Régóta vártuk már, hogy elkészüljön az ún. szakító-mix, amelyben minden idők legszebb-legszomorúbb szakítós számait gyűjtik össze nekünk, de arra legvadabb álmainkban sem számítottunk, hogy ennyire szomorú aktualitást kap majd a megjelenés. Kattintsatok, töltsetek, zokogjatok!

 

 

hat órával ezelőtt szakított velem egy lány. ő az itt a fenti képen, mármint csak a karjai. most még meglepően jól vagyok, próbálok csak a szépre emlékezni, de lehet, hogy ez nem fog sokáig menni, ugyanis csináltam korábban egy mixet a kedvenc szakítós számaimból, és most azt fogom meghallgatni, hogy minden számról írjak nektek egy-két gondolatot. még annyit elöljáróban, hogy ez nem egy ultimate mix, tehát nem a legnagyszerűbb vagy legismertebb számok lesznek benne, hanem azok, amik számomra a legtöbbet jelentenek, de valóban mind a szakításról szól, tehát nem abból a szempontból személyesek, hogy mondjuk azt a számot raktam bele, ami hat órával ezelőtt szólt a bárban, amikor ez a lány szakított velem. (különben ott a beatrice-től ment például az azok a boldog szép napok, tehát jól dolgozott a soundtrackes ember). akkor here we go. 
 

MP3: szakítós-mix - put your hair back on (89,8 mbyte, 65:25)
 

 

01. will oldham: all these vicious dogs

már rögtön csalok egy kicsit, mert ez a szám nem kifejezetten a szakításról szól, viszont minden idők legjobb szakításról szóló filmje (all the real girls) kezdődik ezzel, úgyhogy én is kénytelen vagyok ezzel kezdeni. imádom benne azt a gitárpengetést 1:46-nál, ja és a mix címe is ebből a filmből van, mert ott mondja a srác a lánynak, hogy "why don't you put your fucking hair back on and come back", de persze pont az a lényeg, hogy ilyet nem lehet csinálni a hajjal. 
 

02. morphine: gone for good

ezt a két nap a völgyben című filmben hallottam először úgy tíz évvel ezelőtt és meg is vettem miatta a soundtrack cédét, mert '97-ben még egy szám miatt megvett az ember egy soundtrack cédét. hát ez egy nagyon szomorú dal. főleg ahogy énekli a csávó, ilyen végleges, elhiszem neki, hogy tényleg nem fogja keresni többet a lányt. most nem fogok itt wikipédiázni, de úgy emlékszem, hogy ez a morphine-os fickó hernyós volt, és meg is halt pár évvel ezelőtt. csak azért mondom, ha esetleg nem lenne elég lehangoló a szám önmagában... 
 

03. bob dylan: don't think twice, it's all right

na, itt a mester. k. balázs kollégámmal elkezdtünk összeállítani egy olyan cédét, amit mindig szakítás után lehetne odaadni a lányoknak, de arra nem kerültek volna megbánós-szenvelgős-gyere-vissza-hozzámos számok, hanem csak a mennyivel-jobban-megvagyok-nélküled vonal, és ezzel kezdődött volna. ezt a dalt legutóbb a mad men című tévésorozat évadzáró részének a végén hallottam, iszonyat jó a mad men különben, az utóbbi évek legjobb új sorozata. 
 

04. mirah: we're both so sorry

ez az egyik kedvenc számom a világon. annyi ötlet van benne, hogy egy teljes album kijöhetett volna belőle. mintha epizódokból állna, és ahogy halad előre, egyre csak jobb lesz, pedig már a legelején is egyből kurvajó. számomra az a csúcs, amikor 11:30 körül elkezdődik az az elefántcsorda vonulás a dobokkal, meg bejön egy sípolás, és a csaj elkezdi énekelni, hogy "'i can't understand why you refuse my one request". különösen ahogy azt az ájt énekli. egyszer dj-ztem az a38-on és lejátszottam ezt a számot, hát szétrázott a hideg amikor ott megszólalt ez a rész. 
 

05. beck: lost cause

annyira nem vagyok oda a normális ugra-bugra beckért, de a sea changes albumot nagyon szeretem, tök jó hogy képes volt ekkorát váltani amikor szakítottak a nőjével és teljesen a témához igazítani a zenéjét, iszonyatosan őszintének tartom ezt a lemezt. még jöhetett volna ide az a másik beck-szám a makulátlan elme elejéről, csak arról mindig az jut eszembe, hogy ott sír jim carrey a kocsiban és kurvahideg van, ami már nekem is túl szomorú. 
 

06. the shins: new slang

a pitchforknak mesélte az architecture in helsinki énekese, hogy amikor épp össze van törve a szíve, a tracks of my tears-t hallgatja repeaten órákon át, miközben mászkál az utcákon (különben az a szám is jön még később). két éve egy szívfájós időszakomban én is kipróbáltam ezt, de a célra nekem a legjobban ez a shins-szám működött, volt hogy harmincszor meghallgattam egymás után, de esküszöm, akkor nem esett le, hogy ráadásul még a szakításról is szól. 
 

07. the good life: album of the year (acoustic)

a good life kicsit kiszúrt velem, mert amikor már kész volt ez a mix, kijöttek egy új albummal, amin van egy világbajnok szakítós szám (so let go), de most már mindegy, az album of the year is szuper, mert elmeséli az egész kapcsolatot a megismerkedéstől a szétköltözésig, úgy mintha most összefutnék egy régi haverral, akit már ezer éve nem láttam és megkérdezné, hogy mi van velem és akkor elmesélném neki a sztorit a fenti lánnyal, ami ott érne véget ahogy a bárban szól a beatrice. 
 

