Ha esetleg valaki magára ismerne a történetben, az szívás.

A kép innen

Sziasztok.


Ez az egész történet kicsit bonyolult, de ki szereti az egyszerű dolgokat?  Az egész dolog 2006 decemberében kezdődött, amikor én még ártatlan kislány voltam, és 1 éve volt barátom, akitől igazából undorodtam, mert úgy nézett ki, mint egy bálna. Ez van. Hogy-hogy nem, de felvettem MSN-re egy srácot, aki a bátyám osztálytársa volt, és akinek már 4 éve volt nője, aki szintén a bátyám osztálytársa volt, és egyben egy hatalmas kurva is, aki minden héten félrekefélt. Szóval MSN-ezgettünk, és végül találkoztunk egy délután, és persze elcsattant egy csók is. Mivel 16 éves voltam, egyből belezúgtam a srácba, és persze össze akartam vele jönni, amitől ő egy kicsit megijedt, gondolom semmi ilyesmit nem tervezett. Én vágyakoztam utána, Ő elvolt a nőjével, pedig tudta, hogy nem hűséges a csaj. Találkozgattunk, smárolgattunk, egyszer-kétszer átmentem hozzá, megujjazott, filmet néztünk, ilyesmi. Persze nekem is meg volt még a barátom, és tudta is, hogy találkozok ezzel a sráccal, de csak, mint barátok. Persze aztán kiderültek a dolgok, és pont Karácsonyra esett a szakításunk. Ezzel egy időben a smárolópartnerem (akit hívjunk a Másik srácnak) is kicsit vívódott köztem, és a nője között, persze a nő mellett döntött, szóval végigbőgtem a Karácsonyt, mert 2 pasit is elvesztettem, de csak az egyik után sírtam. Nem a pasim után. Nem tudom, hogy történt, de szilveszterkor átmentem a pasimhoz, persze megbeszéltük, hogy ez az utolsó nap, amit együtt töltünk, és még mielőtt átmentem hozzá, megint csak a Másik srác szájában találtam magam. Mondtam már, hogy nem volt büszkeségem? Nos, a pasimnak még ennyi sem, merthogy tudta, hogy a szilveszter délutánt kivel és hogyan töltöttem. Ez a kedves Másik srác megint vívódott köztem és a nője között, és persze megint a nő nyert, ki más. Így utólag nemis csodálkozom, miért hagyná ott a 4 éves kapcsolatát egy 16 éves fruskáért. A barátommal még kb. áprilisig húztuk, majd végleg vége lett, bár utána még 1 évig ő volt a legjobb barátom. Aztán megszakadt a kapcsolatunk, róla több szó nem esik. A Másik srácra irtóra haragudtam, hazudott, átkúrt kétszer, de igazából még mindig szerettem őt. Nem tudtam őt utálni. Elkezdtünk ímélezni, néha találkozgattunk, néha smárolgattunk, esküdöztem, hogy már nem érzek iránta semmit, közbe belezúgtam egy srácba, akit a neten ismertem meg (Ő lesz a Netes srác), összejöttem 2 hétre egy illetővel, majd vége lett, és így eltelt egy év. 2008 januárjában kezdtem randizgatni egy harmadik sráccal, akit szintén a netről ismertem, összejöttünk. Először baromira nem volt szimpi, és olyanok voltunk, mint a tűz és a víz, ő ilyen hülye intellektüel jogásznak készülő izé volt, én meg, nos, nem. Nem tudom megmondani, miért voltam vele, hiszen ha mélyen magamba néztem volna, láthattam volna, hogy egyáltalán nem vagyok belé szerelmes. Talán féltem beismerni. Az elején persze minden tökéletes volt, aztán egyre többet veszekedtük, közben megcsaltam a Másik Sráccal, álmodoztam a Netes srácról, ilyesmi. A pasim megalázó volt, és undorító ember. Nagyképű, másokat lenézős, és külsőleg-belsőleg (van ilyen szó?) egy visszataszító ember.  Most jön a Netes srác, akivel találkoztam 2009 márciusában (Ő külföldön lakott, ezért nem jött össze eddig a tali). Szóval vele is megcsaltam a pasim. Ekkor már rég nem voltam jókislány. Ártatlan meg főleg nem. Tehát volt egy pasim, akit nem szerettem, volt a Másik srác, akit hol szerettem, hol nem, és volt a Netes srác, aki miatt véget ért a kapcsolatom márciusban. A pasim nem tudott arról, hogy találkoztam vele, de én éreztem a találkozó után, hogy képtelen lennék folytatni ezt az egészet. Szóval 13 hónap után szakítottunk. Ő igazán szeretett engem, bár utólag kiderült, hogy állítólag ő is megcsalt. Nem garantálom, hogy ez igaz, de abszolút nem fájt, mikor megtudtam. Ráadásul a blogjában büszkélkedett ezekről, nos, ennyit az intelligens emberekről. Eközben (talán egy kicsit hamarabb) a Másik srácék is szakítottak. Bírtok még követni? Mert még nincs vége. Szóval ott álltam egyedül, elkezdtem átjárogatni a Másik sráchoz, aki ugye szintén egyedül volt. Ő valamennyire megvigasztalt, sokat beszélgettünk, áradoztam neki a Netes srácról, szidtam az exemet. Közben kiszerettem a Netes srácból, aki még messzebb költözött. Amúgy ekkor már úgy gondoltam, nem tudnék járni a Másik sráccal, sőt egyetlen pasival sem akartam járni. Bár volt pár randim egy sráccal, volt köztünk pár smár is, de aztán több nem lett belőle. Az élet elég fura tud lenni, mert egyre közelebb kerültem a kedves Másik sráchoz, olyan volt már az egész, mintha jártunk volna, és már volt szex is (merthogy addig nem volt.) . Ő egyelőre nem akart járni, neki állítólag idő kellett, és nem akarta magát újra elkötelezni, meg hogy én nem járnék jól vele, mert hát jól ismerem milyen, és én nem lennék mellette boldog, blablabla. Nos, boldog vagyok mellette. Jelenleg is, és a kapcsolatunk pár hónapja hivatalos. A történtek ellenére bízok benne, és imádom őr. Szóval ennek a rendkívül bonyolult és talán értelmetlen történetnek végül heppiend lett a vége. Ha esetleg valaki magára ismerne a történetben, az szívás.