Myvipen ismerkszik az ostoba csávó, aki "telefonban gyerekhangon hullámokkal játszott a kádban" - ezt a képet mondjuk annyira nem értem, de aki három hónapot pazarol az életéből olyanokra, akik alulöltözött képeket küldözgetnek az msn-en, azért egy kicsit meg is érdemli.

Nos az én történetem eléggé más felállásban történt meg,mint ahogy az általában szokott...Tavaly nyáron kezdődött.Fiatalabb lány vagyok,mégis előfordul,hogy itt-ott levelet kapok neten,nos ez sem történt másképpen,körlevelekkel teli myvipes postaládámban ott volt az Ő levele is...A tartalmából megítéltem,hogy a srác nem a szövegével hódít,csak ennyi volt benne-"Szia.Jók a képeid.Mizu?pusz" mondtam magamban nahát,úgylátszik ennyi telik a teremtés koronáinak bizonyos tagjaitól.Mondanom sem kell,nem válaszoltam a srác levelére,de azért érdekelt akkor már ki az,aki ostromol,a képei alapján egy jó kiállású fiú,elég jóképű,izmos,de stílusos...Este elébe rohant a dolgoknak,felvett msn-en.Jóízű bájcsevely,mikor elsütötte,hogy van barátnője,2 éve már,dehát már nem olyan mint régen stb.Mondom na szép.Hónapokig a színét sem láttam,amikor elkezdett képekkel ostromolni.Mivel voltam egy-két fotózáson már,akadnak jó képeim,és nem bírta ki,hogy ne küldözgessen magáról is képeket folyamatosan.Hát én derekasan helyt álltam és hagytam hogy küldözgesse őket,de egyre alulöltözöttebbeket kezdett küldeni,meglepett mondjuk,hogy mindegyiken napszemüveg volt rajta és sapka.Egyszercsak kérdezi"Nem baj,ha alulöltözött képet küldök?" mondom magamban,hogy ennél alul öltözöttebbet már nemtudna küldeni,dehát csak-csak tudott volna... Akkor letöröltem és gondoltam magamban milyen szerencsés is az a lány,aki két éve van vele együtt...kb fél év telt el,amikor a barátnőmmel mentünk valahova beülni beszélgetni,meginni valamit.Akkor jött be egy srác az ajtón,egy jó kiállású fiú,elég jóképű,izmos,de stílusos...Nos igen,nem esett le,nemtudom miért egyszerűen nemtudtam hogy az a srác,akit megismertem a neten is...Más lett a haja,ráadásul a régi képein a napszemüveg és a sapka sokat takart róla.Barátnőm elkezdte ápolni a lelkét,hogy jaj szegény ( nevezzük Tibinek ) szakított a barátnőjével, és hogy ilyen srácnak vétek egyedül maradni,de majd csak kiheveri.Nos hát érdekes volt,a srácot halgatva rájöttem,hogy nem túl beszédes,de ha mond valamit az vagy dícséret,vagy pedig valami eléggé szőkés megjegyzés.Nincs is baj addig egy sráccal,ha bókol egy lánynak,ameddig ésszel csinálja és érezteti a lánnyal hogy ezeket ő komolyan mondja.Aki viszont folyamatosan ilyenekkel traktál valakit,nehéz lesz komolyan venni...Elkezdtünk többet beszélgetni,nemtudom,egyszerűen zavaróan buta volt,fiúktól valahogy nem ehhez szoktam.Miután csatlakozott a barátaihoz,a barátnőmmel megvitattuk az eseményeket.Elmondta,hogy a Tibi mennyire jópasi,de annyira ráment a külsőségekre,hogy már nem nagyon figyel a belsőre,és azért ilyen.Jó szíve van,de szegény kincsem buta,csak magáról beszél folyamatosan,csak a képeivel és a külsejével foglalkozik.-hát igen,gondoltam nem mindig csalóka az az első benyomás,de tényleg nem akartam ítélkezni felette,mert ettől függetlenül olyan kis szerény srácnak tűnt,kicsit sebzettnek is...Mikor megesett még párszor,összefutottunk véletlenül a városban,egyik alkalommal elkérte a számom.Még csak azt sem tudtam mit tegyek,bnőm már mondta,hogy majd ő megadja msn-en,hagyjam.(új telefonom volt,még nem tudtam a számom fejből).Furcsa volt,hogy ők ilyen jó viszonyban vannak,már elég rég egy társaságban mozogtak,de valahogy sosem bántam,hogy ez kimaradt az életemből.Este csörgött a telefon,az én don juanom volt személyesen,és órákon át beszélgettünk.Meglepett,normális volt,kedves,figyelmes,a humora is rendben volt.Ez megismétlődött pár napon keresztül még,minden este telefon,és valahogy teljesen pozitív irányba ment az ismeretség.Nagyon fontos nekem a belső,ez az exeimen is látszik,ezért furcsa volt most ilyen "hűdejópasi"val kezdeni.Felvetette,hogy találkozgassunk.Akkor már nem volt ez ellenemre.Első találka,kedves volt,figyelmes és nemtudom hogy,intelligens.