De miért fontos, hogy ki akart szakítani előbb a másikkal? Mert csak az eredmény számít, a végtelen magány, amikor a takarítónő se viszi már ki utánad a szennyest.

Ennek a hétnek olyan szomorú alaphangot adok, hogy senkinek nem lesz kedve elindulni dolgozni, délután leállnak az erőművek, a kutyák magukat sétáltatják. 

Az én történetem már kb. 1 éves már régóta gondolkozom rajta hogy leírjam hát most megteszem. Ne várjatok tőle semmi xtrát. Ő (fiú) 2 évvel fiatalabb nálam ez miatt már alapból durva, hogy össze álltam vele de hát ugye a kor nem számít a szerelemben és nincs a homlokára írva hogy hány éves. Az egész úgy kezdődött hogy ő sasolta egy közös ismerősünk ismerőseit és ott rámtalált. Nem habozott be is jelölt és onnan megszerezte az msn címemet is. Beszélgettünk vissza is jelöltem neki. A beszélgetések egyre gyakoribbá váltak igazából nagyon kedves volt velem és a korához képest igen érett volt. Végül kért egy találkozót akkor épp Pünkösd volt. Hely időpont megbeszélve ott is vagyok hát a drága késett 15 percet legalább. Na itt úgy gondoltam hogy úristen tőlem ezek utána ne várjon semmit. Mindezek ellenére egy egész kellemes délutánt töltöttem vele de csók ilyesmi nem történt még haza se kísért ennek oka hogy hazafele összetalálkoztunk a barátnőimmel és megijedt tőlük úristen. Msn-en a beszélgetést továbbra is folytattuk újjab találkozó. Felmentem hozzájuk ágyon fekvős összebújós tv nézős program.Utána már kézen fogva sétáltunk. Azthiszem innentől kezdve jártunk ugyanis soha nem kérdezte meg hogy járunk e vagy valami. Megtörtént az első csók stb én pedig csak sodródtam az árral igazából nem is akartam vele járni vagyis nem is nagyon tudtam hogy mit akarok tőle végtére is alig ismertem. Csak pár hét után eszméltem fel, hogy én nem is szeretem nem akarok vele lenni és még ráadásul nem is tetszik de nem volt olyan könnyű megszabadulni tőle. (Főleg hogy akkor még nem volt sok tapasztalatom fiúk terén..)Sikerült elérnem hogy ő se szeressen már úgy... egyre kevesebbet találkoztunk voltak kisebb viták is főbb oka, hogy folyamatosan ha nem tudta hogy hol vagyok a barátnőimtől kérdezte msn-en ami engem zavart mert ha nem tudja akkor hívjon fel vagy valami de ilyen esze ágában sem volt inkább nyomozgatott. Külön iskolába jártunk de év végén az utolsó pár napokban mégis sikerült hogy a 2 iskola egy helyre ment ott találkoztunk és még egész tűrhető volt közöttünk a levegő. Ez csütörtökön volt.Pénteken nem találkoztunk mert találkozója volt egy másik lánnyal övet és karkötőt cseréltek(hát hogy képzeli). Szombat ballagásom napja a közös ismerősünktől tudom meg hogy Ő szakítani akar velem. Álljunk megy egy szóra én sokkal előbb szakítani akartam vele mint ő velem azt pedig biztos hogy nem hagyom hogy kirakjon. Aznap már nem sikerült értekeznünk. Másnap dél körül fellépek msn-emre látom hogy kaptam üzenetet tőle amíg nem voltam elérhető. Olvasom ez állt benne: Szakítsunk! Biztos neked is valaki más tetszik de most nem is ez a lényeg.. ( hát akkor mi?!) ha érdekel hogy miért írj rám. Rá is írtam hogy mit képzel és hogy most írjon ne amikor nem vagyok elérhető de nekem sűrgőssen le kellett lépnem ezért a választ nem nagyon vártam meg. Kis idő után visszatértem írtam neki hogy na írja az okait ekkor már a tesója írt vissza hogy Ő már leírta és hogy nem fogja mégegyszer. Én semmilyen üzenetet nem kaptam (érdekes hogy előtte és a mai napig is mindenkitől megkapom a nem elérhető állapotban küldött üzeneteket) úgyhogy az igazi okokat mai napig se tudom de nem is érdekel. Egy kicsit vicces ez az egész sztori meg a verseny hogy ki szakít előbb a másikkal. A versenyt sajnos elveszítettem mert bennem legalább volt annyi hogy nem msn-en mondom meg és nem akkor mikor nem elérhető az illető. Annyira tisztelem a másikat. De sebaj azóta is jókat nevetek azon hogy hogyan lehettem ekkora bolond...