A sportolónak szüksége van a szexre egyes elméletek szerint, ahogy a gyári élmunkásnak is. Mások szerint viszont nem kell szex a sport után/előtt. Bár erre is, arra is vannak példák a focivébék ideje alatt, de ezt most hagyjuk.

A gyárban szökkent szárba a szerelem, mintha csak Rákosi Mátyás mondaná tollba ezt a szép posztkádári sztorit.

Más: Egyik nap felhívott valaki, aki legutoljára a Mos Def után tűnt el az éjszakában, de ez annyira nem fontos, hagyjuk, szóval mondta, hogy nem mer küldeni sztorit, mert ráismernek, pedig állítólag többször megszívatták már a fiúk. Miért ez az történet? Mert mindenkit bátorítunk, hogy küldjenek bátran történeteket.

sziasztok!

Ez nem egészen szakítás, mert nem voltunk együtt, inkább egy kis kaland. Történt egyszer, hogy megismerkedtem egy lánnyal abban a városban, ahol tnulok és ahol (mint utóbb kiderült) ő is tanul. Nyár volt és mindketten egy közeli gyárban dolgoztunk. Én éppen előtte kb egy hónappal szakítottam a barátnőmmel, szal épp kezdtem úgy érezni, hogy ideje megpróbálni valamit.
Szóval megismerkedtem a lánnyal, nevezzük Andinak. Találkoztunk a gyárban, az egyik éjszakai műszak után hazakísértem. Legnagyobb meglepetésemre ugyanabban a kollégiumban lakott, ahol én, szóval csak egy emelet választott el tőle. Egyre többet találkoztunk, majdnem minden nap. Egy hét elteltével nekem haza kellett jönnöm Bp-re, mert a csapatomnak meccse volt. A lány egyébként egy kb 100kmre található városban lakik. Megkérdeztem, csak az illendőség kedvéért, hogy nincs-e kedve megnézni a meccset. Hangsúlyozom, egy hét ismerettség után. Legnagyobb megdöbbenésemre és örömömre azt válaszolta, hogy persze. Nah eljött a meccs napja, ő feljött, és a meccs után indítványoztam, hogy mi lenne, ha nem menne haza, hanem mondjuk sétálnánk egyet. Kicsit később rájöttem, hogy mecs után mindenhez több kedvem van, mint sétálni, ígyhát hazafelé indultunk. Szépen mondtam, hogy jöjjön, aludjon nálam. Lakás üres, minden ok. Mondta, rendben.
Hazaérünk, beszélgetünk, reggel 4 körül pedig lefekszünk aludni egymás mellé az ágyamban. Én elkezdek próbálkozni, ő visszautasít. Mondom, rendben is van, ezt így illik. Még egyszer próbálkozom, mást már nem utasít vissza, hanem fogadja a közeledésem. Elkezdem simogatni, csókolgatni, minden kezd alakulni, mikor egyszercsak (én hülye, hogy nem tudom befogni a pofám) megkérdezem, hogy élvezi-e. Aszondja, nem. hümm. Azért megkérdeztem, hogy akkor mi a fenének csinálja. válasz: Merrthogy mindig ez van, hogy ő nem akarja, aztán rákényszerítik, aztán megtörténik, és ez neki nem jó. Mondtam neki, hogy azért nem ártott volna, ha szól, mert nem akarom megerőszakolni esetleg. Nah ő lecseszett engem, hogy miért voltam olyan erőszakos, én meg lecsesztem őt, hogy mégis mire számít, ha egy hét után befekszik valakinek az ágyába. Szóval jól összevesztünk, és reggel 5kor elindult hazafelé egyedül, én meg hagytam, hagy menjen.
Nah nagyjából ennyi történt, néhányszor találkoztunk még, én próbáltam beszélgetni vele, mert utálok rosszban lenni valakivel, de ritka bunkó módon viselkedik velem. Ki érti ezt? =)

Nah sziasztok