éjszaka keveredtem haza,de nekem másnap azért iskola volt,szóval igyekeztem kipihenni magam.Megint hívott,beszélgettünk,és találkoztunk.Ugyanez volt még egy hétig,amikor először megcsókolt.Romantikus volt az egész,és örültem neki,hogy ez történt,nemtudom addigra már teljesen elfelejtettem mi volt korábban...Még mindig figyelmes volt,kedves és őszinte.Ez volt egy hónapig ezek után.Jól elvoltunk,minden időnket a másikkal töltöttük,és mindig valami különleges dolgot találtunk ki,hogy milyen legyen a randi.Valahogy nem tudom,kezdett elmúlni az az időszak,hogy tökéletesnek mutatod magad a másik előtt,és elkezdtek jönni a dolgai folyamatosan.A szőke énje előtérbe került,lány létemre minden viccet el kellett magyaráznom,minden ironikus megjegyzésemre visszakérdezett,és gyerekes megnyilvánulásai voltak.De tényleg,még most is görcsbe rándul a gyomrom,ha eszembe jut,hogy telefonban gyerekhangon hullámokkal játszott a kádban.Hát igen igen, 21 évesen az ember már eléggé felnőtt ahhoz,hogy komolyan vegye magát igaz :P Ez ment még 2 hónapig.Akkor tudtam meg,hogy ő az a nyári srác,aki felvett msn-en anno,egy másik barátnőm ugyanis elejtette,hogy a Tibire jó hatásal voltam,most nem küldözget már neki félmeztelen képeket,és nem bókol neki folyamatosan,de azért legyek óvatos.Mondom,na szép.Annyira lefoglalt Tibi,hogy nem is volt időm a bnőmre,és úgy volt vele,hogy én ezt tudom,mert már többször is mondta régebben,hogy Tibi neki ilyeneket küld.Persze akkor mondhatta,azt sem tudtam ki az...Egyszerűen nem volt soha bunkó,nem bántott meg soha,semmi kritizáló dolgot nem mondott,de minden időmet vele kellett töltenem.De már nem éreztem jól magam,nemhiszem el,hogy annyira butaságokat mondott folyamatosan,én igazán nem vagyok kritikus,de szerintem a helyemben bárki ezt gondolta volna.Eljött az a pont,amikor már rájöttem,hogy tejóég 3 hónapja vagyunk együtt,és mintha egyre kevésbé érezném,hogy bármikor is meg tudnám szeretni...Már közös témánk sem volt,nem telefonáltunk többet,és ő egyre többet ment az egyetemre.Így 3 hónap múlva,már tudtam mi lesz,ha este találkozunk.Szerettem volna vele szakítani,hogy ne bántsam meg nagyon,de nem akartam sajnálatból együtt maradni vele.Persze egy szakítás sosem kellemes...Feljött hozzám,nem akartam sokáig húzni a szakítást,jópofizni stb,de azért nem vagyok kegyetlen sem.Ő már 2hét után mondta,hogy szerelmes belém,de egyszerűen annyira nem éreztem azt,hogy meg tudnám szeretni,hogy azt sem hittem el szinte,hogy ő valóban ezt gondolja.Főztem teát,sütöttem muffint,és ügyeltem arra hogy ne húzzam sokáig az időt.Nos,nem hitte el,hogy szakítani akarok vele,elmondtam hogy nem tudnám megszeretni,és ahhoz,hogy ez megváltozzon ez a helyzet,annyira sok időt kéne együtt töltenünk,hogy az erőltetett lenne.Persze végig finom voltam,próbáltam keves lenni,aztán teljesen begurult és elment.napokig nem is hallottam felőle amikor felhívott,hogy ez most végleges-e és hogy akkor nevezzek meg valakit,aki jobb pasi nála és őt meg tudnám szeretni.gondoltam,hogy tejóég,ne viccelj már,hogy erre tényleg válaszolnom kell.Barátnőm nem sokkal utána felhívott,és mondta,hogy Tibi teljesen rányomult,de ne aggódjak lerázta,és hogy nem tudta hová tenni mi ez a reakció tőle.Ezek után már nem nagyon beszélgettünk,ha összefutunk köszönünk egymásnak,de azóta folyamatosan hallom lányoktól,hogy van egy fiú aki meztelen képeket küldözget nekik és eléggé buta.Mindegy fiúk,én nem ítélkezem :P:)