Fesztivál, utolsó nap. "Adsz bort?" Hát adott. Csak fészbuk ne lenne.

Tavaly, ugyan nem Sziget, de fesztivál. Utolsó nap, ’valamiBréjnszkoncerten’ szédeleg egy 19 éves fruska. Az alig 10 évvel idősebb úriember mellette: jó a koncert, nem? *szemfelhúzás*- már amennyire még képes rá: - …adsz bort? Hát adott. A kedvesség meg is lett hálálva, est további részét együtt töltötték, ’hihetetlen, hogy eddig nem is találkoztunk, de milyen kár a korkülönbség, és a külföldi meló..’ Realitás vesztett, hirtelen jött boros szerelem nyert. Találkozások sora követte, menjünk el még másik fesztiválra is, aztán majd év közben hazajövök, ahogy tudok, vagy te gyere ki, bármi, akármi, csak együtt. Fél év után kezdett elhatalmasodni a féltékenykedés. Távolság, még fiatal, miért nem jössz össze azzal a sráccal fészbukról aki annyit ír, és társai. Közben persze jövőtervezés, hogy lesz, mint lesz a hazaköltözés. Fészbuk, fészbuk, az az átkozott fészbuk. A lány egyre gyanúsabb. Te, figyeljél már, te nem aludtál nála? Neem, hát hová gondolsz?! Már majd 8 hónapnál tartunk, feszült hangulat, erős célozgatás, hogy következő hazautazós találkozás az utolsó lesz. Baromi jó ötlet, ijesztés: (megint) fészbuk, hosszú levél, ez így nem megy, örülök, hogy megismertelek. *kézdörzsi* Na, majd észbe kap, hogy azért ezt már még se. Másnap már (:D) fészbukon ’kapcsolatban’ a főgyanúsítottal. Mákosbukta.