Szia Mindenkinek!

Egy ideje már olvasom a blogot, és arra gondoltam, hogy én is megírom szakításom történetét.

A kapcsolat 7 évig tartott, olyan se veled se nélküled típusú.

A történet 1999-ben kezdődött. Én a lány akkor voltam 23 éves, Ő a férfi! 44. Szép kis korkülönbség...tudom. Most lehetne fújjolni, hogy biztos a pénze miatt, de nem így volt. Én mindig a nálam (sokkal) idősebb pasikhoz vonzódtam. (Talán apakomplexus.)

Vendéglátóban dolgoztam akkor, Ő az egyik vendégünk volt. Első látásra szimpatikusak voltunk egymásnak, de mindenki óvott ettől a kapcsolattól, mondván, hogy nagy a korkülönbség, és különben is megbízhatatlan alak. Én nem így ismertem meg. Kapcsolatunk elején minden reggel ágyba kaptam a reggelit, programokat szerveztünk, együtt nyaraltunk, jó volt a sex is stb. És ami a legfontosabb elfogadta a kisfiamat akit egyedül neveltem / nevelek.

Egy idő után aztán kiderült, hogy miért is óvtak Tőle annyira és annyian. Iszik. Igaz időszakosan, de sokat és napokig. Első összeveszésünk is egy ilyen alkalom után volt. Két hétig nem beszéltünk egymással, de aztán felhívott és én megbocsátottam. (A mai eszemmel tudom, hogy akkor és ott kellette volna nemet mondanom először és utoljára.)

 

Egy ideig megint minden szép és jó volt. De utána ismét jöttek a fekete felhők. Vergődtem ... Szerettem volna pontot tenni a kapcsolat végére, de nem tudtam. Szerettem...

Megbocsátottam Neki olyan dolgokat, mint pl: elfelejtette az évfordulóinkat, a születésnapomat. A karácsony és szilveszter időszaka mindig rémes volt. Soha nem velem (velünk) töltötte, hanem a haverjaival vég nélküli italozásban. Ha véletlenül mégis eszébe jutott a szülinapom vagy a névnapom mindig az volt a vége, hogy én támogattam haza, mert olyan részeg volt.

A barátaimat nem akarta megismerni, de én a barátaival való találkozókra köteles voltam elmenni. Volt olyan, hogy vacsira voltunk hivatalosak az egyik barátjához, ahol ropit és sósperecet kaptunk. Ha a barátai jöttek el hozzá, én voltam az ügyeletes házi asszony és szakács.

Volt a baráti társaságában két olyan hölgy, akivel különösen jól kijöttem, azóta is barátnők vagyunk. (Nem is nézte jó szemmel a mi barátságunkat, mindig morgott érte, ha velük találkoztam, és azt mondta hülyeségekkel tömik a fejem, nem kellenek nekem ilyen tanácsadók.)

Egy nyári motoros-találkozón telt be a részemről a pohár. Azért mentünk, le hogy együtt legyünk. Nekem legalább is így lett tálalva. De mint kiderült ott voltak a haverjai. Eredmény: lerészegedett és eltűnt. Egész éjszaka kerestem, mire hajnalban előkerült valami ital sátorból és természetesen én cipeltem a hátamon a szállásunkig. Mikor hazaértünk megmondtam Neki, hogy elegem volt, nem akarom ezt így folytatni. Nem szólt semmit, elment. Eltelt fél év. Nem találkoztunk, de tudtam, hogy mi történik vele, mert kicsi falu a mienk...

Aztán egyszer csak megcsörrent a telefonom, Ő volt. Találkozót kért és én igent mondtam. Semleges helyen találkoztunk, sokáig beszélgettünk és bennem ismét megmozdult valami iránta. Elmondta, hogy azóta nem iszik, (igaz volt, mert többen mesélték nekem a faluban) sokat gondolkodott a dolgokon, rájött, hogy szeret engem, és nagyon rossz volt nélkülem ez a hat hónap. Ekkor ereszkedett le megint a rózsaszín felhő. Visszafogadtam... Megint jó volt minden, természetesen csak egy ideig.  

Nem akarom bő lére ereszteni a dolgot, végül is a szakítós duma a lényeg. Történt egy napon, hogy megbeszéltük, másnap elmegyünk együtt vásárolni és reggel 9-re értem jön. Mikor már 10 óra is elmúlt felhívtam, de nem vette fel a telefont. Újabb egy óra elteltével hívtam, szintén eredménytelenül. Délben kaptam egy sms-t, a következő szöveggel: "Én ezt így nem bírom tovább! Kérlek engedj el!"  Egyszer azt mondta nekem, hogy aki menni akar azt el kell engedni, így elengedtem. "Szabad vagy." Ezt válaszoltam neki szintén sms-ben.

Az i-re a pontot az utána kapott szöveges üzenet tette fel, idézem: "Bunkó flegma ribanc vagy! A tanácsadóid leszophatnak!"

Nem válaszoltam rá, de a lelkemet nagyon megtörte. Sokáig tartott, míg összeszedtem magam lélekben.  

Egy ideje megint hívogat, és sms-eket küld, hogy hiányzom és találkozzunk, de most tartom magam, és nem reagálok. A tanácsadóim tanácsára! ;) 

Köszönöm, hogy elolvastátok.