A zene összetartó erejéről mindig tudtunk, de hogy szétválasszon embereket a színes zenei ízlés? Jajh. Mondjuk Bon Jovi életem bármelyik szakaszában koptatóok volt.

Szolgálati közlemény
: akinek találkoznia kell velünk bizonyos okokból (papír, aláírás etc.), az ma megtalál minket a Parázsban. Gyertek, pörögjön a dolog, mert mi haladunk.


Sziasztok :)

már jó ideje olvaslak benneteket, hát most itt az én időm. :) Könnyed téli sztori lesz, semmi agónia :D

Szóval. 15 éves voltam, még a járunk-nem járunk korszakban. A haveri körrel elmentünk a Műjégre, forralt borozni és egy kicsit korcsolyázni.
A forralt bor után róttuk a köröket a zenére: mi lányok kulturáltan vihorászva, a fiúk meg körülöttünk koszorúzva és versenyezve a menő hoki-koriban, valamint gyakran potyogva mert ugye csúszik...
Az egyik lány elhívta bátyját és annak haverjait, mert össze akart hozni az akkor 17 éves nagyfiú egyik barátjával.
A srácot Indiánnak hívták, az akkor leterjedt inka-mintás kabátja és állandó kötöttpulcsi-viselése miatt.
Szóval Indián addig-addig koszorúzott körülöttem, amíg úgy döntöttem, csatlakoztam hozzá, ő pedig lelassított lánytempóra. Innentől a következők zajlottak le.
Zene: Technotronic
Indián: Figyelj, milyen zenét szeretsz?
Én: Hát, sok félét. Vannak kedvenceim de elég változatos. Te?
Indián: Nekem például ez tetszik.
Én: Szerintem is jó.
És a ritmusra koriztunk tovább.
Következő zene: Bon Jovi: Blaze of glory
Indián: Na, és ez tetszik neked?
Én: aha, bírom a Bon Jovit, de nem minden számukat. Ez például jó.
Indián: Ja, szerintem is...
És most már megfogta a kezemet, úgy koriztunk tovább ritmusra...
Következő szám: Madonna - Vogue
Indián: Na és ez?
Én: Ezt például nagyon szeretem.
Indián: Te tényleg sok féle zenét szeretsz...miket még?
Én: Hát, amit apukám hallgatott, azokat még ma is szeretem, például Queen, Al di Meola, Jean Michel Jarre, Depeche Mode...
Indián: Aha...
És koriztunk tovább.
Egyszer csak megszólalt Phil Collinstól az Another Day in Paradise. Indián, mintha csak erre várt volna, lecsapott....örömmel kiáltott fel:
- Hát, ezt BIZTOSAN nem szereted!!!
Én, pirulva, halkan, lesütött szemmel: Bocs, de a Genesist az előbb kihagytam, Phil Collinstól is meghallgatok dolgokat...

És itt szakadt el a cérna a Pampák Királyánál....Satufék, a kezemet ellökte, és azt kiabálta a Műjég párszázas közönsége előtt:
- SZERINTEM OLYAN EMBER NINCS, AKI ENNYI FÉLE ZENÉT SZERET!!! TE BIZTOSAN HAZUDSZ!!!!
-és ezzel elhúzott a Vajdahunyad várának kicsinyített mása felé...

Elég sokáig érzékeny pontom volt, hogy mennyire hasonlít a zenei ízlésünk, ha pasiról volt szó :)))