Kedves szakítós!

Már régóta gondolkodom hogy megírom valamelyik történetemet, most
végre rászántam magam.
Remélem bekerül....
A kommentelők pedig gondolkodjanak csak, vajon ki írta ezt:D

Megosztanám veletek egy nem túl szerencsésen végződő történetemet,
hátha valaki tanul a hibámból.
Nem egy mai történet. Régen történt, még fiatal voltam és bohó, épp
túl voltam egy hosszabb kapcsolaton (3 év). Az én részemről nagy
szerelem volt, de sajnos vége lett. Bevált módszer volt nálam, hogy
ilyen után mindig rövid kapcsolatokkal vigasztalódtam. Pont futott egy
ilyen részemről nem túl komoly kapcsolat (mondjuk legyen ő A) amikor
megismerkedtem egy nagyon kedves lánnyal (ő meg legyen B). Sokáig
kellett győzködnöm B-t míg belement hogy randizni menjünk. Gondoltam
A-t le kell építeni, hát az mégsem szerencsés hogy két barátnőm
legyen, egyszerre. A-val megvolt beszélve hogy átjön hozzám egyik
délután. Amikor megjött én közöltem vele hogy be kellene fejeznünk a
kapcsolatunkat. Rendben, lerendeztük, búcsú szex nem volt. Kikísértem
a buszmegállóba, felraktam a buszra és búcsút intettem neki. Gondoltam
hazafelé be is ugrom B-hez hogy pontosítsuk az időpontot. B jött
mindenféle kifogással hogy most ezért nem jó, másik időpontban meg
azért. Nekem furcsa volt a dolog, nem értettem mi lehet az oka. Eltelt
kb. 1 év - mondanom sem kell hogy B-vel nem lett semmi komolyabb
kapcsolat- amikor B barátnője közölte velem hogy azért nem jött össze
a randi mert B látta amikor az akkor már volt A jelű barátnőmet
kísértem ki a buszmegállóba.
Jegyezzétek meg ha kirakjátok a barátnőtöket, egyedül induljon haza,
vagy vegyetek fel álruhát