08. soko: i'll kill her

ennek a klipje már ment itt a blogon is, abban azt a momentumot imádom a legjobban amikor 3:26-nál elkezdi piszkálni a partvis nyelét, aztán meg nyom egy puszit a gitáros srác hátára. az úgy-megölném-a-volt-szerelmem-új-szerelmét témáról létezik egy verzió férfiszemszögből is, a shellactól a prayer to god, csak az annyira durva, hogy sehogy sem tudtam beleszőni ennek a mixnek a finom zenei szövetébe. 
 

09. red hot chilli peppers: i could have lied

minden rosszat el lehet mondani a chilli peppersről és el is kell, de ezt a számot azért enyhén szólva odatették. itt bizony megy az érzelmi lemeztelenedés, valamint mennyire gyönyörű már az a gitárszóló 30:58-nál, különösen az a pendítés 31:28-nál. az a pendítés engem mindig kikészít. már a mix felénél tartok és úgy érzem, hogy nem lelkedezek eléggé a számokról, plusz még nem is sírtam, úristen, megdermedt volna a szívem?! 
 

10. electrelane: birds

amikor ezt a számot először hallottam, akkor döntöttem el, hogy megcsinálom ezt a mixet, mert ez úgy tökéletes ahogy van. az első versszakban felvázolja, hogy mennyire sokat jelentett neki a faszi, a másodikban, hogy mennyire hiányzik neki, aztán beindul az a gitárbugi, még bekamuzza, hogy amúgy minden okés, de az utolsó sorban kiböki, hogy állandóan rá gondol. 
 

11. susanna and the magical orchestra: believer

ez a szám szól a legjobban arról a kapcsolatomról, ami most ért véget, olyan mintha a fenti lány énekelné nekem, mert vele is az volt a szitu, hogy ő nem volt szerelmes belém, én meg igen, és erről szól ez a szám, csak nem azt mondja, hogy szerelmes, hanem hogy hívő, de világos, hogy mire utal. azért 39:37-nél attól a hajlítástól megsajdult a szívem. jól van, mégsem vagyok mikrobi. 
 

12. the wrens: happy

ez kicsit a hegy tetejéről esőben ordítós szívfájdalmas vonal, nem tudok semmit ezekről a srácokról, akik ezt csinálták, de nagyon bejön az a váltás a felénél, amikor kábé elmondják zenében azt, amit addig szövegben. 
 

13. smokey robinson and the miracles: the tracks of my tears

telerakhattam volna soul számokkal ezt az egész mixet, mert nem tudom észrevettétek-e, de jópár soul felvételben is felbukkan ez a szakítós tematika. amit azért még a figyelmetekbe ajánlok, az a lost someone james browntól, amit szintén mixzárta után fedeztem fel és az öreg abban aztán nem takargatja az érzéseit. ez a szám viszont pont arról szól, hogy úgy csinálunk mintha nem fájna, közben meg kurvára. 
 

14. randy newman: living without you

húha. randy newman azzal gyilkol meg, hogy nem cifrázza túl szimbólumokkal meg lila faszsággal az egészet, hanem csak elmondja szimplán, ami van. baby, it's so hard living without you. na, a könnyek is megjöttek végre, remek. 
 

15. peggy lee: is that all there is?

ebben a számban pedig végleg leszámolunk minden illúzióval, de azért nem kell csüggedni, mert bármit túl lehet élni állítólag. csak az egyik verszak szól a szerelemről, de muszáj volt berakni ide, mert útravalót ad az életre minden kedves hallgatónak, benne van az összes tudnivaló. 
 

16. the greenhornes with holly golightly: there is an end

ha szigorúan nézem, az előző számmal kellett volna befejezni a mixet, mert azután már nem nagyon lehet mit mondani, de gondoljátok azt, hogy ez a maradék három azt szimbolizálja, amikor egy kapcsolaton jól látszik, hogy kurvára abba kéne már hagyni, de azért csak ráhúztok még három hetet mondjuk. spring brings the rain, with winter comes pain. ajaj. erről eszembe jutott, hogy nyakunkon a tél, nekem meg pont most törték össze a szívemet. 
 

17. the concretes: back for good (take that cover)

a take that is egy olyan együttes, amiről nem csak a legnagyobb elismerés hangján tudnék beszélni, de emiatt az egy szám miatt érdemes volt létezniük. ez a gary barlow azért mennyire pökhendi már?! ha csak a szöveget figyelitek, az jön le, hogy meg van győzödve arról, hogy vissza fogják fogadni, csak mert ő most eldöntötte, hogy mégis inkább örökre együtt akar maradni a lánnyal. remélem jól rábaszta az ajtót a csaj. ez egy csodálatos feldolgozás különben. 
 

18. television personalities: there's no beautiful way to say goodbye

sok kemény igazság van ebben a dalban is, gyerekek. és akkor el is jutottunk zenei összeállításunk végére, hát remélem, hogy nem szomorodtatok el nagyon, vigyázzatok magatokra és szeressétek egymást. ja, és ha kérhetem, ne anyázzatok szét kommentben, mert érzelmileg picit sebezhető állapotban vagyok éppen, ellenben megírhatnátok, hogy ti miket hallgattok ha véget ér a szerelem.