Mit lehet tenni akkor, ha a fiú beleszeret egy ázsiai lányba és minden az ellen szól, hogy együtt legyenek?

Sziasztok!

Ma megint tizenévesek történetei vannak a blogon,ami egy idő után nagyon unalmas. Persze mindenkinek a maga problémái tűnnek a legsúlyosabbnak,de azt hiszem,hogy abban egyetértünk,hogy a tizenévesek gimisszerelem gondjai az élet igazi tragédiáihoz mérve
apróságok :) Nem úgy mint egy fülledt sztori sok szexel, gyönyörű lányokkal és forró, monszunesőtől párás éjszakákkal. Tavaly költöztem ázsiába,mert itt kaptam munkát. Akkor még az volt a célom,hogy kipróbálom az itteni életet, kalandozom egy évig aztán hazamegyek,de most,hogy mindjárt lejár az egy év,egészen máshogy látom a dolgokat. Maradok,még jó,hiszen az élet itt tényleg sokkal könnyebb,az emberek tényleg kedvesebbek és az ázsiai nők...
Szóval kijöttem és a leendő kollegákkal első este belevetettük magunkat az éjszakába. Ők akkor már hónapok óta itt voltak,úgyhogy a sok időzónaváltástól,rengeteg új ingertől szédült fejjel hagytam,hogy az enervált holland az őrült lengyel és a visszafogott helyi srác irányítson és belelökjön a dolgok sűrűjébe. A nyüzsgő nagyváros egyik zajos bulizós-zabálós-berugós helyére ültünk be és az egyik már "rutinos" kollega a második sör után flörtölni kezdett a szomszéd asztalnál ülő két lánnyal. Az egyik egy nagyhangú bögyös faros sörtől csillogó szemekkel, a másik pedig visszafogott, valami édes mosollyal
és imádnivaló kisugárzással, persze mind a kettő gyönyörű barna bőrrel és fényes hosszú fekete hajjal. Én úgy voltam vele,hogy nem kell első este meghódítanom az egész új világot, ráadásul majd'24 órája talpon voltam már akkor, amiben benne volt összesen 16 óra repülés,ezért csendben iszogattam a sörömet. Csakhogy, az édes mosolyú lány nem
hagyott magamba süllyedni. Hatott a mandulavágású szem a kedves hang és az összes többi,rámozdultam. 

Itt egy csomó minden részletet átugrom,lényeg,hogy nem csak én mozdultam rá,hanem a holland srác is, de ne aggódjatok, hatott a jó öreg magyar varázs és 3 hét küzdelem után én lettem a győztes,ezzel kockáztatva,hogy már az első hónapban megutáltatom magam min. egy új kollegával,de akkor már nem érdekelt semmi. Csak Ő. Randizni kezdtünk és én boldog voltam,mert találtam egy lányt aki édes volt,gyönyörű szeretnivaló és,ha nem is szigorúan azzal a mércével mérve mint az európai lányok, de értelmes is. Ez azért volt különösen fontos,mert mielőtt idejöttem otthon úgy éltem mint egy kóbor kandúr
vagy inkább kakas, aki végigjárja a környék összes tyúkudvarát és midnenhol kapirgál egy kicsit ;)
Tehát úgy éreztem,hogy megtaláltam a helyemet és ez az érzés eltartott kb két hónapig amikor is a lány elkezdett házasságról gyerekekről beszélni. Ami abból a szempontból nem is volt baj,hogy ő tökéletesen alkalmas anyának,feleségnek és szerettem is,csakhogy...én már annál inkább romlott vagyok és elveszett :(
Rengeteg kétség támadt bennem az egész dologgal kapcsolatban,mert akárhogy is szeretjük egymást, mégis teljesen mások vagyunk,más vallás,más kultúra,más az életszemlélet,más célok. Úgy éreztem,hogy ezek a dolgok mind mind közénk fognak állni egy napon,mert ha más nem,akkor abba gondoljatok bele,hogy egy lány aki a háborgó
hulámokhoz, a forró napsütéshez van hozzászokva, hogyan élhet Mo-n. Messze a családtól,ami a helyieknek nagyon fontos,messze a barátoktól és mindentől ami neki az életét jelentette eddíg. És ezeken a dolgokon agyaltam,agyaltam egészen addíg míg azt éreztem,hogy nincsen tovább.
Majd megőrültem,hogy akkor most mi lesz,hogy lesz,van-e ennek így értelme,meddíg mehetek el vele,hiszen ha egy szép napon azt mondom,h. ok,szép volt jó volt,de én most hazamegyek,akkor vele mi lesz???
Úgyhogy szakítottam. Szakítottam és visszatértem ahoz az élethez amit már otthon is éltem,csak még egy lapáttal rádobtam. Otthon három barátnőm volt,itt a három lány mellett kb 2 hetente újjal feküdtem le.
Mit mondhatnék nektek...kurva jó volt. Az ázsiai nők gyönyörűek, én imádom még azokat is akik csúnyák és buták. A bőrük és a hajuk selymes, az illatuk más mint az otthoni lányoké és mindent megtennének az férinak akit szeretnek mert hatalmas szívük van. A mindenbe a lakás kitakarításától a mocskosul erotikus dolgokig rejed a skála.
Tényleg,amit otthon a hideg téli estéken elképzeltek,hogy valyon milyen lehet a forró trópusi élyszakában egy gyönyörű űzsiai lánnyal szeretkezni...hát olyan vagy még olyanabb.
Így éltem kicsit több mint fél évig. Közben természetesen találkoztam Vele is és minden alkalommal ugyazt éreztem: imádom. De amint ennek az érzésnek átadtam magam,egyből elöntöttek a kétségek,így inkább tovább hajtottam magam előre és tovább szórtam a nedves ázsiai földbe a megvadult hun magvakat. A nagy számok törvénye alapján persze
volt,hogy majdnem pórul jártam,mert kiderült a lányról,hogy fiú :) de mind a három alkalommal időben kapcsoltam.
A fél év nem csak ahoz volt elég,hogy az ezt az írást olvasó geek-ek legvadabb fantáziájában szereplő csajnál is többet dugjak meg,hanem ahoz is,hogy újra belássam, ez az élet így nem ér semmit. Hiába dugom a fejem újra és újra lábak közé, be kell látnom, hogy minden alkalommal csak kevesebb és kevesebb leszek mert nem csak én nem adok
egy idő után semmit,hanem maguk a lányok is elkezdenek úgy kezelni,ahogy én őket. Ezköz az önkielégítéshez. Ráadásul itt volt nekem ő,aki minden alkalommal amikor találkoztunk újra és újra ugyanazzal az boldogító energiával töltött fel. Úgyhogy úgy
döntöttem,hogy lesz ami lesz, az új évvel új esélyt adok magamank,hogy rendes ember válhasson belőlem Mellette.
Most nem törődöm a kétségeimmel ,amik ugyanúgy megvannak csak a mai napra szeretném boldoggá tenni,addíg akarom,hogy szeressük egymást amíg még egy nap el nem telik, amivel persze még egy nagyszerű nappal közelebb kerülünk ahoz,amikor én veszem a kabátom.