Kedves Szakítós!

 

Nemrégóta olvasom csak a blogot...és sosem gondoltam, hogy egyszer Én is megírnám a sztorim....De most itt az idő :-)

2008 decemberén kezdődött... Nevezzük a fiút G. -nek...

Regisztráltam egy társkereső oldalra ( fújjogás lehet...de felesleges ) egyik nap kaptam egy mailt, válaszoltam rá bár a delikvens fotói nem igazán tetszettek de jó humora volt....szimpátia...egy-két levélváltás és végül találkozás.

A találkozó részleteit nem ecsetelném bár elég vicces volt az is így utólag belegondolva...randi randit követett....mind a ketten a "komoly kapcsolat" feelinget hajtogattuk...senkinek sincs semmi tisztázatlan ügye...visszatáncoló ex stb...Telt-múlt az idő...aztán egyszercsak derült égből villámcsapás G.-nél visszatáncolt a régi "kedves" ( a csaj élettársas, de félredugós, 2 éven keresztül G. hülyítős )

Nos a csalija élt, a G. ráharapott...Valamit nagyon jól csinált :-)

Hogyan derült ki? Találkozás...csók...kézenfogás...G. lakásán való folytatás...borozgatás...beszélgetés...majd a "női megérzés"...rákérdezés...nagy ámulat és végül a bevallás.... Azt hiszem itt kellett volna hagyni az egészet...de valami nem engedett....Hogy mi volt az akkor? Nem is tudom a jó társaság, a beszélgetések, a jó szex....( itt is lehet fújjogni....de szintén felesleges ) 

A folytatás: persze nem jöttem el akkor este, beszélgettünk, tovább borozgattunk, végül az egész estét végig szeretkeztük.

Ezek után "mosolyszünet" kb 2 hétig nem találkoztunk, de persze sms, telefon 2 naponta megvolt...

Január....az ex mégsem jött vissza G.-hez...nagy pofáraesés...Felhívott...találkoztunk...

akkor úgy voltam vele hát a "komoly kapcsolatot" hanyagolhatnánk...legyünk szeretők aztán tart ameddíg tart...jól érezzük magunkat és kész....persze azért mindketten járhatjuk a magunk útját...és ha jön az "igazi" akkor leállunk... Bár ez eddíg nem következett be:-) ...

Randi randi hátán mindkettőnknél...de mégis mindíg egymásnál kötöttünk ki....vagy Ő jött vagy Én mentem...

Eltelt egy hónap...kettő....hétköznap meló, hétvégén egymással...Az akkor mindkettőnk életritmusának megfelelt...Bár itt tudhattam volna hiába a játékszabályok valamelyikünk veszíteni fog és az nem lesz kellemes....és a "vér nem válik vízzé"...

Aztán változtatott a játékszabályon....egyre többször kérte, hogy maradjak még, ne csak a lakására vagy a lakásomra koncentrálódjanak a találkák...na meg persze az ágyra... csináljunk programokat...csináltunk...bemutatna a barátainak...ez is megtörtént...egyre jobban mélyedtünk bele ebbe a valamibe...persze akkor még mindkettőnknek megvoltak a kisutak....aztán jöttek a szavak: először csak kedvellek...majd a szeretlek, de nem úgy:-)....aztán szerelmem....szeretlek....majd a kérdés " Hazajössz velem a szüleimhez? "

Pánik, pánik hátán....nálam...de azt hiszem nála is:-) Nem igazán értettem, hogy hogyan is állunk egymással...próbáltam kérdezgetni...de terelt ha szóbakerült.... Végül is megtörtént a bemutatás zökkenőmentesen...de még mindíg nem éltünk együtt... és ezután már nekem nem voltak kisutak...de Ő még randizgatott szex nélkül...mert neki ez kell...de nem tudja miért??!!

Tudtam mit veszek...de mi nők hajlamosak vagyunk azt hinni meg tudunk változtatni valakit....azt hittem vagyok annyira fontos hogy később ez változzon...de mégsem...

Aztán egy szép nap elegem lett belőle...meg a kicsit skizofrén állapotból...úgyhogy kifakadtam...veszekedés...üvöltözés...hagyjuk az egészet stb. de Ő nem tud elengedni, ne  menjek el, szeret, befejezi stb...aztán persze megint a " békülős szex" és az a hülye kérdés összeköltözünk? Mondtam Én poénból...Hiba volt, de hát inkább most próbáljuk ki mint "sok évnyi járogatás" után jöjjünk rá működik-e vagy sem a dolog....persze...jött a válasz... próbát megér....és olyan könnyen és gyorsan ment bele...na itt megint pánik-pánik hátán...hogy a vicc az most már nem is annyira vicc....ki költözzön kihez?és különben is milyen lesz ezután a kezdés után? Bizalom de hogyan?!...és társai....

És persze már annyira benne voltam, hogy elfelejtettem a saját játékszabályaimat....és azt hittem ez most annyira de annyira nagyon jó lesz... Tudom, hinni csak a templomban kell...

