Régen írtam arról, mennyi mindenféle csudahelyen írtak már rólunk, úgyhogy adok egy kis update-et, hátha érdekel valakit.

• Több mint egy hónappal ezelőtt szakértettük az Index tech-tudomány rovatában, elmondtuk, hogy mi a véleményünk az online szakításról. A cikket ide kattintva tudjátok elolvasni.
• Az EXIT magazinban kritikát is írtak a könyvről, és minket is megszólaltattak egy interjú formájában. A kritikát ide kattintva tudjátok elolvasni. Az interjúból szeretném kiemelni vl egy mondatát: Az általános szabályok lényege, hogy az olvasó saját életében tudja hasznosítani, és ha ezek után is fájdalmasan szakít, akkora magára vessen. Az egyik barátom azóta a szakítóskönyv szerint él, és újra boldog! Tény és való, hogy ezt a képet küldtem az interjúhoz, de azt nem gondoltam, hogy ennyire furcsa módon fog megjelenni. És akkor az offline, nyomtatott változatról nem is beszéltünk még. Interjú itt.
• A végére hagytam a legnagyobb büszkeségünket (büszkeségemet). Nem is közvetlenül a könyvhöz kötődik, hanem ahhoz, hogy országos barátnénk, Karafiáth Orsolya írt egy cikket a szakításról a decemberi Elle-be, és én (én, verespalne) szakértek benne. Ki van tőlem emelve keretesbe, hogy : "Azt sosem lehet elegánsan megmondani a másiknak, hogy nem kell, kész, ennyi volt, el lehet menni." Hasonlóan csodás mondatok tehát az ELLE decemberi számában. (Azért értitek, hogy ebben a számban van Hámori Gabi, meg Gryllus Dorka, meg én! Én!)
   

Még több szakítás a szakítóskönyvben!