Végre a minden fontos kérdést bátran feltevő olvasó.

Sziasztok!
Természetesen nekem is van történetem, hisz kinek nincs?
Én egy 21 éves nő vagyok. Volt egy párom, 24 éves, egy nagyon rendes embernek ismertem meg...
Boldogok voltunk, úton a baba, tervezzük az esküvőt, készül a lakás... Mint egy álom... Nyugodt voltam, igaz néha becsúszott egy kis hangulatváltozás, de hát melyik terhes nőnél nem??
Egy vasárnapi napon pont jött ez a változás... Ő a haverjaival volt, én otthon egyedül... Vártam haza, vacsorával, szerettem volna neki elújságolni a jóhírt, hogy a kislányunk megmozdult a pocakomban... Felhívtam, hogy mikor jön, azt mondta fél óra... Direkt megkérdeztem, hogy az a fél óra, tényleg fél óra- e, mert éhes vagyok, és akkor megvárnám... Aztán eltelt egy óra, kettő, négy... de ő sehol... A telefonját nem veszi fel, nem hív vissza. Nem tudtam mi gondoljak. De egyszercsak megérkezett... hulla részegen- szemei keresztbe álltak, fülei ketté, négykézláb esett be az ajtón. Nagyon összevesztünk. Egész éjszaka nagyon szarul volt. Ő lent aludt a nappaliban, én fent a szobában. De nekem se sikerült sokat aludnom... Aztán ő reggel, nagy nehezen elment az ország másik felére dolgozni, 3 napra... amikor hazajött megbeszéltük a dolgokat, kibékültünk, ismét nagy volt a boldogság. Másnap délután, leütünk beszélni... A következő párbeszéd hangzott el?
- Szerinted minden rendben van? - Kérdezi ő, flegmán.
- Szerintem nagyon sok minden nincsen rendben, de mindent helyre lehet hozni, ha van egy kis eszünk.
- Szerintem meg már nem.
- Szeretsz még? Mert úgy érzem, hogy nem igazán... - mondom könnybelábadt szemekkel.
- Nem tudom. És azt sem tudom mit akarok.
- Nem gondolod, hogy ehhez már kicsit késő? Maholnap esküvő, már minden megvan, pár hónap múlva megszületik a lányunk... Kicsit előbb kellett volna ezen gondolkoznod, nem??- kérdem én felháborodva, jogosan!
- Ugyanannyi időd volt szeretni engem, mint nekem téged... Elmúlt az az érzés, ami engem boldoggá tett. Máskor jobban igyekezz!!
Hát ez volt a kellemes beszélgetés... "ugyanannyi időd volt szeretni engem, mint nekem téged..." Erre mit reagálhat az ember lánya?? Egy gyerekkel a hasában?? Szerintem mondanom sem kell, hogy nagyon kiborultam...
Azóta is csak telefonon beszéltünk, és akkor is bunkó volt velem... Ráadásul az egyik telefonbeszélgetés alatt kiderült az is, hogy újra együtt van a volt barátnőjével, aki - most nem az egó, de - hozzám képest bűn ronda, buta, teste nulla... és neki egy ilyen nő kell?? Ahelyett, aki hozzáment volna, gyereket szül neki??
Nem értem... egyik nap még szeretett, boldogok voltunk, a másik nap meg már nem tudja?? Valaki magyarázza már meg, mert én egyszerűen nem tudom megérteni, akárhányszor is futok neki, akárhány oldalról...
Legutóbbi telefonbeszélgetésünkkor még benyögi azt, hogy szedjem össze magam!!?? Ez az egyik legellentmondásosabb, néha legveszélyesebb tanácsok, elvárások, parancsok egyike. Merthogy, mint minden, nagyon relatív, és nagyon sokféle módon lehet érteni. Mindenki mást ért azalatt, hogy mi is ez valójában, hogyan is kéne csinálni... Megesik, hogy ahhoz kell összeszedni magunkat, hogy merjünk szétesni, vagy szétverni magunk körül dolgokat, amik gyötörnek. Kimondani dolgokat, amiket kell, feledve minden következményt, azt hogy ezzel másokat sodorhatunk a szétesés felé. Néha az egy lépés hátra, "valójában" a két lépés előre?? Aztán van, amikor meg nem. Hát most pont nem... A kavics is kivirágzik, mire összeszedem magam... bármihez is...

Annyi kérdés kavarog a fejemben... Itt egy pár, aki tudja rá a választ, írja meg:
1. Meddig lehet elmenni?
2. A lélekben elrejtett dolgok közül mennyit lehet megmutatni, hogy még ne legyen ijesztő, ne legyen terhes?
3. Mi az a közelség, ami még nem túl sok?
4. Milyen mély az őszinteség, ami még nem bírálat, ami még nem a hatalomról szól?
5. Hol vannak egy ember határai?
6. Vajon lehet- e azt hazudni, hogy őszinték vagyunk?
7. Vajon létezik- e férfi és nő között barátság? És ha igen, akkor miért nem?
8. És miért idéznek az emberek állandóan, önálló gondolatok helyett?
9. Szakítás után miért érzi magát mindig mindenki megrágva és kiköpve?

A helyes válaszok beküldői között egy kétszemélyes, világ körüli utat sorsolunk ki...