A legjobb a sztoriban: a barátok is tudtak róla, a lány családja is tudott róla, mégsem szólt senki sem a csávónak, hogy többszereplős a történet. A whisky azonban ilyenkor is jóbarátja a szakítósnak.

Megismerkedtem egy akkor még csodálatosnak hitt lánnyal,nevezzük el Arankának, úgy nagyjából 7 éve. Nemrégiben jöttem vissza külföldről, ahol dolgoztam. Egy baráti társaságban ismerkedtünk meg,.a lány vidéken lakott, és egy barátnőjéhez jött Budapestre.Idősebb volt nálam talán 1-1.5 évvel. Eljárogattunk bulizni, meg amit kell. A születésnapomra eljött Pestre, átjött, majd tőlünk indultunk el mulatni. Eltelt az este, volt mulatás, tánc.Nekem volt egy rossz érzésem, valami megmagyarázhatatlan okból kifolyólag. Lényeg, hogy ez eléggé letörte a kedvemet, noha az én születésnapom volt. Tudjátok, hogy van ez, rátoktör egy érzés, aminek nincs oka, és csak úgy egyszerűen a hatalmába kerít. Karácsonyra hazautazott vidékre, a családjához. Én is éltem az életem, smseztünk, maileztünk stb.

Mondta hogy karácsony után, utazzam el hozzá. Vártam a karácsony végét nagyon ám! A barátaim viszont óva intettek a dologtól, hogy ne utazzam el. Nem értettem miért, fogalmam sem volt, hogy mi okból mondják ezt (Persze később kiderült).

Eljött a nagy nap, elvonatoztam Tatooine -ra (ez van a legmesszebb az univerzum középpontjától, ha van ilyen). Elémjött az állomásra, elsétáltunk hozzájuk. Beszélgettünk, bemutatott az apjának, a hugának. Eléggé furán viselkedtek, de még mindig fogalmam nem volt semmiről. Szóval eltelt ez a nap, másnap elindultam haza, még mindig boldogan. Amíg utaztam addig is sms-eztünk, beszéltünk telefonon. Úgy volt, hogy egy barátomnál szilveszterezünk, vártam azt a napot is. Bár ne tettem volna! Nos kiderült, hogy Aranka az egyik haverommal is összejött. Ez pont a szilvesztert megelőző estén derült ki. Nem kicsit elborult az agyam. Felváltva a depresszió és a dühroham kerülgetett. Mondtam a barátomnak (akinél a buli volt) aznap este, hogy én azt hiszem kihagyom a bulit szilveszterkor, mert marhára nincs hangulatom hozzá.

Erősködött, hogy menjek el, jót fog tenni a társaság. Másnap is győzködött, sikerrel járt. Bepakoltam pár üveg whiskyt és egy üveg vodkát, és elindultam. Azt hiszem elsőként érkeztem a bulira, de már akkor elkaptam az egyik whiskysüveget. Telt-múlt az idő, egyre gyűltek a barátok, ismerősök. Az egyik legjobb barátom is ott volt, tudta mi történt (Ő nem ismerte Arankát), eljött hogy vigasztaljon, beszéljen velem. Befutott egy másik haver, aki szintén hasonló problémával küzdött, hát ittam vele is. A pofátlanság netovábbja az volt, hogy megjelent Aranka, azzal a haverral (akkor már nem haver) , akire lecserélt. Ettől féltek a többiek, hogy én szétkapom darabokra mindkettőt. Nem ez történt, elküldtem őket a rákba, de nem csaptam szét őket (nem azért mert nem lett volna kedvem, hanem azért mert részeg is voltam, meg nem akartam a barátom kégliját tropára törni). Innentől képszakadás van, nem emlékszem semmire, csak hogy reggel megyek haza :)

Ami kiderült, az az, hogy a "haver", aznap reggel lépett le a csajtól, mint amikor én érkeztem. Úgymond leváltottam. Na ezért voltak kissé furák a családtagok.....Persze ez utólag derült csak ki. Aztán egy másik bulin, összefutottam velük, de akkor már túlléptem a dolgon, és a "haver" is épp lapáton volt, ahogy Aranka barátnője mondta. A csaj elkapott a bulin, és a "haver" szeme láttára megcsókolt. Nem mondom, hogy túlzottan élveztem volna a helyzetet, de legalább láttam a "haver" szemében a fájdalmat. (najó ez jólesett) Aztán már csak egyszer találkoztam a lánnyal egy szórakozóhelyen, de akkor már annyira sem érdekelt mint előző alkalommal.A "haver" megnősült, megérdemli a párját, én az ellenségeimnek nem kívánnék ilyen nőt :) Láttam Arankát iwiwen, hát mit mondjak.....mindent besző hálójával az idő vasfoga..

A legszánalmasabb az egészben az, hogy én kerültem ki a legjobban az egészben, noha nem nekem kellett volna. Az élet, fura helyzeteket produkál.Az enyém főleg.