Persze Én költöztem hozzá....itt hiba ismét!!! Feladni egy ennyire bizonytalan lábakon álló kapcsolatért az addigi életedet... Hát tényleg hülye voltam...de hát a hibáidból tanulsz :-)

Megtörtént az összeköltözés...és jöttek amik megölnek egy kapcsolatot a pasi ellustul minek küzdjön már úgy is magvan, a nő sárkányosodik....Voltak jobb és kevésbé jobb időszakok, voltak romantikus hetek és pokoli hetek is...volt veszekedés, békülés, tesztelések sora, volt amikor Én próbálkoztam volt amikor Ő.... majd jött a nyár...2 hét nyaralás külföldön...azt hittem maga lesz a csoda....de mégsem...közbejött egy nem várt terhesség...persze igazán egyikünk sem szerette volna megtartani ( nehéz döntés volt nagyon, de azt hiszem ésszerű ) Így visszagondolva mennyi mindenen mentünk keresztül...??! Furcsa az, hogy nem csak a jóban volt ott, hanem a rossz időszakban is maradt....amit azért más pasi nem biztos hogy végigcsinált volna.....tapasztalat...Fogta a kezem és miután vége lett nem mondta hogy pápá...Persze a rosszabb napokon mindkettőnknek ott motoszkált a fejében a hagyni kéne....de mégsem tettük...nem volt az az elviselhetetlen állapot...csak túl sok "szar" csapódott le rajtunk...Munka...stressz....nincs munka...hisztik....féltékenység és társaik...sérelmezte a bizalom hiányát..én nem tudtam hogyan kell...és akadt még egy egy két különbség :-) Talán mind a ketten kibújtunk egy kicsit a bőrünkből és egyikünk sem tudta túl sokáig fenntartani...azt hiszem a szeretősdinél kellett volna maradni...és akkor most nem érezném magam ennyire cefetül....

Aztán bekúsztak mégjobban a szürke hétköznapok...bármennyire is próbáltam szinesíteni, programokat szervezni, vonzó és izgalmas maradi...nem mindíg sikerült...egyre kevesebbszer toleráltuk a másikat....

Aztán első "nagy" beszélgetés....egymással való erőfitogtatás....itt azt hiszem én nyertem...de rájöttem sose alázz vagy sérts meg egy pasit a büszkeségében...majd a hogyan tovább...próbálkozás...hibákon való javítás....és gondolkodás....ismételt nekifutás...mert a sok rossz mellett volt baromi sok jó pillanatunk együtt :-) És talán a megszokás is közre játszott egy picit...

Aztán boldogság....fantasztikus szex, béke és nyugalom....persze semmi sem jó felmelegítve....de mindíg a remény hal utoljára...Talán most végre minden olyan lesz amilyennek képzeltük....és mégis működik ez csak egy pindurit döcögőssen.

Aztán egy hideg zuhany....újabb "nagy" beszélgetés....és Ő már nem szeretné ezt a kapcsolatot...gondolkozott és hozott egy döntést....fogadjam el....persze a büszkeség nagy úr és még csak véletlenül se hagyja hogy egy könnycsepp is kicsorduljon...mosolygás...még egy két mentőőv...de hajthatatlan...

Makacs egy dög úgyhogy nem is próbáltam nagyon meggyőzni, na jó csak egy kicsit, arról hogy szaladjunk neki mégegyszer, tisztán....

Aztán még több beszélgetés....háttérben lévő okok felkutatása...és íme: a "vér nem válik vízzé", aki nem szereti a kötöttségeket és a kötelezettségeket, aki nem akar úgy igazán komoly kapcsolatot csak immel-ámmal próbálkozik vele, aki inkább a "magányos farkas" dumával él és a fél attól hogy egy nő oldalán maradjon meg sokáig...mert ügyebár az egó mindenekfelett és ővé lehetne a fél világ...Hát igen az ilyen tipusú pasit engedni kell jó messzire....és Én balga miért nem láttam ezt korábban....???! Azaz láttam...de mi a francért nem hallgattam rá...? Nos ez egy jó kérdés...

 

Azóta eltelt pár nap...Én lakást keresek ( ha esetleg valakinek akad egy két tipp szívesen veszem :-) )

Beszélgetünk sokat....sokmindenről...nem nehezítjük meg az elválást nincs értelme....

De mégis olyan baromi szarul érzem magam attól, hogy ez nem működik, vagy működött...Hiányoznak a hülyeségei...dühös vagyok rá...és magamra is....szeretem még?...egy kicsit...nagyon :-)

 

Úgyhogy a mostani helyzet:  együtt élünk még...elég érdekes helyzet :-)

Most fesztelenebbek vagyunk...viccelődünk...csipkelődünk...összebújunk...csókolgatjuk egymást...még mindíg van szex...de ki tudja milyen lesz holnap...

 

Tescoban voltunk, gumit együtt vettünk, katona volt azt hiszem....