Legtöbbünknek ismerős az az idegőrlő helyzet, amikor pont az ablakunk alatt veszekedik a ház csinilánya az épp aktuális barátjával hajnali fél kettőkor, nekünk meg másnap korán kell kelni, így bármilyen érdekes is szakításuk a botrányos nyelvezet és az dióta érvek egymáshoz vagdosása miatt, csak azt kívánjuk, kussolnának már el végre.

Egy nyári estén a szokásos heti veszekedés-szakítás hercehurca végén a lakásába felinduló lány után a fiú a következőt üvöltötte kétségbeesésében:

"Ha most felmész, utoljára mész föl!"

Kicsit meg is ijedtem, hogy akkor most az következik, hogy utánamegy és megöli a csajt a kocsijából elővett bézbólütővel, de hálaégnek következő héten megint ott folytatták, ahol abbahagyták.