Tegnap este véletlenül kikerült A legrövidebb szakítómondat című poszt, amit utólag is el lehet olvasni, de rögtön kaptunk néhány levelet hasonlóan rövid sztorikkal. Most egy fiú vallja meg nekünk, hogyan csavarta el egy lány szívét és eszét, hogyan változtatta a lány jelenét a saját múltjává. Íme egy.


Tisztelt Szakítósok!

Mivel nekem is van egy meglehetősen fura szakításom, megosztom veletek.

Legrövidebb szakítás 2.


Már az írás elején leszögezem, hogy tudom mekkora nagy péniszfej bunkó voltam az alább bemutatott időszak alatt.
A helyszín egy vidéki város, ahol egy szórakozóhelyen összejöttem egy lánnyal. Tetszett, de inkább csak azért jöttem össze vele, mert hiányzott hogy legyen valakim. Mindketten 16 évesek voltunk. Találkozgattunk, smárolás meg minden, de én egyre inkább éreztem, hogy ez a lány nem hozzám való. Nem vagyok egy bőbeszédű gyerek, és ő sem bizonyult fecsegő, csacska lánynak, ezért néha kínos csend honolt a légtérben, ahol elhelyezkedtünk. Külsőre se hozott már annyira lázba. Így 1 hét elteltével, eljött a holtpont. Na igen ám, de nekem már be volt tervezve egy hétvégi buli a haverokkal a Balaton partján, amire a hét közepén még elhívtam a leányzót. Ez hiba volt. Mert ugye eljött a hétvége, és én hiába éreztettem vele csüt-péntek magasságában, hogy jobb lenne, ha nem jönne, ő nagy nehezen kiharcolta otthon, hogy lejöhessen. Hurrá... Én fasz meg, ahelyett hogy szakítottam volna vele, mondván,hogy ráérünk arra még, lementem vele és a haverjaimmal a buliba. Nah, ott én próbáltam magam jól érezni, ő nem nagyon tudott feloldódni. Igazából elég köcsög módon én inkább a magam jókedvével voltam elfoglalva, a lánnyal meg az egyik haverom beszélgetett néha, hogy a helyzetet mentse. Mikor már elég sokat ittam, kézen fogtam a lányt és mondtam neki, hogy az első busszal menjünk haza, mert már nem bírom nézni, hogy ilyen kedvetlen. A buszra menet elég kínos csend honolt, majd ő egyszer csak megkérdi: - Akkor vége? Én meg bebaszva csak ennyit nyögtem ki: -Jahh... Hát mondanom se kell, hogy hazafelé nem egymás mellé ültünk, én mondjuk aludtam végig. Hétfőn suliban odajön hozzám a barátnője, hogy miért szakítottam a lánnyal, teljesen ki van borulva... Mondom, szerintem nem működik ez a dolog... Ezután még párszor jelentkezett a lány, és komoly jelét véltem felfedezni annak, hogy belém esett. Sajnos...
Igazából azt nem értem, hogy ha már ekkora pöcs voltam, akkor miért nem felejtett el gyorsan, és miért nézett rám még akkor is igéző szemekkel, amikor évekkel később találkoztunk... Rejtély... Szerintem egy "jahh"-nál nincs rövidebb szakítós mondat. Bár erre nem vagyok büszke.