A szakítósblog lelkisegély-szolgálat ma feladat megoldani ezt a nem egyszerű történetet, amiben van egy elhagyott anya+gyerek, egy nyuszikat kúró csalfa férj, és egy le nem zárt történet. Tessék segíteni.


Hali!
Tulajdonképpen nem is tudom, hogy én most szakítottam vagy sem!
Az én történetem egy nagyon messzi-messzi időben kezdődik! De csak röviden,mert úgysem férne ide egy regény!
Én 18 voltam a, pasim (Z) 19, amikor megismerkedtün egy buliban. Szerelem első látásra, minden símán megy! A mai világban elképzelhetetlenül hosszú udvarlás az első ágyjelenetig (8hónap), de megérte, mindkettőnknek az első volt és maradt is sokáig úgy 16 évig!
Aztán jöttek szépen az évek, összeköltöztünk ,majd összeházasodtunk, s a vidéki kisvárosból elköltörtünk a fővárosba,mert ő (mármint a férjem) kapott egy jó ajánlatot.
Gyökértelenek voltunk a fővárosban, csak egymásnak éltünk ,dolgoztunk, s szép lassan kezdtünk barátokra találni, kinyílni a világ felé.
Aztán jött a gyerekkérdés, ami nem ment símán, kellett a biológiának segíteni, de 2 éve megszületett a gyerkőc és boldogok voltunk.
Legalábbis én úgy gondoltam.
De 3 hónapja elköltözött.
Kiderült,hogy van egy rakás ajtócsapkodós indoka, illetve egy "házinyuszija"!Szerintem ez utóbbi volt a mozgatórugó, s nem is láttam úgykét hónapig csak imitt-amott.
Atán lezárta a "nyuszis" témát, de még mindig albérletben él, igaz már közelebb hozzánk, és mostanság jön majdnem minden nap!
MOST AKKOR MI VAN?????????
Segítsetek!
Üdv