múlva költöznek közös lakásukba. Ennek ellenére az óra után a pasi levelet írt nekem és biztosított a vonzalmáról, de barátnője meglétéről is. Nekem ekkor kezdődött egy kapcsolatom, és talán a tanár miatt is, de nem jöttek meg az érzések részemről, és egyre inkább bonyolódtam a nagy szavakkal hódító, tíz évvel idősebb pasiba. Intenzív levelezés, az egymásra vártunk érzés, és én páncélként már nem tudtam használni meglévő kapcsolatomat, hiszen már zavart a fiú jelenléte is. Szakítottam, és a pasi jegyese vette át a páncélom szerepét abban, hogy végleg elragadjanak az érzelmek. A barátnője hamarosan megtudott mindent, és döntéshelyzet elé állította a fiút, aki ekkor nem engem válaszott. Fájt, de megnyugodtam, lelkiismeretemet tekintve, viszont a következö napok nem várt fájadalmakat hoztak a hiánya miatt. Három hét telt el, mikor újra levelet kaptam a fiútól, zokogtam örömömben, három órát beszéltünk telefonon, úgy volt, hogy a másik héten találkozunk. A hét végére hazautaztam, és otthon felhívott a bizonyos barátnő, hogy szeretne tisztán látni, ugyanis ők összeköltöztek a közös lakásba, viszont meglátta a telefonjában, hogy felhívott engem. Erről persze hallgatott a telefonban az én drága szélhámosom. A közös jövő képe szertefoszlott, a lánnyal szembesítettük egymást közös szerelmünk hazugságaival. Én azt éreztem így nem kell az ember, és kitaláltam egy mesét egy most induló kapcsolatról, hogy a jegyese nyugodjon meg, aki, még ezek uán sem akarta elveszíteni a barátját, amit én most még nem értek meg. De arra gondoltam azzal teszek jót, ha kiszállok ebből az egészből. Sajnos a srác még ezek után is keresett, ahogy a barátnője is, akinek becsületből felvettem a telefont. Azután érdeklődött, hogy keresett e a barátja, mert neki megigérte, hogy nem fog, továbbá azt is, hogy elveszi és gyereket csinál neki...Naiv és idealista befejezésként, hiszem, hogy rendbehoztam egy kapcsolatot. A telefonszámomat mindenesetre lecseréltem.:-)

Rózsa