Sziasztok!

Hát csak egy pofáraesésről lenne szó, olyan igazi lúzer módon. Eltelt annyi idő azóta, hogy már humorosan is fel tudjam fogni. Kérem a tisztelt "hallgatóságot", hogy vegye figyelembe, hogy 18 éves "kiskorú" voltam még!

A kilencvenes évek második felében Pécsre jártam egyetemre, a sztori épp az első év első félévében történt. (Ó én zöldfülű!)

A rendszeres csütörtöki kollégiumi (TK) buli a rossz zene ellenére is jelentős tömegeket vonzott. Ilyenkor a nem kollégisták - velem együtt - biztos szállásra számíthattak, ha valamiért nem tudtak vagy nem akartak hazamenni. Egy ilyen csütörtök estén jöttem össze egy rámenős lánnyal (legyen Julcsi) a harmadikon, aki először pozitív, majd nem sokkal rá negatív értelemben is gyökeresen újat mutatott, mint amit addig tapasztaltam.

Szerelmes lettem, röpke három hétig 1 centivel a föld fölött jártam! Élveztem az életet és vártam az estéket, a következő találkozást. Egy lassan elhaló, több éves gimnáziumi kapcsolaton voltam akkor túl, és örültem az újdonságnak. Jaja, új élet, új város, új szerelem, satöbbi, és a végén már rendszeresen ott aludtam a kollégiumi szobájában és áldottam a kezet aki tolózárat szerelt a zuhanyzó ajtajára...

Nem tűnt fel, hogy semmi közös témánk nem volt, nem volt azonos az ízlésünk, végeredményben a délutánok sokkal laposabbak voltak az estéknél. Én azonban rózsaszín ködben (hormonokban?) gázoltam hetekig. Egészen az esedékes TK buli napjáig.

A koreográfia aznap is hasonló volt: irány a szoba, puszi-puszi lelkes ölelkezés, aztán nyomás a földszintre, be a buliba. A buli azonban nem volt nagyon jó, ezért én hajnal kettő körül elindultam kifelé. Mivel az én Drágámat nem leltem sehol, egyedül sétáltam fel a szobájába, feküdtem az ágyába és tettem el magam reggelre.

Egyedül ébredtem. Az (ex)barátnőm szobatársnői közben csöndben festegették lábujjkörmeiket, főzték a neszkáfét, nyitogatták a hűtőt, és gyanúsan úgy tettek mintha minden rendben volna. Kérdeztem: - Julcsi hol van? szobatársnő, komoly copfos-szemüveges, felpillant: Ő nincs itt, és ne is keresd.
Furcsának furcsa volt, de a válasz ellenére sem jutott eszembe, hogy kiszálljak a nő ágyából. A felszarvazott férfiak tudatlanságával vártam egy darabig, hiába.

Végül megtudtam, hogy Julcsi a buliban összejött G-vel aki aznap este egy mezeivirág-csokorral cirkált és csajozott. Julcsi később mesélte, hogy a virág vette le a lábáról, annyira, hogy a reggel már G ágyában találta. Délután az egyetem kapujában összefutottunk, a lány akkor közölte, hogy már G-vel van, és nem kéne többet találkoznunk. Jó, mondom, majd megemésztem valahogy. És eltámolyogtam valamerre keletnek, asszem...

Az eset felnyitotta a szemem. Hálás vagyok a sorsnak, hogy viszonylag hamar kaptam a pofont, amikor még könnyen ismerkedik az ember. Végül G is hamar lapátra került és később haverok lettünk. Julcsit meg azóta nem láttam.

Üdvözlettel,
Aropa