Sok minden durva ebben a sztoriban, de a legkeményebb a zsebből kilopott taxiköltség, szerintem.

Sziasztok! Nem olyan régen bukkantam rá erre a blogra, és gondoltam leírom a saját történetem.

Nem akarom elnyújtani a sztorit, csak a végső szakítás és az utolsó szex motívumra koncentrálnék.:)

 

2008 márciust írtunk, ő 20 volt, én 19. Ekkorra már túl voltunk 2 szakításon, totális se veled, se nélküled szeret-nemszeret kapcsolatban voltunk.

Egyetemről ismertük egymást, de mindketten otthagytuk végül a sulit, mert egyikőnknek se ment, és egyikőnknek se tetszett igazán. Ő hétköznap dolgozott, én otthon pocskoltam az önsajnálatban. Hétvégenként pedig bumliztam fel hozzá. Ő bulizgatni járt, én nem nagyon.

 

Egyik hétvégén mentem fel hozzá. Ajtót nyitott, mosolygott, megcsókolt. Bementünk a szobájába, letelepedtünk a matracára és beszélgetni kezdtünk. Negyed óra beszélgetés után kinyögte:

-Tegnap megcsókoltam egy lányt.

Hát nem tudom miért, de akkor azt éreztem meg kell neki bocsájtanom. Következő mondata:

-De még nagyobb baj, hogy holnap randevúm lesz vele.

Ebből a mondatból azt vettem le, nem akar találkozni a lánnyal, hisz ő maga titulálta bajnak a randit.

Mondtam is neki, hogy semmi probléma, hát hívja fel, és mondja le. Erre ő, hogy nem akarja.

Huh, itt jött a sokk. Mondtam neki, hogy tudtommal még én vagyok a barátnőd. Erre semmi válasz, néma csönd, még a fejét is félrefordította...

Én elkezdtem persze sírni, ő meg magyarázkodni, hogy jaj hát nem tudja már, hogy szeret-e engem vagy nem, és hagyjuk inkább az egészet meg így meg úgy...

De egy idő után elhallgatott, mert látta, hogy nem reagálok semmit.

Akkor még nem indultam haza, mert csak soká ment a következő busz, kint rettentő hideg volt, hát fog a halál másfél óráig dideregni odakint.

Mikor már egy ideje csendben ültünk, egyszer csak elmosolyodtam a könnyeken keresztül:

-Búcsúszex?

Azt mondta, ő is erre gondolt, csak nem merte megkérdezni. Tudni kell, hogy ő vette el a szüzességem, és a kezdetektől fogva klappolt is köztünk minden, nagyon jó volt vele az ágyban, meg a parkban, meg a...:))

Ekkor még nem is fogalmazódott meg bennem semmilyen aljas szándék, tényleg csak szexelni akartam vele egy utolsót. Aztán szex közben villant az agyamba, mért is kéne kielégítenem őt??? Így amikor eljutottam az orgazmusig, nemes egyszerűséggel lemásztam róla, és kijelentettem, hogy bocsi megy a buszom. Erre rögtön elkezdte, hogy tudta, hoyy ezt fogom csinálni. Mondom aha, persze, ezért mentél bele, mi? Elkezdtem öltözni, ő pedig elment fürdeni. Mániája volt a szex utáni fürdés. Ameddig a fürdőben volt, én kiszedtem a zsebéből annyi pénzt, ami fedezte az oda-vissza utiköltségem, majd bedörömböltem hozzá, h pápá, és leléptem.

Ő még aznap visszavonta a jelölést a közösségi oldalakon, letiltott/törölt msnről.

 

És aki azt hiszi, hogyy ezennel vége is a sztorinak és soha többé nem történt semmi, az téved.:)

Szakításunk után 2 hónappal, vidéken buliztam barátnőmmel, a barátjával meg társaságukkal. Rettenet jól éreztem magam, táncoltunk, rögtünk. Meg ittunk. Nem voltam totál részeg csak be voltam csiccsentve, olyan kellemesen. És ekkor csörög a telefonom, egy ismeretlen szám, és egy felismerhetetlen férfihang: hol vagyok, menjek fel hozzá Pestre, szexelni akar velem. Azt hittem téves, de nem. Kiderült, hogy az exem az. Neveteségesen hangzik, de még szerettem, és az alkohol olyan erősen munkált bennem, hogy kiborultam és rohantam hozzá. Nem gondolkodtam, nem hallgattam a barátnőmre, se a srácokra. Csak rohantam hozzá, mint egy ostoba tinédzser. Megtörtént, ami. Ő pedig fűt-fát összebeszélt, megígért, hogy újra bejelöl a közösségi oldalakon..(mintha nem lenne tök mindegy:D)

Persze a kiscsaj, akiért elhagyott, ekkor még mindig a barátnője volt, nekem tagadta, de kiderült. Én pedig voltam olyan kedves-aranyos, hogy megírtam a leányzónak mindent. Hadd legyen egy kis vihar!:)

Azóta szóba se áll velem, persze én tudok róla majdnem mindent..de psssszt!:)

 

Ennyi. El lehet ítélni, meglehet kövezni, nem érdekel. Sokat gondolkodtam, jól tettem-e. Tudom, hogy aljas voltam, és szemét. De akkor és ott ez tűnt a legjobbnak. Utólag mindeki lehet okosabb.

Ő azóta is együtt van a kisleánykával, én meg azóta is egyedül, de nem baj. Élvezem az életet!:D

 

üdv: M.