Ó jaj

A kép innen

A történetem elég egyszerű. vagy lehet hogy mégsem...

Mikor suliba jártam volt egy srác.. más akkor is tetszett, de nem vett észre aztán végelett a sulinak körülbelül 2éve elballagott. Felvettem vele a kapcsolatot egész jóba voltunk.. mondta hogy talizzunk(valentin nap elötti pénteken) ugyis lett, taliztunk, összejöttünk majd másnap bejelenti hogy neki nemkell csaj és szakít(msn-en keresztül).. eltünt mindenhonnan msn-ről letörölt majd a tegnapi  nap látom Facebook-on hogy bejelölt..visszaigazoltam ráírtam megkérdeztem mizu vele mondta semmi.. megint talizzunk.. hát én a hülye fejemmel persze hogy megint taliztam vele. csókkal indít kézenfog és elmentünk sétálni.. leültünk egy padra az ölébe ültem.. a következőő képpen zajlott a párbeszéd
-Ahh hallod nagyon áll rád [fiúú]
-*Kacérpillantás [én]
-Gyere a bokor mögéé
-Nem!
-De gyere legalább kapd be..
-Neem!
-Akkor csak verd ki
-Neem!
-Miért?
-Mert másnap meg bejelented hogy bocs mégse..
-Dehogyis már megváltoztam
-Akkorse
-Akkor gyereát jövőhéten
-Oks
Majd érzékeny búcsút vettünk, hazajöttem, a gépem bekapcsolva hagytam.. hazaértem, msn-en ez az üzenet vár:
csá , bocs nemkellesz mert éretlen vagy. helószia , ne keress ne hívj se semmi, bocsi :D
néztem csak a képernyőt, elmosolyodtam és egy könnycseppet ejettem csak.. az illatát még érzem a hajamba.... hát nemaranyos?(: