Végre valaki megértette a szakítósblog és a szakítóskönyv üzenetét! Soha ne adjam ki magam, mert ha így teszel, véged. Ahogy megkapja a szíved, kifacsarja, és eldobja, mint egy használt zsebkendőt. Hinnem kell neki, és átgázolni rajtuk úgy, ahogyan ők gázoltak át rajtam.

A heti szép képek NAK blogjából vannak

 

Sziasztok!

A történetem elég rövidke, de számomra annál tanulságosabb, és priméren érzelmi síkon zajlott, tehát aki velkám- és búcsúszexre, vagy teszkós bevásárlásokra éhezik, most bizony nem lakik jól.

Egy hónapja egy budapesti szórakozóhely táncparkettjén egy 25 éves leány (Ő) és egy 24 éves fiú (én) tekintetei egymásra találtak. A másnap esedékes szombati munkanapra fittyet hányva egész éjszakás tánc, mert egyszer élünk, ugye. Számát készségesen megadta, de az első galamb csak vasárnap délben repült. Az elsőt tucatok követték, randevú kedden, nagy séta a várban, majd naponta-kétnaponta találkák, komoly beszélgetések, őszinte ölelkezések, játékos nevetgélés, incselkedés, köztük vérre menő csókcsaták. Két hét után egész napos program következett egy álomszép vasárnapon, egy csodás északi határvárosunkban. Műemlékek látogatása, csoszogva avarban sétálás, csillogó szempárok mindkét részről.

Az ezt követő randevú jelentette az idilli történet végének kezdetét. Én a balga, naiv gyermek, elmondtam neki, az okos és tapasztalt NŐnek, hogy bennem kezdenek olyan érzelmek kialakulni, melyeket nem lehet egyszerű szavakkal körülírni. Kissé zavarba jött, de nem tűnt viszonzatlannak, és bár saját bevallása szerint neki több időre van szüksége ehhez, a dolgok nála is tagadhatatlanul ezen irányba tartanak. Innentől kezdve semmi sem volt már olyan. Elhidegült, elmaradtak a kedves üzenetek, az őszinte, mély tekintetek, a pajkos összenézések. Tegnap vetettünk véget a dolognak, az Ő részéről magyarázkodás, az enyémről mosolyogva tűrés kíséretében.

Egy nagy lelki törést követő két év érzelmi magány után először megnyílva ismét csalódnom kellett. Egy bölcs ismerősöm szavai jutnak eszembe, aki már évekkel ezelőtt figyelmeztetett, soha ne adjam ki magam, mert ha így teszel, véged. Ahogy megkapja a szíved, kifacsarja, és eldobja, mint egy használt zsebkendőt. Hinnem kell neki, és átgázolni rajtuk úgy, ahogyan ők gázoltak át rajtam. Már látom: oka van annak, hogy Minden Pasi Geci.