A jóképű fiúk csalfaságát hivatott alátámasztani ez a történet, ahol a 10 éves kapcsolat utáni tapasztalatszerzős időszakban esik pofára a lány, aki sosem gondolta hogy ilyesmibe botlik, aztán meg mégis.

Az én történetem másfél évvel ezelőtt esett meg. Egy hosszú, 10 éves kapcsolaton voltam túl és eléggé megviselt, hogy vége lett. Mivel ez volt az első komoly kapcsolatom, (16 voltam mikor összejöttünk) ezért mondhatni, totál tapasztalatlan voltam pasizás terén. Nagyon rossz volt ennyi idő után egyedül, de a barátnőim lebeszéltek arról, hogy nekiálljak görcsösen a nagy Őt keresni és egyből megint valami komolyba beleveti magam. Azt tanácsolták, hogy inkább kicsit éljem ki magam, szórakozzak, bulizzak, pótoljam be ami kimaradt és pusztán élvezzem az életet, a szabadságot, aztán lesz ami lesz, majd az utamba akad előbb utóbb az igazi. És nem ártana egy kis tapasztalatszerzés sem, hisz nincs is összehasonlítási alapom. Persze nem úgy értették, hogy fűvel-fával, hanem csak úgy egészséges mértékben...

Jó pár hónap bulizás, mulatozás következett a bánat elűzésére. Egy ilyen buli alkalmával ismertem meg történetem főszereplőjét, akit nevezzünk mondjuk Bélának. Jött befelé a terembe és ahogy összeakadt a tekintetünk mindketten megtorpantunk és csak bámultuk egymást. Megállt az élet körülöttem egy pillanatra, annyira jó pasi volt. Haj, én kis naiv, egyből gondolhattam volna, hogy az ilyen jóképű egyedek többnyire nem a tisztességes fajtából valók. No mindegy. Elég sokat nézegettük és kerülgettük egymást. Aztán végül egymás mellé kavarodtunk, beszédbe elegyedtünk, és megtörtént a számcsere. Pár nap múlva sor került az első randira is. Kapásból hozzá mentünk, de nagyon udvarias volt, nem próbálkozott semmivel. Kissé meg voltam fázva és fájt a torkom, ezért főzött nekem teát és jól elbeszélgettünk. Meglepődtem mikor kiderült, hogy 38 éves. Max. 33-34nek gondoltam. Jól tartotta magát. Ő meg azon lepődött meg, hogy fiatal korom ellenére egy 10 éves kapcsolat van mögöttem. Őszintén elmeséltem neki azt is, hogy még magam se tudom mit is akarok. Épp regenerálódok. Ezért aztán megbeszéltük, hogy úgy indulunk neki, hogy lesz ami lesz, nem ígérünk egymásnak semmit. Csak jól akartuk érezni magunkat és kész. Úgy váltunk el, hogy nem történt semmi, még egy csók sem.

Aztán elérkezett a második randi is. Megint nála voltunk, most viszont átkapcsolt rámenősbe. Még mindig beteg voltam, és viccelődött, hogy majd ő meggyógyít. Én meg nem akartam agyonkombinálni, hogy mi lesz ha máris engedek neki. Megtörtént a dolog és nagyon jó volt vele, bár utána picit hülyén érezem magam, mert előtte még nem csináltam ilyet, hogy ilyen hamar ágyba bújjak valakivel. Utána is aranyosan viselkedett. Nem paterolt ki egyből, mint aki csak azt akarta, hanem vacsit csinált nekem, meg meleg kakaót, aztán összebújtunk a kanapén és tévéztünk meg dumáltunk. Végül éjfél körül hazafuvarozott. Még is úgy gondoltam, hogy nem biztos, hogy keresni fog még. Ezért aztán meglepett, hogy másnap írt egy szép SMS-t, hogy milyen jó volt az este, és reméli, hogy hatott a kezelés és jobban érzem magam. Meg hogy ettől még nem lettem ám rossz kislány. És szeretné ha lenne folytatás. 2 nap múlva, vasárnapra beszéltük meg a következő randit. Poénkodott, hogy újra rendelni fog. :) Másnap a barátaimmal megint bulizni mentünk ugyanabba a disco-ba ahol megismertem. Most is ott volt. Odajött mikor meglátott, üdvözölt, de aztán hamar el is tűnt mellőlem. Elég piás volt és össze-vissza csapta a szelet a csajoknak. Néha azért odafutott hozzám is pár percre, mintha kötelessége lenne a randink után. Végül rákérdezett a másnapi találkára. Látva a viselkedését mondtam neki, hogy nincs harag, de én inkább kihagynám. Mégsem megy ez így nekem. Úgy látom túl sok a nő jár a rendelésére, én meg nem szeretem a tömeget. :) Ezen nevetett egy nagyot, nyomott egy puszit az arcomra és békében elváltunk egymástól. Éltem tovább a kis szingli életem. Aztán pár héttel később egy másik buliban épp kint ácsorogtam egy barátommal és dumáltunk, mikor egyszer csak odajött egy idősebb, de elég csinos nő hozzám és azt mondja:

- Helló, én ismerlek ám téged.

Én meg teljesen gyanútlanul:-Igen? Bocsi, de én nem tudom, ki vagy.

-Én vagyok Béla barátnője már 7 éve.

Majdnem padlót fogtam. Láthatóan tudott rólunk. El is kezdtem magyarázkodni egyből, hogy sajnálom, de én nem tudtam, hogy barátnője van, hisz mindig a haverjaival lógott a disco-ban. Megmondom őszintén, fel se merült bennem. És ha tudtam volna, eszembe se jutott volna Bélával bármit is kezdeni. Egyébként meg már vége is a dolognak és nincs közöttünk semmi. Biztosított róla, hogy semmi gond, tudja, hogy nem az én hibám, ugyanis a pasi mindig ezt műveli vele, és még csak nem is titkolja. Béla saját maga meséli el, hogy kivel mikor csalja. Például miután én nála jártam és hazavitt, utána nála aludt és elmesélte a randinkat neki, meg azt is, hogy lefeküdtünk. De sajnos nem tud mit tenni, képtelen elhagyni Bélát, mert annyira szereti. Csak értesít, hogy tudjak róla, ha esetleg megint megkörnyékezne a kedvese. Leesett az állam rendesen. Iszonyú hülyén és kínosan érzetem magam. Mintha valami béna kész átverés show-ban lennék. Hát így jár aki a második randin, nulla ismeretség után ágyba bújik valakivel.